A logopédiai probléma nem fáj. Ami nem fáj – az ember azt hiszi –, azt nem is kell gyógyítani. A szülő minden más bajra nagyobb gondot fordít, hamarabb elmegy a gyermekkel fogorvoshoz, mint logopédushoz – meséli Dobossy Andrea logopédus, akivel galántai rendelőjében találkoztunk.
– Amikor elkezdtem dolgozni, egy anyuka elmondta, a szomszédjának nem árulta el, hogy logopédushoz viszi a gyermekét, nehogy azt gondolja, hogy a gyereke fejével valami baj van. Szerencsére ez a szemlélet mára eltűnt.
(Kép forrása: instagram.com/artistwonders)
– Mit lehet tenni, ha az egyébként értelmes gyermek csak néhány szót mond, vagy egyáltalán nem beszél?
– Régebben úgy mondták, hogy ha egy 1,5-2 éves gyermek nem beszél, az még belefér a normába. Mára ez nem érvényes. Egyéves kora körül a gyermek szókincse 5-6 szó, mely ezután fokozatosan gyarapodik. Elsőként a hangutánzó szavak lépnek be a beszédbe, ezeket követik a főnevek és az igék. Ha a gyerek még kétéves korában sem mond semmit, és a maga részéről mutogatással letudja a kommunikációt, akkor mindenképpen szükséges, hogy legalább konzultáljanak a szakemberrel. Jellemző, hogy a fiúk később kezdenek el beszélni. A kétnyelvűség is okozhat gondot (nem minden gyereknél, persze, és előfordul, hogy a testvér folyékonyan beszél mindkét nyelven). A gyermek idővel behozhatja a lemaradását.
– A másik idegen nyelvet csak akkor támogatnám, ha arra szükség van a családban, például a másik nyelv a másik szülő anyanyelve. Ha csak egyszerűen a második nyelv, jobb, ha a gyerek először az anyanyelvét sajátítja el. S ha egy nyelven már szépen beszél, akkor hozzáépíthetjük a másik nyelvet. A szlovák gyermekeknél az utóbbi idők nagy problémája, hogy nem tudnak rendesen szlovákul. A tévében főleg cseh meséket néznek és hallgatnak, otthon alig beszélnek a szüleikkel – ezért csehül nevezik meg a körülöttük levő dolgokat. Kérdezem az anyukától, hogy beszélgetnek-e otthon, olvasnak-e meséket, dalolnak-e? A válasz általában igen. A gyerek első szava nálam mégis egy cseh szó, amiből egyértelmű, hogy a gyerek a tévé előtt tölti a nap nagy részét.
Hiába kérjük a szülőket, hogy meséljenek a gyereknek, beszélgessenek sokat, nézegessenek együtt képes könyveket, a kényelmesebbik módszert választják: a tévé elé ültetik a gyereket.
– Az alapiskolákban egyre több a beszédhibás tanuló (gyakran felsőbb osztályokban is). Mi lehet ennek az oka?
– Gyermekekkel a négy és fél évesektől egészen a középiskolás korúkig foglalkozom. Ez utóbbiak azért jönnek, mert tanári vagy művészi pályára készülnek, s az r hang és a sziszegők gondot okoznak nekik. Szerintem azért is sok a beszédhiba, mert életünkbe nagyon intenzíven belépett a technika. Mint fentebb már említettem: a számítógép és a tévé helyettesítik a mindennapi kommunikációt. Az anyuka dicsekszik, hogy a kétéves gyereke ügyesen kezeli a számítógépet és az okostelefont. Csak éppen szóval nem tudja megértetni magát, nem tudja az érzéseit kifejezni. Ez később az iskolában és a társas kapcsolatokban is hátrányt jelent. A mai gyerekek izolálódnak a környezetüktől: hazamennek az iskolából, és már nem az udvaron, a barátokkal töltik a nap másik felét. A régi gyerek tudott fára mászni, a mai gyerek lehet, hogy tud teniszezni, de már nem tud felmászni a fára. Így van ez a beszéddel is: előbb tanulja meg a gyerek kezelni a számítógépet, mint beszélni, ezért kommunikációs képessége fejletlen, szókincse szegényes.
– Milyen beszédhibák fordulnak elő a leggyakrabban?
– Pöszeség, sziszegés, az r és egyéb hangok helytelen ejtése. Régen nagyon körülhatárolható volt a beszédhiba – most gyakori, hogy több hangot nem tud a gyerek kiejteni. Ezelőtt, ha a gyerek nem beszélt, elküldtük orr-fül-gégészhez, hogy végezzen rajta hallásvizsgálatot. Ma, második lépésben mindenképpen elküldjük neurológushoz is, hogy lássuk, az idegpályák mennyire fejlettek, az agy melyik részét kell stimulálni. És bizony gyakran kimutatható, hogy a beszédközpont kevésbé fejlett. A szülő sok esetben azt hiszi, hogy ha a gyerek nem tud kiejteni egy hangot, az még nem olyan nagy gond. Pedig az! Néha hónapokig eltart, míg – gyakorlatok segítségével – kialakítjuk például az r hangot. Arra is volt már példa, hogy a szülővel aggódtunk az r hang miatt, de míg azzal könnyedén megbirkózott a csemete, az l hang, amely, sokkal könnyebben képezhető, nem ment neki. A magyar nyelv sajátosságai az ö, ü hangok, amelyekről azt hihetnénk, mivel magánhangzók, könnyen ejthetőek – pedig ezekkel is gondok vannak.
(Kép forrása: instagram.com/artistwonders)
– Sok szülő nem is sejti, hogy a dadogás mekkora problémává nőheti ki magát. Mi erről a logopédus véleménye?
– A dadogó felnőttek azt szokták mondani: úgy érzik, mintha egy hatalmas golyó volna a torkukban, amelyet nem tudnak lenyelni. Semmit nem tudnak vele csinálni, teljesen összehúzza az izomzatot a torokban, és bármilyen módon erőlködnek, nem jön ki az a fránya hang. A fiziológiai (élettani) dadogás hároméves kor körül szokott előfordulni. A gyerek gyorsabban kezd gondolkodni, mint azt az artikulációs szervei követni tudnák. Ez a dadogás, ahogy kezdődött, úgy el is múlik. Semmi esetre sem tanácsolnám, hogy figyelmeztessük a gyereket a fogyatékosságára, vagy azt mondogassuk neki: „Ne dadogj!”
– A gyerekkel úgy dolgozunk, hogy mi magunk is elkezdünk lassabban beszélni, és a gyerek beszédtempója, légzése automatikusan a miénkhez igazodik. Ezáltal a szavakat immár helyes légzéssel és ritmussal, dadogás nélkül, könnyedén ki tudja mondani. Ha ez idő alatt mozgással párosítjuk a beszédet, vagy miközben verseket, mondókákat mondunk, labdát dobálunk egymásnak – a dadogás bámulatos módon elmúlik, és később semmi bajt nem okoz. Ellenben ha valamilyen trauma érte a gyereket, és dadogása esetleg erre visszavezethető – például nagyon megijedt –, feltétlenül pszichológushoz kell fordulni. Minél fiatalabb korban kezdjük el a problémát kezelni, annál nagyobb az esélye, hogy megtaláljuk az orvoslás módját.
– Ha a hiba genetikailag kódolt, tehát valaki a családban dadog, akkor fennáll, hogy a gyerek dadogni fog. Nem tudjuk pontosan, mennyi ebben a genetika, és mennyiben függ attól, hogy a gyermek lemásolja a szülő beszédmintáját. A dadogás a gyerekek harmadánál idővel egészen eltűnik, egyharmaduknál javul, a többinél megmarad. Az, hogy ki melyik csoportba esik, függ attól, hogy a szülő mennyire hamar indul el orvosoltatni a problémát. Lehet, hogy a gyerek felnőttként is dadogni fog, de ha megtanulja azokat a technikákat, melyek a beszédet megkönnyítik, beszédhibája másoknak fel sem tűnik. A mai világban már nem általános gyakorlat a dadogást nyugtatókkal kezelni. Inkább a pszichológus segítsége a célravezető, mint egy pszichiáter által irányított gyógyszeres kezelés.
A kisgyerekeknél a dadogást sok esetben a bepisilés, a nehezebb széklet okozza. Volt rá példa, hogy amint a székletproblémát meg tudták oldani, eltűnt a dadogás is. Először mindenképpen a dadogás okát kell megtalálni. Ha ezt el tudjuk hárítani, a dadogás elmúlik anélkül, hogy a későbbiek folyamán újra megjelenne. Ha viszont az ok tartósan ott marad, akkor a dadogás végigkísérheti az egész életet.
– A beszédhibák leküzdésében kétségtelenül a legfontosabb a logopédiai gondoskodás. Milyen támogató terápiákat tud még ajánlani?
– A nagymozgások fejlődése összefüggésben van a beszéddel. Amikor a gyermek elkezd járni, elkezd beszélni is. A mozgás és a beszéd mindenképp szinkronban kell legyen. Az iskoláskor előtti fejlesztőterápiák, mozgásterápiák nagyon hasznosak. A két agyfélteke összehangolását szolgáló mozgások, például az indiánszökdelés, az ellentétes karok, lábak mozgatása, mind-mind segítenek a helyes beszéd kialakításában.
– Milyen az együttműködés az iskolák és a logopédusok között?
– A logopédusok körzetek szerint rendelnek. Van pár iskola, ahonnan az igazgatónő felhív, hogy elmehetnék, megnézhetném a gyerekeket. Gyakoribb eset, mikor a megoldást az iskola a szülőre hagyja. A gyakorlat azt mutatja, hogy emelkedik a beszédhibás gyermekek száma, ezért mindenképpen elkelne több logopédus. Jelen helyzetben nem tudnánk havi rendszerességgel kijárni egy-egy iskolába.
– Mit tehet a szülő azért, hogy gyermeke tisztán beszéljen?
– Ha szükséges, ne szégyelljen szakemberhez fordulni, és otthon is foglalkozzon a gyerekkel. Ahhoz, hogy a hang rögzüljön, napi rendszerességgel kell gyakorolni. Szerencsére a szülők zöme szívén viseli, hogy gyereke tisztán, szépen beszéljen. A beszédhibás szülők is elhozzák gyereküket. Egyszer egy raccsoló apukának felajánlottam, hogy ő is megtanulhatja az r hangot, de azt mondta: őt már nem zavarja, viszont a gyerekének segíteni akar. Tudjuk, hogy a kommunikációnak milyen nagy szerepe van az életben. Hiába jó képességű valaki, ha beszédhibás, olyan, mintha csökkent értékű lenne. Azt tanácsolom ezért minden szülőnek, hogy adja meg gyerekének a lehetőséget, hogy megtanuljon tisztán, helyesen beszélni!
