Tisztelt Szerkesztőség! Megcsaltam a férjemet. Még tavaly év végén, a céges karácsonyi bulin történt, de azóta is csak ezzel van tele a fejem.
Az én hibám volt, viszont nem merem érte vállalni a felelősséget. Sokat ittam, és egy olyan kollégával gabalyodtunk össze, akire normális körülmények között rá se néznék.
Persze az ital, továbbá az, hogy egy veszekedés után indultam a bulira, egyáltalán nem lehet mentség a számomra. Már rögtön utána nyomorultul éreztem magam. Rémes volt így a családi karácsony. Úgy éreztem, hogy a homlokomra van írva, amit csináltam. Süt rólam, hogy megcsaltam a férjemet – és elárultam a családomat.
Minden nap megbánom, amit tettem. Ráadásul a kolléga nem gondolta úgy, hogy egyszeri alkalomról van szó, és jó darabig intenzíven nyomult rám. Járkált utánam munkában, SMS-ekkel bombázott (na nem szerelmes üzenetekkel – csak egy szexpartnerre volt szüksége). A viselkedéséből világossá vált számomra, hogy ő egy rutinos házasságtörő. Köszönöm szépen, de én nem akarok azzá válni.
Hányingerem van ettől az egész mocsoktól, amibe belekeveredtem.
Mostanra talán megértette, hogy semmi esélye a további kapcsolatnak, már szerzett is mást magának. Úgy néz ki, a munkában sikerült titokban tartani az ügyünket. Ha mégis kitudódna, abban reménykedem, hogy elég messze lakom a nagyvárosi munkahelyemtől. Azt végképp nem szeretném, hogy a férjem, a családom pletyka szintjén szerezzen tudomást a történtekről. Bár nem olyan egyszerű az élet otthon, szeretem a férjemet, és vele szeretnék maradni.
Vannak jobb és rosszabb periódusaink, könnyen összeveszünk, de az együtt töltött 17 évünket még soha semmi nem veszélyeztette ennyire, mint a karácsonyi bulin történtek. A férjem nagyon családcentrikus, ő biztos sosem lépne félre, és igyekszik mindent megtenni a gyerekeinkért. Ez a titok egészen felemészt, és úgy érzem, muszáj megosztanom valakivel. Viszont félek, hogy ha elmondom, vége a házasságunknak. Nem szeretném, hogy a két gyermekünk lássa kárát az én ballépésemnek.
B.
Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztani örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!
Ímélcímünk: office [at] ujno.sk
