Az olvasást, azaz a szem és a fantázia kombinációját rövid időn belül felváltja és megsemmisíti a „vizuális hallgatás”: a szem és a fül kombinációja. Már ami a közönséget, a befogadót illeti. Ugyanis színre léptek a videós tartalmakat gyártó emberek: a vloggerek. Akik az írás helyett mikrofont és kamerát ragadtak.
S akik annyira népszerűek és fontosak lettek, hogy már a tinédzsereket is képesek voltak megmozgatni, hiszen manapság már megélhetést biztosít embereknek ez a vadiúj, virtuális „szakma”, vagy legalábbis karriert már bőven lehet építeni belőle.
De maradjunk az olvasást felváltó videók mellett, melyekre tágra nyílt szemekkel csodálkozunk rá mi is nap mint nap. Biztosan láttunk vagy minimum hallottunk olyan vloggerekről és internetes csatornákról, ahol az emberek (bárki lehet vlogger!) az utazásaikról vagy filmes élményeikről számolnak be.
Friss tartalmakat gyártanak, véleményeket kreálnak, mi pedig csak ülünk és bambulunk a laptopunk előtt.
A mai legmenőbbnek számító közösségi oldalak is erre a vlogger életvitelre hajaznak. Hiszen ott van az Instagram napi hírfolyama, melyen, illetve mellyel rövid kis videókat készíthetünk. Csak egy okostelefonra van szükségünk.
S bár mindezzel kéz a kézben az is együtt jár, hogy gyakrabban üti fel a fejét a minősíthetetlen vloggerbirodalmat építő tinik tömege, azért van még remény! A legutóbb ugyanis elindult Lackfi János irodalmi vlogja. A legnépszerűbb kortárs magyar költő Nem kötelező olvasmányok címen indította YouTube-sorozatát, melynek első részében rögtön a jól ismert „Mire gondolt a költő?” kérdést feszegeti.
S lám, az olvasásról, irodalomról is lehet vlogolni! (Hála az égnek! Tényleg van remény.) Ha már nem olvasunk is annyit, legalább hallgassunk róla néhány hozzáértő szót! Ismerkedjünk a vlogolással! Most pedig beszéljen helyettem a videó. Azaz a költő, Lackfi János.
VIDEÓ
⇩⇩⇩
