Szeméttelepünk már nem szeméttelep, hanem egy zöldekkel benőtt földkupac.
Töprengtem is, hogy mi célt szolgálhat. Majd leesett a tantusz: ez lesz az a sokat emlegetett meddőhányó. Hamar rájöttem, hogy azon is nő szagos virág. Később kiderült, hogy a szemétdomb nem igazán meddőhányó – van romos föld is, s azon virulnak csak ám a gyomok. Mit jelent a romtalaj, hogyan keletkezik, és miben különbözik a meddőhányótól? Fekete Zoltán erdész (Bős) világosít fel bennünket a különbségekről. (Fotó: Dömötör Ede)
Kanadai aranyvessző, népi neve: jágerkender
Ahhoz, hogy megértsük, mi is a romtalaj és annak növényzete, vissza kell menni az időben. Földünkön a növényi társulások zöme évmilliók óta jelen van. A növények fejlődése az emberi jelenléttől függetlenül ment végbe, magyarán: nőttek azok maguktól, nem kellett ahhoz az ember.
Nem úgy a romtalajok, amelyek elsősorban a lágyszárú (gyom)növények táptalajai – ezek ugyanis egyidősek az emberiséggel.
Ruderálián sovány, törmelékkel ellepett talajt értünk. Úgy nő rajta a sok gyom (mint a gyom). A gyom özönnövény, aminek a terjedését nehéz megállítani...
Az első romtalaji növényzet létrejöttéhez elég volt a legeltetés, illetve a földművelés. A nomád életmóddal – a vándorlással, a hódítással és a kereskedelemmel – megkezdődött a lecsupaszított (devasztált) talajokon az életképes növények terjeszkedése. Ami napjainkig is folyamatosan jelen van.
Hagyományos, osztályozatlan kommunális hulladéklerakat, megtelepedő növénytársulásokkal
Özönlik a gyom!
Az özönnövények térhódítása is ekkor indult be, de ez már egy másik történet.
– Mindegy, hogy kis építkezés vagy nagy, az életkörnyezetet mindegyik alaposan felforgatja. Egy házépítés ugyanúgy, mint egy országos nagyberuházás: ilyen volt például a bősi vízerőmű vagy most az R7-es gyorsforgalmi út kivitelezése – kezdi az erdész.
Fekete Zoltán
– A házépítés során kiássák az alapokat, eldózerolják a talaj termőrétegét, majd a telek félreeső szegletében „pihentetik”, hogy az építkezés befejeztével visszakerüljön a ház köré. Addig viszont a romtalaji növények villámgyorsan megtelepszenek rajta. Először csak az egyéves fajok, majd a kétévesek és az évelő növények. Ha a munkálatok elhúzódnak, akkor könnyen felüthetik a fejüket a tájainkra oly jellemző pionír fásszárú növények, mint a nyárfa, a fűz és a bodza – sorolja az erdész, aki azt is hozzáteszi, hogy a természetes fejlődéshez viszonyítva eme tempó szélvészgyorsaságú.
Mezei mácsonya
Tanulság
A romtalaj tehát azért alakul ki, mert bolygatjuk, megkeverjük a talajt. Melyek a romtalajkedvelő növények?
– Nem mindegy, hogy a romtalajt szüntelen tapossák, esetleg trágyázzák vagy legeltetik – mondja Zoltán. – Mindegyik talaj más gyomnövénynek kedvez. Amennyiben „békén hagyják”, akkor beindul egy természetes ökológiai folyamat, és visszatelepednek az eredeti növénytársulások. Ezt nevezzük szukcessziónak. Vannak köztük mérgező növények, ehetők, gyógynövények, fűszernövények, de eltűnőben levő, és éppen ezért védelem alá helyezett fajok is. Egyrészük őshonos, míg a többi invazív növény: tarkabarka társaság!
Mezei aszat, virágzás után
Mi az a meddőhányó?
A romtalajokat ne keverjük össze a meddőhányóval – a meddőhányó teljesen más! A meddőhányók bányászati tevékenység nyomán keletkeznek. Nem is talajok, inkább visszamaradó kőzetek együttesei ezek. Amennyiben aranyat, ezüstöt, rezet, ónt, ólmot tartalmaznak (melyek kinyeréséhez kémiai anyag, például cián szükségeltetik), a hely magától nem tud kizöldülni. A vegyszerek alkalmazása egyáltalán nem természetbarát; amennyiben a területet fásítják, a fák igen nehezen fejlődnek.
– Selmecbánya nagymúltú bányaváros, ahol aranyat, ezüstöt és rezet bányásztak. Az itteni meddőhányókra telepített nyírfás és feketefenyves ültetvények eléggé gyér látványt nyújtanak. Húsz évvel a kiültetés után is csak térdig érő, bonszaiszerű fácskákat láthatunk – osztja meg tapasztalatait Fekete Zoltán.
Bánya melletti meddőhányó
Hozzáteszi még, hogy ugyan a magyarlakta délnyugati részek nem bányavidékek, viszont nekünk is megvannak a magunk „meddőhányói”. Ezek pedig a szemétlerakó telepek és a szemétdombok!
– Az itt megtelepedő, minimális talajjal is megbirkózó növények azok, amelyek bizonyítják nekünk, embereknek, hogy a természet él és élni akar.
