A képeken egy meseerdőt láthatunk, ami csodás meséket rejt magában. Érsekújvár zöld szívében, a Berek erdőben mesealakokra bukkanhatunk. Kasírozott papírból készültek, és mindenki azt képzel köréjük, amit akar...
A papírfigurák Török Bianka (30, Érsekújvár) grafikus keze nyomát dicsérik. Bianka a Budapesti Metropolitan Egyetem tervezőgrafika szakán végzett. Négy éve egykori alma materében, a gútai iparművészeti magániskolában tanít. (Fotó: Kovács Krisztián)
Bianka gyermekkorában rengeteget barangolt a Berekben. Egy csodavilágot varázsolt az erdőbe az installációival, melyeket a saját élményei ihlettek. De mi is megírhatjuk a saját meséinket, miközben bejárjuk a képzeletbeli papírország ösvényeit – erre biztat a fiatal illusztrátor mindenkit. Miénk az erdő, miénk a kép, miénk a mese!
A tíz papírmese március óta látható a Berek ösvényein. Mind a tíz más történetet mesél el, ami közös bennük, hogy mindegyik a Berekhez kapcsolódik. A figurák fák és erdei virágok között vannak kiállítva. Bianka a képek többségét kézzel leskiccelte, majd számítógépen digitális festéssel elkészítette. A vízfesték-hatású képek kasírozással kerültek a műanyag táblára, majd kézzel körbevágták őket. Ez a technika időtállóvá és esőállóvá (!) varázsolta az alakokat.
A hátoldalon QR-kódok segítik a bolyongó látogatót. GPS-koordinátákkal mind a tíz installációt könnyen megtaláljuk. A gondolatébresztő képekről mindenkinek eszébe jut valami, és megírhatja a saját meséjét...
Bianka várja a látogatók benyomásait (paper-tales.torokovabianka.online). A Papírmesék a gyermeki világot ábrázolják, és olyan fontos érzelmekről elmélkedhetünk a közelükben, mint a szeretet, a ragaszkodás, a szomorúság.
A nyitókép a Berek erdőt ábrázolja, ami 3D hatású könyvként nyílik ki.
Gyermeki világ: Bianka a gyermekkorát mutatja be. A képen egy kalandozó kislányt láthatunk, egy kis állat van a vállán, akivel beszélgethet, aki elkíséri mindenhová... (Persze, az egész csak a gyermeki fantázia szüleménye.)
Képzeletbeli: ,,Az erdőben játszva egy titkos rejtekhelyet készítettünk gyermekkori barátommal, Ákossal. Pár ágból összetákoltunk egy sátorfélét. Nekünk akkoriban a mindent jelentette, az egész világot..."
Ölelés: Bianka egyik legkedvesebb installációja Szimba kutyáját ábrázolja, neki állít kedves emléket, kedvenc helyén. Az ölelésben benne van minden: szeretet, átadás, búcsú. ,,– Szimbával egy hétig ugyanoda mentünk, GPS-szel lekövettem az útvonalát. Mivel szerdán temettük, a képen látható piros vonal a szerdai útvonalát ábrázolja."
Szabadság: Ez, itt kérem Füge kutya, amint felfedezi magának a világot... (Füge Bianka mostani kutyája.)
Haki: A történet egy harkályról szól, akinek megsérült a szárnya. Biankáék hetekig a gondját viselték, nagyon a szívükhöz nőtt. Mikor már úgy látták, rendben lesz, szerették volna elengedni. Ám reggelre elpusztult. A helyszín egy fakivágásos rész: lehet, hogy több harkály elvesztette itt az otthonát... A kép az elmúlást szimbolizálja. A gyerekek sokszor úgy találkoznak a halállal, hogy elvesztik egy kedves kis állatukat. Ezért a rajzot áthatja valami mélységes gyengédség.
Ajándék: ,,Ákostól kaptam az első virágcsokromat, itt szedte az erdőben. A mai napig felemlegetjük."