Felcsendül az Arany és ezüst című keringő, és varázslatos dallama betölti a termet. Ki ne szeretné a csodálatos báli ruhákat, a tánc forgatagát és a romantikus muzsikát?! Ebben a szépségben az év folyamán bármikor bárkinek része lehet, nem csak a báli idényben. Mert a romantikus hangulatú zenékhez Lehár Ferenc zeneszerző romantikus történetet is passzít, a végén az elmaradhatatlan happy enddel – ez az operett.
A szürke valóság elől elmenekülhetünk ebbe a különleges mesevilágba. Gyönyörű díszletek és pompás jelmezek közé, ahol randevút ad egymásnak a szépség és a harmónia. Egy eltűnt világ mesekönyvének lapjairól fújhatjuk le az idők mindent eltakaró porát, és újra átélhetjük a szerelemről szőtt könnyes és vidám történeteket. Mert minden történet mélyén ott van a szerelem.
Lehár Ferenc szobra Komáromban
A Lehár családról
A német és szláv felmenőkkel rendelkező id. Lehár Ferenc katonakarmester Morvaországból került Komáromba. A név maga francia őstől származik: Napóleon seregének egykori tisztje, később szökött hadifogoly Le Havre neve módosul Leharra, majd Lehárra. Lehár katonakarnagyra – akárcsak egy operettben – Komáromban rátalált a szerelem, és feleségül veszi a régi komáromi családból származó magyar Neubrandt Krisztinát. Nem tévedés, a német név ellenére Krisztina magyarul jobban beszél, mint németül.
Az ifjabb Lehár Ferenc 1870. április 30-án látja meg a napvilágot Komárom városában. Az apa, mint katona számos helyen teljesít szolgálatot, és a családja is vele költözik. Megfordulnak a monarchia szinte minden szegletében, így Pozsonyban, Sopronban, Kolozsvárott, Budapesten, Prágában, Bécsben, Szarajevóban és Brassóban is.
A kis Lehár tizenkét éves, amikor elkerül Magyarországról, és a prágai konzervatórium növendéke lesz. Ebben az időben tanul meg alaposan németül. A világhírű cseh zeneszerző, Antonín Dvořák tanítványa, aki felfedezi benne a komponistát, és zeneszerzésre biztatja. Tanulmányai végeztével színházi koncertmesterként helyezkedik el, de egy csavarral ő is a hadsereghez kerül, akárcsak az édesapja, és 12 éven át katonazenész, majd karnagy.
A losonci botrány
Az ifjú Lehár négy éven keresztül katonakarmester Losoncon. Kitűnően hegedül, és egy losonci kávéházban gyakran játszik a zenekarral csárdást és egyéb magyar muzsikát. Egyszer, vacsora közben a pincér azzal zavarja meg, hogy az egyik őrnagy zenét rendelt tőle. Hirtelen haragjában visszaüzeni, hogy ő bizony nem cigányprímás, hogy a pincérrel üzengessenek neki. A fiatal zenész még csak tiszti rangban sincs, nem húzhat ujjat a magasabb rangú tiszttel.
Bocsánatkérésre szólítják fel, amire ő felmondással válaszol. A várostól végül a Vigadóban tartott hangversennyel búcsúzik. Losonc város szomorú hölgyei egy karmesteri pálcát adnak emlékbe a jóképű ifjú karnagynak.
Operett-operett
Számos operett zeneszerzője volt már, de az átütő sikert a Víg özvegy hozta meg számára, pedig ekörül sem ment minden simán. Ugyan miért is ment volna? A szakértők meg voltak győződve róla, hogy bukás lesz. A montenegróiak tüntettek ellene, mert az országukra lehetett ismerni a történetből. Mégis hatalmas sikert aratott, a mai napig szívesen játsszák az operettszínpadokon. Ugye, ismerősen cseng a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem vagy A mosoly országa, hogy csak néhány művet említsek a palettáról. A messze a nagy erdő, a Vilja-dal, A vágyom egy nő után vagy a Szívem szeret – mind Lehár Ferenc dalai.
Lehár Ferenc mindvégig magyar maradt
Az idő távlatából lehetne ez egy szépen hangzó mese is. Tudjuk, hogy barátság fűzte Kálmán Imréhez (a Csárdáskirálynő zeneszerzőjéhez), de mindketten tudtak németül, nem kellett feltétlenül magyarul beszélniük. Lehár Ferencnek anyanyelve volt a magyar. Arra pedig, hogy magyarnak vallotta magát, mi sem lehetne szebb bizonyíték annál, hogy a történelem viharaiban is megőrizte magyar állampolgárságát. Pedig nem volt könnyű dolga, higgyük el! Az Osztrák–Magyar Monarchiában született és élt 1918-ig. Addig bárhol is élt a Monarchia területén, magyar állampolgárként megtehette. Ausztriában, Bad Ischlben érte a Monarchia széthullása. Magyar állampolgárságát mindenképpen meg akarta tartani, de szülővárosa, Komárom Csehszlovákiához került.
A Bad Ischl-i Lehár-villa
Ezért azt a megoldást választotta, hogy Sopront kérte fel, ismerjék el soproni illetőségűnek (gyermekkora egy részét ott töltötte). A hűség városa eleget tett ennek a kérésnek. Lehár Ferenc tízévenként hosszabbíttatta meg magyar állampolgárságát. Haláláig magyar maradt. Bad Ischlben hunyt el 1948. október 24-én. Édesanyja és felesége mellett nyugszik a helyi temetőben. Mivel nem volt gyermeke, a Bad Ischl-i Lehár-villát a berendezésével együtt a városra hagyta, azzal a kikötéssel, hogy létesítsenek benne Lehár-múzeumot.
Bad Ischl Lehár városa. Vajon Komárom is kivívja-e ezt a nevet?
Lehár Ferenc Komáromban született, de mindössze két hónapos koráig lakott a városban, amellyel azonban nem szűnt meg a kapcsolata, hiszen édesanyja rokonai továbbra is itt éltek, és öccse, Antal a századfordulón itt szolgált mint katona.
Komárom városa a szülőház kertjének helyén található szoborral és a Lehár parkkal, a múzeumban megtekinthető Lehár-kiállítással és a Komáromi Napok keretén belül megrendezett Lehár Napokkal adózik a nagy zeneszerző emlékének.
Szénássy Zoltán (a komáromi gimnázium azóta elhunyt neves történelemtanára) pedig Lehár címmel könyvet írt a zeneszerző életéről. A Teátrum Színházi Polgári Társulás műsoron tartja Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjét. Egy évvel ezelőtt indult útjára a Lehár Ferenc Polgári Társulás.
A régi komáromi Lehár-szálloda
Klemen Terézia, a társulás elnöke így vall a tevékenységükről:
– Valóban tapasztalhatjuk, hogy az operett napjainkban a reneszánszát éli. A nyár folyamán Bad Ischlben jártunk a Lehár Ferenc Polgári Társulással, az ottani Lehár fesztivál főintendánsának meghívására. Bad Ischl egy festői osztrák fürdőváros, Ferenc József egykori kedvelt üdülőhelye. Lehár Ferenc is itt töltötte élete jelentős részét.
A Lehár fesztivál Bad Ischlben minden évben július 12-én kezdődik, és augusztus 31-én fejeződik be. Ez 22 ezer eladott jegyet jelent a nyár folyamán. Komárom Lehár Ferenc szülővárosa. A Lehár Ferenc Polgári Társulás az idén hagyományt alapított: a Lehár nyár azért jött létre, hogy az embereket újra visszavezesse a közösségi élethez, és a vasárnap esti zenélések színesebbé tették a város életét.
– Középiskolásoknak létrehoztuk a Lehár tánciskolát, ahol elsajátíthatják a klasszikus táncokat és a báli viselkedés szabályait, hogy ne csak diszkóba járjanak, hanem igényük legyen egy másfajta, felemelőbb szórakozásra is. Operett- és musicalestet is szervezünk. Január 18-án lesz a Lehár-bál, melyet tavaly rendeztünk meg először. Az általunk szervezett rendezvények elérhető árakon zajlanak, és minden zene- és operettkedvelő megtalálja a neki tetsző programot.
