Igen. Ha szereted a kutyusokat, érdemes elolvasnod ezt a cikket. Sok kutyatulajdonos van, aki nem szereti a tenyésztőket, mert véleményük szerint sok kóbor kutya van a világon, azokat kell örökbe fogadni. Ám a fajtatisztaság sem piskóta, tartják a tenyésztők és a kutyázók.
Épp egy törzskönyvezett kutyát vásároltunk? Nem árt, ha tisztában vagyunk pár fogalommal. Hogyan lesz egy kutyából tenyészeb? Mi a kennel, és miért fontos a chip? Egyáltalán ki hozza a „kutyázási” szabályokat? Ennek jártunk utána.
Mi az a kennel?
Az egészet úgy képzeljük el, mintha vállalkozásba kezdenénk. A kutyatenyésztéshez először is rendelkeznünk kell egy törzskönyvezett kutyával. Csak ezt követően kérvényezhetjük a tenyészállomás alapítását (amit kennelnek is neveznek). A kutyánkat regisztráltatni kell az idevágó fajtákat tömörítő hazai kutyaklubban – és közben a tenyészállomásnak is nevet kell találni. Az állomásnév esetében szükséges, hogy egyedi és egyetlen legyen, vagyis ne legyen belőle több a világon. A kérvényben 6 nevet kérnek feltüntetni, a kutyaklub pedig ellenőrzi, hogy nincs-e több ilyen nevű tenyészállomás. Így születnek az olyan nevek, mint a Jantar Devil, Slovakian Great Heart, Budafa, Garamparty… Ezek a kifejezések nem csupán a tenyészállomások nevét jelölik, hanem ezekből származtatják a születendő kölykök vezetéknevét is. Így jöhetnek létre olyan nevek is, mint például Budafa Ádáz (ez egy kankeresztnév a kutyanévtárból).
Törzskönyv
A törzskönyvben nem csupán a kutya adatait tüntetik fel (melyik kennelből való, mikor született és ki a gazdája), hanem egy gyönyörű családfa-ábrázolást is adnak hozzá. Ez tartalmazza a kutyus anyai és apai felmenőit egészen az ükszülőkig. A neveken kívül az említett ebek kiállítási és versenyeredményei is szerepelnek benne. A törzskönyv hátulján pedig a törzskönyvezett eb kiállási eredményeit tüntetik fel, illetve az egészségügyi szűréseket.
Érdekesség, hogy a kutyatenyésztő mindig az ABC betűi szerint választ nevet a kutyaalomnak. Az első alom kölykeinek mindig A betűvel kezdődő nevet adnak, a következő alomnak már B betűset – és így tovább.
Mi szükség van útlevélre?
Európai uniós kisállatútlevél a külföldre való utazás esetén kötelező. Mindegy, hogy a kutyus kirándulásra, kiállításra, versenyre vagy épp fedeztetésre utazik: amennyiben ebünk átlépi az országhatárt, kötelező a kisállatútlevél. Közúti igazoltatás során is kérheti a rend őre a kutya papírjait: ezt írja elő a törvény! Az útlevélnek tartalmaznia kell a védőoltások és a veszettség elleni oltások jegyzékét. Ezeket a bejegyzéseket az állatorvos ejti meg, és mellettük ott szerepel a pecsétje is: nélkülük az útlevél érvénytelen.
A mikrochip előnye
Régebben az eb fülébe egy négy számjegyű kódot tetováltak, ez csak a törzskönyvezett egyedekre vonatkozott. Mára ezt felváltotta a mikrochip: ezt fájdalommentesen ültetik be minden kutya bőre alá. A kölyökkutyákat már az első oltásnál, azaz 6 hetes korban érdemes bechipelni (és legkésőbb 12 hetes korig). A rizsszemnyi nagyságú mikrochip 15 számjegyű kódot rejt, amely az állat egyedi azonosítója lesz. Olyasféle, mint az embereknél a személyi szám. Ezt az állatorvos speciális eszközzel le tudja olvasni: azonnal látja a kutya adatait és a tulajdonos elérhetőségét. A kóbor ebeket így azonosítani tudják, de ezáltal a kutyatolvajok is leleplezhetők.
Kutyaklubok
A munkakutyák esetében munkavizsgát kell tenni: juhászkutyáknak terelőképességi vizsgát, vadászkutyáknak vadászvizsgát, az őrző-védő ebeknek munkavizsgát. Továbbá az is meghatározott, hogy hány sikeres kutyakiállítást kell abszolválnia az ebnek. Szigorúan csak ezután mehet tenyészszemlére, ahol szakértő szemek megvizsgálják, hogy testi adottságai és természete alapján alkalmas-e tenyésztésre. Ezzel a módszerrel a kutyaklubok pontosan számon tudják tartani, hány tenyészetre alkalmas szuka és kan található az országban.
A kutyatenyésztők kutyafajták szerinti kutyaklubba tömörülnek. Minden kutyaklub saját belső szabályzattal rendelkezik. A klub a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) javaslata alapján határozza meg a tenyészetbe kerülés feltételeit.
Érdekesség
Egy tapasztalt és gondos tenyésztő, amennyiben nem rendelkezik saját kannal, olyan törzskönyvezett kant választ a tenyészetben lévő szukájához, amilyen kölyköket szeretne. Például ha robusztus, nagyobb mellkasú utódokra vágyik, akkor ilyen típusú kan kutyához viszi fedeztetni. Emellett érdemes a kiválasztott kan törzskönyvét is áttanulmányozni, jól kiismerni a természetét. Ez utóbbit a kiállításokon (megfigyeléssel) és tenyésztői látogatásokkal lehet felmérni. A kutyatenyésztők világa zárt világ! Az aktív tagok ismerik egymást, tudják, kinek milyen kutyái vannak, hol érdemes fedeztetni, és a többi. Gyakori, hogy a tenyésztők más országokba is elutaznak egy-egy fedeztetés kedvéért, hogy ezzel is frissítsék állományuk vérvonalát.
Miről szól a kiállítás? Best In Show!
A kutyakiállításon az eb szépségét nézik – és az összes létező, hivatalosan elismert kutyafaj képviseltetheti magát. Mindegyik benevező a BIS (Best In Show, vagyis A Legszebb) címért küzd. Külön versenyeznek a kanok és a szukák, de a kölykök és a felnőttek esetében is több kategória van. A fajtagyőztesek a kanok és a szukák osztálygyőztesei közül kerülnek ki.
A BIS-t pedig az összes fajtagyőztes közül választják ki a bírók. A klubkiállításokon csak az adott klubhoz tartozó fajták versenyezhetnek a BIS címért. Itt is van klubgyőztes és fajtagyőztes cím. A fajtiszta, törzskönyvezett kutyát három hónapos kortól nevezhetik be kutyakiállításra – ez a bébi osztály. Az érett osztály pedig a veterán, 7 éves kort betöltött kutyákat tömöríti.
Mit jelentenek a CAC és a CACIB rövidítések a törzskönyvben?
A jelölések a kiállításokra utalnak. A CAC javaslat a Nemzeti Championátust jelöli, és a nemzeti kiállításokon az osztálygyőztesek kapják meg ezt a címet. (Kivéve a bébi, a kölyök és a fiatal korosztályt.) A CACIB javaslat pedig a Nemzetközi Championátusra vonatkozik. Ezen a nemzetközi kiállításon is osztálygyőztesnek választják a kutyákat a növendék osztálytól felfelé. Ezek a címek nagy elismerések a kutya és gazdája számára. Minden tenyésztő azért küzd, hogy a kutyája sikeres legyen a neves kiállításokon. Az elért eredmények ugyanis növelik a kutya és a születendő kölykök értékét.
Ki hozza a „kutyaszabályokat”?
Mindezeket a játékszabályokat a Belgiumban székelő Nemzetközi Kinológiai Szövetség, az FCI szabályozza. A szövetség 98 ország kutyatenyésztő egyesületeit foglalja magába. Érdekesség, hogy 2019-től Jakkel Tamás magyar küllembíró a szervezet vezetője (aki civilben sebész főorvos).
Jakkel Tamás
A szövetség célja, hogy a csatlakozott tagországokban segítse a kutyatenyésztést. Elsődleges feladatának érzi, hogy a kutyák egészségesek legyenek, és megfeleljenek a meghatározott fizikai sztenderdeknek (méretek, szín) és fajtatulajdonságoknak (keresőösztön, agresszivitás). A szövetség kiállításokat is szervez.
Az FCI a kutyafajtákat tíz csoportra osztja: juhász- és pásztorkutyák, pinscherek és schnauzerek, terrierek, tacskók, spiccek és ősi típusú kutyák, kopók és rokon fajták, vizslák, retrieverek, hajtókutyák és vízi vadászkutyák, társasági kutyák és nem utolsósorban agarak. A tíz csoportban összesen 335 kutyafajtát tartanak számon. Mindegyik kutyafajta egy adott tagország tulajdonában van, egy nemzet kulturális örökségének a része. Például: a kuvasz magyar kutyafajta, a közkedvelt máltai selyemkutya pedig Máltáról származik (bár ez korántsem biztos!).
