Egymaga megy haza a buliból, és nincs senki az utcán. Vagy ami még rosszabb, követni kezdik. A buszmegállóban álldogál, és valaki váratlanul megszólítja: megjegyzéseket tesz a ruhájára, kérdésekkel bombázza, gusztustalan szexuális ajánlatot tesz. Egyszerűen fogalmazva zaklatja. A munkahelyén a kollégája „véletlenül” megfogja a fenekét. Vagy a főnöke a gyűlésen gyakran viccelődik azon, hogy maga tipikus szőke nő. Ismerős valamelyik helyzet?
Szeretné kijelölni a határait, szeretne kiállni maga mellett? Került már veszélyes helyzetbe, amikor nem tudta, hogyan védekezzen? Hogyan kell ilyen esetekben megfelelően reagálni? A megoldás nem mindig fizikai. Az erőszak ugyanis nem akkor kezdődik, amikor megtámadja valaki, hanem sokkal előbb.
Sokan nem tudják, mit kell tenniük, ha váratlanul egy tolakodó emberrel találják szemben magukat. Főleg a kisvárosban élők félnek, ahol éjféltájban már egy teremtett lélek sem jár az utcán. Nagyvárosban sokkal kisebb a veszély, mert az utca még tele van emberekkel. Habár zaklató ember akárhol megjelenhet, és az is lehet, hogy éppen minket szemel ki áldozatul. Ilyenkor jól jön, ha már elvégeztünk egy önvédelmi tanfolyamot.
Izmok helyett határozottság
Ne gondolkodjunk sokat, hogy részt vegyünk-e ilyen kurzuson. Nem kell élsportolónak, izmos, erős embernek lenni, mert a védekezés nem csupán fizikai erőnlét kérdése. Az önvédelem legnagyobbrészt mentális kérdés. Amellett az erőszak sem mindig fizikai. Alapvető tény, hogy a zaklatás jóval előbb kezdődik. Több lépés előzi meg magát a fizikai támadást. A támadó először is kiválasztja az áldozatot. Közel kell férkőznie hozzá, talán meg is szólítja, vagy olyan helyzetet teremt, amikor már meg tudja támadni. A támadás legtöbbször nem fizikailag kezdődik (nem túl valószínű, hogy valaki váratlanul odalép hozzánk, és hátulról megragadja a nyakunkat). A támadó előbb megszólítja az áldozatát, s ezt követik a további lépések. Ekkor nagy ereje van a NEM! és a HAGYJA ABBA! felszólításoknak. Ebben a fázisban a határozott hang fontos védekezőeszköz lehet.
Ideális áldozat vagy?
A nők számára rendezett önvédelmi tanfolyamon az oktatás csoportokban folyik. A csoporttagok között van olyan, aki már megélt egy-két utcai, szexuális vagy munkahelyi zaklatást, mások azért jönnek, mert tudni akarják, hogyan védjék meg magukat szükség esetén. Sok nő attól fél, hogy kényes helyzetbe kerülve lemerevedik, szólni sem bír, és fizikailag sem tud védekezni. Erőszakos bűncselekmények tárgyalásakor gyakran elhangzik, hogy az áldozat „nem tiltakozott, nem védekezett”, ami enyhítő körülmény lehet az elkövető számára. (Nem kellene, hogy így tekintsék.)
A kurzus vezetői elmondják, hogy a megtámadott személynek ez a reakciója teljesen normális és természetes, azonkívül automatikus is. Az áldozat nem tehet róla, hogy így reagál. Az önvédelmi tanfolyam azonban megtanítja, hogyan készülhetünk fel a támadásra, és hogyan előzhetjük meg a pillanatnyi tehetetlenséget.
A tanfolyam azzal is foglalkozik, hogy milyen az ideális áldozat. A nő a buszmegállóban várakozik, a mobilját nézi, fülében fülhallgató. Egyáltalán nem figyel a környezetére. Rövid szoknyában van, kivágott a blúza. Fiatal – vagy épp ellenkezőleg, idős. Vele van egy kisgyerek. Két-három táskát cipel, futni nem képes. Kicsi, vékony alkatú, aki nemigen tud védekezni. Tehát vannak általános jellemzők, hogy kiből lehet megfelelő áldozat. Ezt fontos figyelembe venni. Illetve nem mehetünk el a tény mellett, hogy a támadó többnyire előre felméri, hogy az áldozat tud-e a meglévő adottságain változtatni, tudja-e őket befolyásolni...
Milyen tanácsot adhatunk? Például azt, hogy a testtartásunk legyen öntudatos és határozott. Figyeljünk a környezetünkre. Várakozás közben ne olvassunk, ne mobilozzunk, ezt tegyük félre addig, amíg meg nem érkezik a busz.
Ököl helyett tenyér és ujjak
A tanfolyamon megtanuljuk a védekezőállást is, ami jól jön, ha a támadó már kiválasztott bennünket. Milyen a védekezőállás? Álljunk vállszélességű terpeszben, egyik lábunk legyen elöl, s mindkét kezünket fordítsuk a támadó felé nyitott tenyérrel. Két lábunk úgy helyezkedjen el, mint amikor a troliban állunk, amikor kanyarodik, és mi meg akarjuk tartani az egyensúlyunkat. Felejtsük el az ökölbe szorított kezet. A kiterjesztett ujjú nyitott tenyér védőfalként viselkedik, amelyen a támadó nem tud áthatolni.
Ügyeljünk arra is, hogy minél távolabb tartsuk magunktól a támadót. Ő viszont közelebb akar férkőzni. Soha ne eresszük le a karunkat, mert akkor alkalma nyílik rá. Legyen olyan messze, hogy ne tudjon elérni bennünket. A biztonságos távolság a karnyújtásnyi. Az is fontos, hogy a védekezőállásban helyes mozdulatokat tegyünk. Ne hátráljunk, mert a támadó falhoz szoríthat bennünket, valamint soha nem tudhatjuk, nincs-e valamilyen akadály a hátunk mögött, például járdaszegély, pad, oszlop vagy szemetesláda. Tanuljuk meg, hogy oldalra lépjünk ki, s ezután ideális esetben már le tudjuk követni a támadónk mozdulatait.
Kiabálj hangosan
A védekezőállás azonban önmagában nem elég. Akkor jön a neheze, amikor beszélni kell a támadóval. Az első szabály az, hogy minden körülmények között magázzuk az illetőt. Ez jelzi a külvilágnak, hogy nem ismerjük, tehát nem egy házastársi veszekedésről van szó. Ezenkívül a magázással távolságot tartunk, mert a magázás pszichológiai gát.
Másik fontos lépés a rövid és világos utasítás: „Hagyjon békén!” „Menjen innen!” Vagy az egyszerű kiáltás: „Nem!” Mint a megakadt lemez, ismételgessük egyre hangosabban azt a mondatot, amelyiket a legkönnyebb számunkra kimondani. A támadó megjegyzéseire, kérdéseire ne válaszoljunk. Ha a támadó semmibe veszi, amit mondogatunk, a lehető leghangosabban kiáltsunk rá: „ELÉG!” Kiáltsunk olyan hangosan, hogy a troli vezetője, a diszkó DJ-je vagy az a közelben lakó ember is meghallja, akinek nyitva van az ablaka. Hogy kinézzen, mi történik az utcán.
Megtörténhet, hogy a támadó ezután is folytatja a nyomulást. Ekkor következzen a fizikai védekezés. Mivel még mindig védekezőállásban vagyunk, használhatjuk a kinyújtott kezünket és az ujjainkat. Egyik kezünkkel csapjunk a támadó arcába, a szeme környékére. Majd üssünk a másik kezünkkel. Ez az ütés erősebb lesz, mert távolabbról érkezik, úgy, mint egy kilőtt nyílvessző. Amint elértük kezünkkel a támadót, a lehető leggyorsabban fussunk el.
Ismerhetjük is a támadót
Elméletben ez az egész viszonylag könnyűnek tűnik. A tanfolyam előnye, hogy élőben is kipróbálhatjuk a gyakorlatot. És nemcsak az áldozat, hanem a támadó szerepében is, többször egymás után. Ezzel megtudhatjuk, hogyan reagál a testünk az egyes helyzetekben. A kurzus előnye az is, hogy egy valódi támadás esetén nagy valószínűséggel már nem fogunk leblokkolni.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a védekezést esetleg nemcsak idegenekkel szemben kell alkalmaznunk, hanem olyanokkal szemben is, akiket jól ismerünk, s akiknek közeledése kellemetlen számunkra, mert túlmegy az elviselhetőség határán. A statisztikák sajnos azt mutatják, hogy a szexuális erőszaktevő gyakran olyasvalaki, akit ismerünk. Az ilyen zaklató is előkészíti a terepet, elkülöníti és megdolgozza az áldozatot, megfelelő alkalmat teremt ahhoz, hogy lerohanja. Az önvédelmi tanfolyamoknak köszönhetően időben tudunk majd reagálni az ostromra, és lehet, hogy fizikai védekezésre már nem is lesz szükség.
