Azt mondják, hogy a negyven az új harminc. Összeállításunkban a jelenséget járjuk körül.
A negyvenedik életév vízválasztónak számít. Ebben az életközepi szakaszban a nő számot vet az életével. A legtöbben ilyenkor már túl vannak a családalapításon vagy a karrierépítésen, megtalálják az otthonukat – és áthelyeződik a hangsúly az élményekre.
(© Jorge Arévalo)
Kezdődik az élet?
Sok negyvenes nő azt mondja, hogy negyven fölött kezdődik az élet. Szépek vagyunk, magabiztosak, tudjuk, hogy mennyit érünk. Többet, mint húszévesen, mert több az élettapasztalatunk. Persze, aki eddig sem élt, az úgy fogja érezni, hogy megöregedett. Hisz örökké gyáva volt, nem mert kiállni magáért, ezért gyerekkorától benne van az elégedetlenség, hogy lemarad az életéről. Pedig soha nem késő elkezdeni élni.
Újat keresni. Jó ötlet?
Sok negyvenes a gyertyákat sem akarja látni a tortán, mások ilyenkor kezdenek bele valami teljesen másba. Szeretőt keresnek, új munkát... Életet akarnak adni a következő éveiknek.
Az ageizmus az idősebb emberek, főleg a nők megkülönböztetését jelenti. A médiában például sokkal kevesebbet szerepelnek. (A felmérések szerint 17 százalékos a részvételük.) Az ageizmusban „az a különös, hogy a másik mi vagyunk”. Azaz egyszer mi is megöregszünk, és elesetté válunk.
Számvetés
Érdemes megtenni? Érdemes. Csak nehogy önostorozás legyen a vége, soha ne azt vegyük számba, hogy mit nem tudunk a magunkénak. Hajlamosak vagyunk a hibáinkat előtérbe helyezni, de ha mi nem becsüljük meg az erényeinket, akkor mások sem fogják – főleg így, negyven után.
A negyvenes nők azért próbálják még inkább összekapni magukat, mert előnytelen helyzetből indulnak. Egy ötvenéves férfinak még lehet harmincas barátnője, a nőket ugyanezért már megszólják, mert még mindig nem vagyunk egyenlőek.
(© Jorge Arévalo)
Nincs tökéletes, csak majdnem!
Nincs olyan, hogy tökéletes élet, de azért fontos az apró tökéletlenségek kijavítására törekedni. Hisz a bőrgyógyászok és a plasztikai sebészek igenis értünk vannak!
„Nekem több olyan női kliensem is volt, akit én magam küldtem el egy kis hialuronsavas feltöltésre vagy plasztikai sebészhez. Nem kell megvárni, míg leesik a szemhéjunk! Ne legyünk álszentek, ebben semmi rossz nincs. A MonaLisa Touch pedig kifejezetten a menopauzával küszködő nők számára lett kifejlesztve. Sok nő küzd ugyanis hüvelyszárazsággal, és a vizeletcsepegés is súlyosbodhat. A kezelések után a nő újra ragyog, szexusa ismét csúcsra jár” – mondja pszichológusunk.
(© Jorge Arévalo)
A nő és a ruhája
Nemrég egy borestre voltunk hivatalosak. A terem tele volt friss negyvenesekkel, akik még harmincnak sem néztek ki. Jó frizura, feszes blúzok, deréktól lefelé meg inkább nem néztünk. Miniszoknyát viselt mindenki, de senkinek nem állt jól.
A nő és a ruhája egy és ugyanaz – sokáig a ruha mondta el a nőről, hogy ki ő. Ha a 40 az új 30, akkor ma egy negyvenéves mit vesz fel? Ugyanazt, amit a harmincéves? A mai negyvenesek ropogós harmincasnak sem néznek ki, ápoltak és fiatalosak. Fiatalosak – de nem fiatalok; amúgy meg a bugyiszárig érő miniszoknya már egy harmincason is furán hat. És ez nem korsovinizmus, dehogy. Inkább kihívás!
A mai negyveneseknek és ötveneseknek meg kell teremteniük a maguk megjelenését – egy új divatkódexet. Volt már ilyen a történelemben, anyáink sem ugyanazt hordták, mint nagyanyáink vagy dédanyáink.
Drámák a lélek bugyraiban – Flitterek és strasszok
Az öltözködés, a külső jegyek árulkodók, és a modern világban sem hagyhatók figyelmen kívül. Ha valami belül nincs rendben, akkor az hamarosan kívül is meg fog jelenni, külső jegyek formájában. Nevetni rajtuk nem szabad, hisz drámákat sejtetnek a lélek legmélyebb bugyraiból. (Érdemes ezeket megvizsgálni, mert a külsőnk kifejezi a belső állapotunkat.) A leíráson pedig nem szabad megsértődni, a leírások konkrét személyeket takarnak.
Negyvenhat éves nő vérvörös strasszos műkörömmel, vagyis inkább karommal... Miről árulkodik?
Küzdelemről, hisz ekkora karmokkal csak kapaszkodni lehet, s mindig oda, ahonnan lecsúsztunk. A női energia lágyabb, nem természete az agresszió; a túlzott harciasság kétségbeesésről árulkodik: valamikor, valahol csorbát szenvedett a női oldal.
Fura ruhák, sok szín és tarkaság, harsány megjelenés. Mit jelenthet?
Én más vagyok, mint a többiek, s ezt meg kell mutatnom, hogy tudják, mert engem soha nem értettek meg. Már akkor sem, amikor tinédzser voltam... Most majd megmutatom, hogy ki vagyok. (Csak éppen: a ruha itt inkább pajzsként funkcionál, hogy elrejtse a belső, bizonytalan gyermeket.)
Ötvenes nő fekete combcsizmában, miniszoknyában. A csizmát a lányától kapta...
Nem felnőtt ember, aki még mindig keresi a helyét a világban. Tolakodásával szinte megfojtja a lányát, akit a barátnőjének tart, nem a gyermekének. A lány – hogy békén hagyják – vesz az anyjának egy fekete csizmát. (Elhiszem, hogy te is fiatal vagy, ugyanolyan, mint én; csak kérlek, adjál egy kis levegőt...)
(© Jorge Arévalo)
Premenopauza
A fizikai működésünk negyven fölött megváltozik. A hormonok néha jól kitolnak velünk. Eltorzítják a testünket és a lelkünket. A szűrővizsgálatokon felmerülhetnek olyan betegségek, melyekről húszévesen még csak nem is hallottunk. Megváltozik a haj minősége, a havivérzés rendetlenkedni kezd, az orvos miómát és cisztát emleget. Miért, miért ilyen korán? A nő szégyellni kezdi magát. Selejtes áru vagyok?
Egy korai premenopauza a pszichét is meg tudja ingatni, szorongásokat generálhat. Jó lenne, ha erről nyíltabban beszélnénk, mert egy ötvenes, „női” gondokkal küszködő nő a mai egészségügyi ellátásban nem sok megértésre számíthat.
