Párizsi-mocsarak

A Párizsi-mocsarakra szépséges neve miatt figyeltünk fel, hiszen olyan nagyon különlegesen hangzik... Hamar kiderült, hogy különleges is: először azért, mert mocsár, és mocsár már nemigen van mifelénk. Másodszor pedig paradicsom ez, a madarak paradicsoma.

A kilátótorony már messziről jelzi: itt szép látvány vár ránk. A fatorony kilátást nyújt a nádtengerre, s benne a kanálisokra

Párizsi-mocsarak európai viszonylatban is fontos! A Garam menti dombháton fekszik ez a híres nádtenger, amely sok ritka madárfajnak ad otthont. Majd 170 madárfaj fészkel benne vagy vonul át rajta. Azt gondoltuk, hogy a sok költőző madár miatt télen kihalt lesz. Nagy tévedés! Tél közepén is madárcsicsergéstől hangos. A mocsár igazából több falu határában terül el, ám Köbölkút határában a legszélesebb, ezért innen indulunk felfedező utunkra Gúgh Jánossal (ő a Szlovák Madártani Egyesület ornitológusa). János a bemutatással kezdi, miszerint a Párizsi-mocsarak a Párizs-patakból és a körülötte lévő nádasból áll. S hogy mitől párizsi? Nos, nincs sok köze a franciákhoz: a több mint 40 kilométer hosszú patakot a helyiek a hajnalban felcsapódó páráról nevezték el.

A patak Köbölkútig mocsárrá szélesedik, majd lassan szűkül, és a végére csak a patak melletti szűk nádas és fás terület marad.

Azt is csodálkozva halljuk, hogy a mocsár „részlegesen” mesterséges. – A Párizs-patakot a 19. században szabályozták – mondja az ornitológus. – A múlt században pedig ráépült egy mesterséges gát: a mocsár szélén töltést emeltek, és egy mellékcsatornát alakítottak ki, ami elvezeti a fölösleges vizet. Később egy újabb gátat emeltek, de most már azért, hogy megtartsák a vizet, és a nyár folyamán se száradjon ki...
Mert a sok szabályozás mindig új problémákat szül. A mocsár árad, ezért az ember beavatkozik, hogy kevesebb legyen a víz. Ám akkor meg ebből van baj. Ma egyre alacsonyabb a vízállás, ezért időről időre felröppen a hír: kiszárad a Párizsi-mocsarak! A múltban a Párizsi-mocsarak teljesen másként működött. Tavasszal az áradással tetőzött, és őszig fokozatosan apadt és kiszáradt. Ma igazából víztározó, ami a nád terjedésével iszaposodik.

Sárgafejű királyka

Nádvágás
Ha mocsár, akkor nád, s való igaz, hogy tíz éve még rendszeresen vágták a nádat. Régen Kisújfalun nádfeldolgozó üzem is működött. Ma nincs, aki vágja a nádat, a telek is enyhék, a mocsár ritkán fagy be. Ha pedig nincs fagy, a régi technológiával nem tudják levágni a nádat. Ahhoz a jégre kell menni.
– Magyarországon vannak olyan gépezetek, melyek tudnak vízen is vágni – magyarázza az ornitológus. – Ám ez sok pénzbe kerülne.

Köbölkút, Kisújfalu, Kürt és Szőgyén határában terül el ez a híres nádtenger. Állítólag a párás éghajlata miatt lett a mocsár neve Párizs: páris – párás. Ez Szlovákia legkiterjedtebb nádasa. Itt él az európai vidra és a mocsári teknős is.

Úszó nád
Két éve a szakemberek feltérképezték a víz mélységét. A logika azt diktálná: ahol nád van, ott mély víz nem lehet. A nád ugyanis gyökeret ver a talajban, a vízben nem nő. A patak közepén 2,5 méter a vízállás, a nyílt vízterületeken 1 méterrel kevesebb. Itt a nád buckákban ült meg, és két bucka között ugyanolyan mély a víz, mint a nyílt vízen. Ezek a mozgó nádszigetek a romániai Duna-delta szigeteire hasonlítanak. Ott a tavaszi áradáskor elmozdulnak, majd apadáskor megülnek...

Barna rétihéja

– Nálunk már nagyon keveset mozognak a nádszigetek. Egyszerűen nincs hová úszni, annyira be van nőve minden – mondja Gúgh János. – Manapság egy gép vágja a nádat, szedi az iszapot. Utóbbit egykor az áradás megoldotta, ma viszont be kell avatkozni, mivel természetes áradások már nem léteznek. Tudnivaló, hogy a nádas az utolsó átmeneti stádiuma az erdőnek. Az elhullott nád csak gyűlik, rakódik, és a fák gyökeret eresztenek benne. Emberi beavatkozás híján pár évtizeden belül ártéri erdő alakulna ki, és a sok értékes madár elvesztené élőhelyét. És ma már esély sincs arra, hogy máshol létrejöjjön valami hasonló, mint ez a mocsár, mert az összes folyót és patakot szabályozzák.

Csak a nyílt vízen!
A sok madár csak a nyílt vizeken tud táplálkozni, mert a kis vizes foltok akár 40-45 fokra is felmelegszenek nyáron, oxigént nem tartalmaznak, így az élet sem marad meg bennük. Nincs itt se béka, se hal, s ez a madarak szempontjából nem jó. Mégis itt található a nagy kócsagok egy nagy költőtelepe, 80 párral, vagy az értékes vörös gémek. Bölömbikából is lehet hallani néhány hímet, illetve törpegémek is vannak. Gázlómadárból viszont egyre kevesebb van.

Fülemülesitke

Madárszámlálás
Az itt költő értékes madárfajok már rég Afrikában melegszenek, de a mocsár nem ürül ki teljesen télire. Kis szerencsével láthatjuk például a térség jellegzetes madarát, az értékes barkóscinegét (láttuk is!). Szlovákiában ez az egyike a kevés költőterületeinek, itt az állománya 35-50 pár között mozog. Nem olyan könnyű ugyanis megszámlálni őket. Az ornitológusnak a Dunánál könnyű dolga van. Fogja a spektívjét, és belenéz. Itt viszont a nád miatt semmit nem lát, ezért speciális módszertant használnak a felmérés közben, és persze a madarak hangját tökéletesen ismerni kell. – A költési szezon idején, április és június között hetente vagy kéthetente kijárunk – világosít fel az ornitológus. – Minden megfigyelés alkalmával elsétálok Köbölkútról Kisújfaluig és vissza, ami körülbelül 10 kilométer... Ha a tél enyhe, akkor vagy húsz-huszonöt vízimadárfaj telel itt: vízicsibék, guvatok, különböző ludak, hattyúk, récefajok.

A kék cinege a legkisebb cinke. A nádban megbúvó pókok és rovarok jelentik számára az igazi csemegét

Hozzáteszi, hogy a nagy kócsagtelepet madártávlatból mérik fel: berepülnek a mocsár közepébe, és lefényképezik, megállapítják a fészekszámot. A fehér madarak a nádban jól kivehetők, a fészkük pedig a letaposott nád tetején található. A vörös gém, a bölömbika, a törpegém, a barna rétihéja szintén itt fészkelnek. Az ornitológusok megfigyelik, hogy a költés idején a hím hova viszi a táplálékot, hol énekelnek, és így tudják őket beazonosítani. Ám levegőből nemcsak a madarakat, hanem a mocsár változását is figyelik.

A gyurgyalagok fészkei

Madarat tolláról és hangjáról
A szakembernek ismernie kell a madarak énekét, és a mai technika ebben is segít. – Egykor mindössze a madáratlasz leírása adott támpontot. Ma a hangfelvételek elérhetők a neten, le lehet tölteni az okostelefonba, és a terepen össze lehet vetni a hallottakkal. Minden madár hangja más. A barkóscinege csilingelő hangja például könnyen felismerhető. A guvatot a malacvisításszerű hangja árulja el...

A madár alkalmazkodik!
Ha már a hangról beszélünk, nem tudok nem rákérdezni: a madarakat nem zavarja a motorzaj? Hisz mocsarunkat az 598-as út határolja, túloldalt pedig motokrosszpályát alakítottak ki. – Nem kell aggódni – nyugtat meg minket Gúgh János. – A madarak nagy része könnyen alkalmazkodik a zajhoz. A gyurgyalagok például a motokrosszpálya területén költenek. Nekünk, embereknek a motorzaj sokkal zavaróbb. Persze, vannak olyan madárfajok is, melyek érzékenyek az ilyen hangokra.

Végezetül abban maradunk, hogy a mocsarat jobban kellene óvni, hogy unokáink is élvezhessék páratlan szépségét.

Az oldalkanálisok a Párizs-patakba torkolnak, elvezetik a fölösleges vizet, és összekötik a nyílt vizes területeket. A nád sok biomasszát termel, ami a mocsárban marad, és ez okozza az eliszaposodást

Ennyi különlegességet ritkán látni egy helyen!

Itt fedezték fel a tudomány számára addig ismeretlen Gbelcia crassiceps elnevezésű, hártyásszárnyú rovarfajt. Így Köbölkút saját szárnyas rovarral rendelkezik!
A rétisas, a legnagyobb európai sas szintén megtalálható itt, a környéken költ. A súlya akár a hét kilogrammot is elérheti!
A mocsár legkisebb madara az ökörszem, mindössze 7-12 grammos, de hangja erőteljes.
Vonulás közben a sárgafejű királykát is elcsíphetjük, ami 4-5 grammos súlyával (nincs két kockacukor!) kiérdemelte az Európa legkisebb madara címet. A feje búbján a sárga vonal koronaként ékeskedik. Külön érdekesség, hogy a népi elnevezésekből lettek a tudományos magyar madárnevek.
A fülemülesitkét nehéz felismerni, mert halkan énekel. Ő is ritkaságszámba megy, mivel Szlovákiában ez az egyetlen költőhelye, 10-15 pár költ itt minden évben.
A nyári ludak újabban itt maradnak.
A gyűrűzés szlovák és magyar ornitológusok együttműködésével történik.
Kísérőnk, Gúgh János a Szlovák Madártani Egyesület ornitológusa, iskolákban is népszerűsíti a madarakat.