Ahol szeret a kárókatona és a partifecske
A Nagyléli-sziget rehabilitálása tíz évbe telt. Életet leheltek Lehel szigetébe! A partszakaszt visszabontották, hogy visszataláljon a partifecske. Talán ezért is olyan különleges ez a csallóközi sziget. Mert nem hagyták elveszni... Képünk a magyar oldalon készült, ahol zajonganak a madarak: ilyen állapotot szeretnének a mi természetvédőink is elérni.
Vízre szálltunk, hogy megnézzük a Nagyléli-szigetet, amelyről egykor az a hír járta, hogy maga volt a földi paradicsom. Túravezetőnk, a BROZ természetvédelmi szervezet elnöke, Tomáš Kušík volt. Bár vízi járművünk az első néhány méter után léket kap, és beszivárog a Duna vize, ez nem szegi a kedvünket. Első pillanattól kezdve ámulatba ejtett minket a táj. Ledobtuk sportcipőnket, s hagytuk, hogy a víz végigsimogassa lábfejünket. Hogy beázik a csónak? Még örülünk is neki, hiszen néhány éve még alig volt víz a nagyléli mellékágban...
Lehel szigete
A Nagyléli-sziget Csallóközaranyos és Nagykeszi községek között fekszik, gazdag ágrendszerű sziget. Több évszázada létezik. A szigetet a szárazföldtől a nagyléli Duna-ág választja el. Nevét Lehel, azaz Lél vezér után kapta, ma Csallóközaranyos része. Könnyen megközelíthető, hiszen elkészült a Mahuliena híd, amelyik „száraz” bejárást biztosít az odaérkezőknek.
„Az elveszett paradicsom”
A nagyléli Duna-ág a 19. század végéig a Duna szabad folyású mellékága volt, egészen az új század küszöbéig, mikor is többször lezárták ezt a vízi utat. (Legutóbb a bősi vízlépcsőrendszer munkálatai miatt.) Igaz, meghagytak egy-egy szűk beáramlási területet, ám víz ettől kezdve nem nagyon érte a szigetet. A folyószabályozás miatt szépen lassan megszűntek az ívóhelyek: átalakult a sziget és a folyóág élővilága, elkezdett kiszáradni a meder. Ezt már csak tetézte, hogy a sziget déli oldalát, a Duna itteni partszakaszát terméskővel rögzítették, így a partifecske és a jégmadár költőhelye is megszűnt.
A kikövezett part
A BROZ természetvédelmi szervezetnek 10 évébe telt, hogy visszaállítsa az eredeti állapotot, a köveket visszabontsa, s a fecskéket visszahozza. – Töltést emeltek, így nem jutott víz a nagyléli Duna-ágba. A folyóág megszűnt! – meséli Tomáš Kušík. A rehabilitációs folyamat során újra megnyitották a korábban elzárt partszakaszt. A cél az volt, hogy a Duna folyásának szabad utat biztosítsanak, a kővel kirakott déli partszakaszt pedig visszabontották, hogy természetes élőhelyet biztosítsanak a madarak számára.
A visszabontott part, jöhetnek a fecskék
– Sok helyen láthatjuk, hogy elvágják az ágvizeket, szabályozni próbálják a természetet – folytatja a természetvédő. – Nem értjük, miért, mire jó ez. Itt, a szigeten is nagy károkat okozott az emberi felelőtlenség. Mi megpróbáltuk helyrehozni a károkat, hogy minden olyan legyen, mint régen. Tévedés ne essék, erre nem nekünk, embereknek van szükségünk, hanem a természetnek. Vízitúránk során megnéztük, hogy hol kötötték rá ismét a Dunát a mellékágra. Sőt, átleselkedtünk a magyar oldalra is, ahol minden érintetlen. Ott bizony nincs kikövezett part, komótosan nyújtózik az idilli táj. Nem csoda hát, hogy óriási madárricsaj fogadott minket.
Költési időszak lévén, a fák csordultig megteltek fészkekkel, s a gondoskodó madár mamák szaporán hordták csemetéiknek az eledelt.
A végén visszacsónakáztunk a Nagyléli-sziget torkolatához, s az egyik ágvíznél kikötöttük a csónakunkat. Kristálytisztán csillogott a Duna vize, mi pedig aranyszemcsék után kutattunk a szemünkkel, hiszen itt régen aranyat mostak! Ezért is hívják a szigetet ma is Aranyszigetnek...
Tomáš Kušík, nagy természetvédő
– Ha feljön a víz – magyarázta túravezetőnk –, akkor a kisebb ágvizek is átjárhatóvá válnak, és vadregényes tájba csöppen az ember. Úgy, mint régen...
Azzal, hogy sikerült visszavezetni a vizet a nagyléli mellékágba, újra életet leheltek Lehel szigetébe! A réteken ismét jószágok legelésznek, feljavult a madárpopuláció, s a sziget jellegzetes fáit, a fejes füzeket is gondozásba vették. Megmentették a csallóközi édenkertet!
Derzsi Bernadett • Fotó: Dömötör Ede
Kapcsolódó írásunk: Gyermekkorom legszebb nyara
