A rossz alvásnak számtalan oka lehet. Ezek egy része az ún. alváshigiéne szabályainak megsértéséből ered. A késő éjszakáig tartó tévézés, a tv-nézésbe történő „belealvás”, a túl késői vacsorát és/vagy bőséges étkezést követő nyomasztó álmok, az alvás előtti dohányzás, alkoholfogyasztás stb. az alvászavar könnyen gyógyítható okai. Természetesen betegség is állhat a rossz alvás hátterében.
Nyugtalan éjszakát okozhat az idősödő férfi prosztatamegnagyobbodása következtében jelentkező gyakori vizeletinger vagy a túl sok gyomorsav, ill. ennek felböfögése az éjszakai gyomorégés miatt. Az érszűkületes lábban az alvás alatt csökkenő vérnyomás fokozza a vérellátási zavart, amely égő fájdalomra ébreszti a beteget.
(© lupus.net)
Állhat azonban a rossz alvás, a kialvatlanság hátterében egy olyan „kórkép” is, amelynek oka a legtöbbször kideríthetetlen marad. Ez a kórkép az ún. nyugtalan láb szindróma. A szindróma vagy tünetegyüttes megnevezést általában akkor használja az orvos, ha a szóban forgó panaszok – ezeket a beteg adja elő – és tünetek – ezeket az orvos állapítja meg – hátterében több ok, körülmény is rejtőzhet.
Ha ezek az alapos orvosi vizsgálat után is rejtve maradnak, ún. elsődleges nyugtalan láb szindrómáról van szó. Ha az ok kideríthető, és az ok megszűnésével/megszűntetésével a panaszok is elmúlnak, a szindróma másodlagos vagy tüneti formájáról van szó.
A nyugtalan láb szindróma vezető panasza a kellemetlen, gyakran, de nem szükségszerűen fájdalmas érzés az egyik vagy mindkét lábszárban, amely lába mozgatására készteti a beteget.
Jellemző, hogy ez a kellemetlen érzés, a láb mozgatásának kényszere csak nyugalomban, többnyire este, éjszaka az ágyban jelentkezik, ill. ekkor fokozódik. További jellegzetessége e panasznak, hogy a „lábnyugtalanság” a mozgásra – néha elég, ha a beteg megfeszíti lábizmait, de olykor csak a felkelés és a járás segít – vagy teljesen megszűnik, vagy legalább addig szünetel, amíg a mozgás tart. Néha hasonló mozgáskényszer jelentkezhet a karon, ill. a törzsön is.
Mivel a panaszok többnyire éjjel jelentkeznek, a szindróma része a „rossz alvás”, a kialvatlanság és ennek következményei: a nappali teljesítőképesség és az életminőség romlása. Leggyakrabban ez utóbbi, az alvászavar készteti a beteget az orvoshoz fordulásra.
Az alapos orvosi vizsgálat – minél idősebb a beteg, annál fontosabb a vérkeringési zavar, magas vérnyomás, cukorbetegség kizárása, ill. meglétük esetén ezek kezelése – az esetek döntő többségében nem talál egyértelmű okot a lábak nyugtalanságára.
Érdemes tudni, hogy a szindróma másodlagos formája előfordulhat a terhesség alatt is – szerencsére csak enyhe formában, és a szülést követően gyakran teljesen el is tűnik (a következő terhesség során visszatérhet). Mivel a terhességben nem ritka a vérszegénység vagy legalább a csak laboratóriumilag kimutatható vashiány, az említett panaszok esetén szükséges az ez irányú vizsgálat is. A vérképzéshez szükséges vas pótlása szinte minden esetben „megnyugtatta” a lábat is.
