A tükörből sápadt, fakó arc néz vissza ránk, de hát télen nem nagyon ért minket nap, az első tavaszi napsugarak idején meg éppen bújócskáztunk a koronavírussal. Furcsa is lenne, ha rózsás lenne a bőrünk, nyugtatjuk meg magunkat. A fésűben lévő hajszálakat már nem számoljuk, elvégre tavasszal természetes a hajhullás meg a fáradtság is, amivel egész nap küzdünk. Cipeljük a testünket, ásítozva és kifulladva.
Amikor már a távirányító kapcsolgatását is extrém sportként éljük meg, megfordul a fejünkben, hogy talán el kellene mennünk orvoshoz, ráadásul már rendel is. Aztán lebeszéljük magunkat azzal, hogy ezzel most nem foglalkozna, vagy elővenné a jó öreg jolly jokert, és közölné velünk, ez bizony a stressztől van. Annak a mértékét pedig mostanában a legeslegig fokozhatnánk. Beletörődve sorsunkba és a kor kihívásaiba ágyba szédülünk, még mielőtt véget érne a rémhíradó.
Az meg sem fordul a fejünkben, hogy a 21. században, a mindenféle fajta diétáknak és a nagyáruházakban forgalmazott, mikrotápanyagok helyett üres kalóriákat és tartósítószereket tartalmazó, emberi fogyasztásra megkérdőjelezhetően alkalmas élelmiszereknek köszönhetően az egyik leggyakoribb hiánybetegségben: vashiányban szenvedünk.
Az egyoldalú táplálkozásból kifolyólag országunkban a felnőtt nők egyharmada szenved kisebb-nagyobb mértékben vashiányban. A vérszegénység – ami a nőknél négyszer gyakoribb, mint a férfiaknál – 80%-ban vashiány következménye.
Ritkán diagnosztizálnak valakinél egyszerűen vashiányt, gyakoribb, hogy akkor derül fény erre az állapotra, amikor a fáradékonyság, koncentráló-képesség hiányának okát kutatják.
Milyen tünetek esetén kell vashiányra gyanakodnunk?
Krónikus fáradtság
A szervezetünkben lévő vas 70-80%-át a hemoglobin termeléséhez használjuk fel, amelyek a vér oxigéntárolásában és -szállításában játszik fontos szerepet. Megfelelő mennyiségű hemoglobin hiányában egész testünkben romlik a vérellátás, oxigénhiánnyal küszködik a tüdőnk, ebből kifolyólag szerveink és izmaink is, amit szívünk megfeszített, erőltetett munkával próbál leküzdeni. Ez kezdetben állandó fáradtságérzetet okoz. Később fejfájás, szédülés és fülzúgás is társulhat hozzá.
Sápadtság
A krónikus sápadtság egyik leggyakoribb oka a vashiányos vérszegénység, ugyanis ha nincs a vérünkben elég hemoglobin, ami a vér vörös színét biztosítja, akkor bőrünk vértelenebb, halványabb lesz. Ugyanígy az ínyünk is, melynek állapota és színe sok minden elárul egészségi állapotunkról. Vérszegénység esetén teljesen világossá, majdnem fehérré változik a színe.
Légszomj
Az oxigénszint csökkenésének következtében gyakran tapasztalhatunk légszomjat, kifulladást olyan teljesen hétköznapi tevékenységek során, amiket hetekkel korábban még könnyedén, megerőltetés nélkül el tudtunk végezni.
Idegrendszeri panaszok is előfordulhatnak, például a koncentráció vagy a memória romlása. A gyakori orrvérzés, a hajhullás és a körmök gyengülése ugyancsak utalhat vashiányra.
Izomfájdalom
Az izomfájdalom erős menstruáció idején, ami átmeneti vashiányt okozhat, gyakori vészjelzésként jelenik meg testünkben. A szervezetben fellépő vashiány ugyanis megakadályozza az izmok megfelelő regenerálódását, ami fájdalomérzethez vezet.
Hajhullás
Minden nő álma az egészséges, dús hajkorona. Vashiány esetén azonban hajunk szárazzá, töredezetté, fakóvá válik, és bármennyire is ápoljuk, szénaboglyához hasonlít. Ráadásul az elfogadott napi száz szálnál jóval többet szedegethetünk össze a fésűnkből, párnánkról, ruhánkról. Rémálom, de hamar orvosolni tudjuk, ugyanis a legtöbb szépségkapszula vasat is tartalmaz. Ráadásul a hiányállapot következtében töredezetté vált körmeinket is megerősíti.
A szervezetet alaposan megviselő vashiányos állapot kialakulását érdemes kiegyensúlyozott táplálékbevitellel megelőzni, és gyakran fogyasztani a következő, vasban gazdag élelmiszereket: fokhagyma, gomba, aszalt szilva, mazsola, sárgabarack, napraforgómag, póréhagyma, uborka, sárgarépa, sörélesztő, sütőélesztő, búzacsíra, búzakorpa, lenmag, mák, petrezselyemzöld, spenót, sóska, kaporzöld, zellerzöld, sütőtök, spárga, brokkoli, kelkáposzta, karalábé, vörös káposzta, fehér káposzta, hüvelyes növények, zabpehely, dió, mogyoró, mandula, tejtermékek, marha-, borjú- és bárányhús, libamáj, kagyló.
Itt a szép idő, kinyitottak a piacok, érdemes az őstermelők friss, hazai zöldségeiből összeválogatni az egészséges, vasban gazdag menük alapanyagát. Útközben meg, végre maszk nélkül, szemezzünk a napsugarakkal, és töltsük fel magunkat akácillatú friss energiákkal.
Janković Nóra
Kapcsolódó írásunk: Lisztérzékenység...vajon hová tűnt?
