Amikor a fiatal Claudia Schiffer 1990-ben először lépett a kifutóra a párizsi divatbemutatókon, a lapok azt írták, hogy „Isten újra megteremté BB-t”. Annyira hasonlított ugyanis az ötvenes és hatvanas évek sztárjára. „Micsoda nosztalgikus érzés, micsoda öröm viszontlátni a mítoszt, Brigitte Bardot ártatlan tekintetét, bűnös száját. rakoncátlan haját.” Mégis: BB csak egy van.
Bardot jókor tudta abbahagyni: korán hátat fordított a múltnak, amely világhíressé tette. A boldogtalansága miatt hagyott fel 1973-ban a filmezéssel – pedig olyan neves rendezőkkel dolgozott együtt, mint Louis Malle vagy Jean-Luc Godard.
Mindez már nem számított. Ettől kezdve kizárólag az állati jogok védelmének szentelte magát. Harminckilenc éves akkor: és a Bardotlatrie még nagyon is élt és még sokáig hatott. A nők utánozták, a férfiak róla álmodtak. Akárcsak 1956-ban, amikor a „szőke kis boszorkány” (ahogy Jean Cocteau nevezte) mindenkit elbűvölt Roger Vadim És Isten megteremté a nőt című filmjében.
Henry-Jean Servat író, a színésznő barátja mondta erről a filmjéről: „Egyszer csak felrázta a háború utáni csöndes, álmos és konformista Franciaországot." Brigitte fiatal volt, és úgy nézett ki, mint egy istennő. S mellesleg szívesen levetkőzött a kamera előtt. És ha mindez nem lett volna elég, aranyszőke volt, meleg tekintetű, őzike szemű – nem az a hideg típus, mint Grace Kelly, aki ugyanabban az esztendőben lett monacói hercegnő. „Ártatlan volt, ugyanakkor perverz csáberővel bírt, és ebben némileg hasonlított az általa megformált karakterre, Juliette-re, a gátlástalan árvára, aki felkavarja Saint-Tropez életét.”
A kis halászfalu egy csapásra a nagyvilág kedvelt üdülőhelye lett – Bardot pedig nemzetközi szexszimbólummá vált. B. B. Európa válasza volt Marylin Monroe-ra. Kezdetét vette a BB-láz.
A rajongók őrjöngtek, valahányszor nyilvánosan fellépett. Simone de Beauvoir és más francia írók lázasan kutatták a jelenséget (Mivel hat?), Bob Dylan pedig neki ajánlotta első dalát. A Beatles tagok szintén megőrültek érte, olyannyira, hogy Cynthia Lennon kiszőkítette a haját, hogy úgy nézzen ki, mint ő.
De ki is volt ez a nimfácska, akit a legtöbben csak ekkor fedeztek fel. Pedig az És Isten megteremté a nőt nem az első filmje volt! Valójában addig már tizenhét filmben szerepelt, ráadásul tizenöt éves kora óta modellkedett is. (Anyja barátnője volt az Elle főszerkesztője – ő beszélte rá.) Gazdag párizsi családban született (apja Louis Bardot gyáros volt), s ha nem kerül az Elle címlapjára, tovább tanult volna táncot és zenét a konzervatóriumban.
Pablo Picassóval – a művésznő a közeli Cannes-ból utazott le hozzá, ahol azidőben mutatták be a férje, Roger Vadim által rendezett És Isten megteremté a nőt c. filmet.
Ehelyett tizennyolc esztendősen eljátszotta első filmszerepét az Őrült szerelemben (Le Trou Normand, 1952). Ugyanabban az évben férjhez ment Roger Vadimhoz, akiről később azt mondta: „Egyszerre volt a tanárom és a társam. Teljesen rábíztam magam." De ha igaz, hogy Vadim teremtette meg BB-t, ugyanennyire igaz az is, hogy minden továbbit a színésznő csinált.
Már 22 évesen (jóval a hippikorszak előtt) sokkolta az embereket különös szokásaival. Farmernadrágban és pólóban járt, mezítláb jelent meg Párizs legdrágább éttermében, a Chez Maximban, és egy szál bikiniben fényképeztette magát Cannes-ban. Ez a ruhadarab neki köszönhetően vált népszerűvé. Bár Louis Reard francia szabó már 1946-ban feltalálta, a bikini egy évtizeden át nem tudott áttörni, mivel túl merésznek. sőt kifejezetten szemérmetlennek tartották.
Az Egyesült Államokban is annak hatására kezdett terjedni, hogy Bardot a tabuval szakítva megmutatta a köldökét. De ő ennél is tovább merészkedett: toplessben közszemlére tette tökéletes mellét Saint-Tropez-ban, amely partijaival és szerelmi szabadosságával az új hedonizmus jelképes otthona lett.
A Mademoiselle Pigalle után (hogy egy 1956-os filmjét említsük) állandóan décontracté benyomást keltett, mint akit épp most ébresztettek fel éjszakai álmából. Ott volt először is híres hajzuhataga: nagyon hosszú, aranyszínű és rafináltan összekócolt. A hatás elérése érdekében száraz samponnal mosta, nem vízzel.
A vágy, hogy utánozzák a frizuráját, fellendítette a hajspray-eladásokat; különösen a L'Oreal Paris terméke, az Elnett fogyott jól, mivel BB a cég szóvivője volt. A megfelelő lakk nélkül valóban nem is lehetett előállítani a kor szimbólumává nőtt híres choucroute-ot, az összeborzolt és hátrafésült frizurát.
BB sminkje szintén nagyon jellegzetes volt: feketével kihúzott macskaszerű szem, erősen festett szempillákkal és vastagon rúzsozott, húsos ajkak, sötétebb árnyalatú kontúrral. Az öltözködésben elmaradhatatlan darab volt számára a térd alatt érő halásznadrág, a mélyen kivágott, vállakat szabadon hagyó dzsömper és a csíkos matrózpóló. (Coco Channel „találta fel” a század elején. majd BB hozta megint divatba szexisebb változatban.)
Hihetetlenül érzéki módon tudott Vichy-vászonba öltözni. Az eredetileg háztartási vászonként használt anyag átlényegült rajta ujjatlan, derékban szorosan megkötött blúzzá. Amúgy is szívesen hordott mell alatt csomóra kötött blúzt és Sangallo-csipkeingvállat. Az apró kockás (kék-fehér vagy rózsaszín-fehér) ruha egyenesen a védjegyévé vált; 1958 júniusában, amikor hozzáment második férjéhez, Jacques Charrier-hez: pepita Esterel ruhát viselt.
Hihetetlenül érzéki módon tudott Vichy-vászonba öltözni. Az eredetileg háztartási vászonként használt anyag átlényegült rajta. A balettcipőt is vele azonosítjuk.
BB nyúlánk alakjához tökéletesen illett a hatvanas évek divatja, amely megmutatta a világnak csodálatos lábait. Elkezdett miniszoknyában, sortban és rövid ruhában járni, és mindehhez gyakran húzott cuissard-t, térd fölött érő csizmát, amiből divatot kreált.
Ám leginkább mégis a balettcipőt asszociáljuk vele! Audrey Hepburnnel együtt népszerűsítették ezt az egyszerű lábbelit, de eltérő hatással. Egy Sabrina lábán a lapos cipő ízlésesen mutatott, BB-én már-már illemsértően. Nem véletlen, hogy Vadim egyik filmjében rikító piros balettcipőben táncol mambót. Ez volt a Hamupipőke-modell, amely ma, fél évszázad múltán is divatos.
