Tisztelt Szerkesztőség! Hatvanöt évesen háromszoros édesanya és ötszörös nagymama vagyok. Ötszörös nagymamaként vajon milyen panaszom is lehetne?
Hát az, hogy hiába van ennyi unokám, ha a világban szerteszét élnek, s alig-alig találkozom velük. Úgy irigylem a szomszédasszonyomékat, akiknek ugyan csak három unokájuk van, de azok legalább hetente egyszer meglátogatják őket. A nyári szünetben pedig szinte állandóan náluk vannak, sőt a barátaikat is hozzák magukkal.
Az egyik gyermekem Angliában, a másik Új-Zélandon, a harmadik pedig Kanadában él. Igaz ugyan, hogy ha látni szeretném őket, elég leülnöm a számítógép elé, és beszélgethetünk. A kedvükért tanultam meg az internethasználatot is. A gyermekeimmel még csak-csak tudom így tartani a kapcsolatot, de az unokáimmal ez nem működik. Nekik még a magyar nyelv is gondot okoz, nemhogy egy számukra teljesen idegen ember szeretetét az éteren keresztül viszonozni tudják.
Amikor nagyritkán látogatóba jönnek, nagyon boldog vagyok. Készülődöm, sütök-főzök, aztán általában nagyot csalódom. Még a gyomrocskájukon keresztül sem tudok velük szorosabb viszonyt kialakítani, mert ők teljesen más ételekhez vannak szokva.
Erre akkor döbbentem rá, mikor látogatóban jártam náluk. Ebben a gyermekeim is hibásak persze, mert a könnyebb utat, a készételeket választották. Az unokáim pedig csak hozzászoktak ahhoz, amit kapnak. Évente-kétévente két hét pedig nem elég, hogy változzon a véleményük. Többször gondolkodtam már azon, nekem kéne többször látogatnom őket, de a repülőút nagyon megterhelő a számomra. Anglia ugyan közel van, de azt meg a másik két gyermekem venné rossz néven, ha egyikükhöz gyakrabban járnék.
Meg aztán a tíz évvel idősebb férjemet sem szeretném hosszabb időre magára hagyni. Így hát marad az irigykedés a szomszédasszonyra. És mikor nála vannak az unokák, szép csendben átsurranok a szomszédba a meggyes rétessel, barackos lepénnyel vagy szilvás gombóccal, mert ők azt szeretik.
Edit
Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztanünnep a haji örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!
Ímélcímünk: office [at] ujno.sk
