Rimaszombatban működik egy sikeres kávéház, amelyik sokkal több, mint egy szimpla kávéház: klubkávéházról van szó. Pár évvel ezelőtt egy csoportnyi fiatal gondolt egy nagyot, és felélesztette a szunnyadó oroszlánt. Mert már azelőtt is működött itt egy klub, amelyik sikeres múltra tekinthet vissza. Manapság az ilyesfajta beszélgetések a korlátozások miatt ellehetetlenültek. Nosztalgiázzunk kicsit, s nézzük meg, hogy működött a ,,békeidőkben" a Rimaszombati Kávéház!
A Tompa Mihály Klub 1962-től tevékenykedett, és a szervezők lelkesedése csak a rendszerváltás után hagyott alább. Később hiánypótlónak „érkezett” a Pósa Lajos Irodalmi és Közművelődési Kávéház, a PLIKK. Idővel azonban a PLIKK fénye is megkopott.
Végül az űrt kitöltendő (a Komáromi Szalon és a Somorjai Kaszinó látványos sikerén felbuzdulva), három fiatal nekiveselkedett, hogy nulla fillérből, komolyabb szervezési tapasztalat nélkül meghuzigálja az alvó oroszlán bajszát: újraindították a Tompa Mihály Klub rendezvényét, a Rimaszombati Kávéház elnevezésű beszélgetősest-sorozatot. A kulisszatitkokról Hangácsi Istvánnal, a Tompa Mihály Klub elnökével beszélgettünk.
– A régi klub hosszú ideig és sikeresen működött. Az ilyen hagyományra biztosan lehet alapozni. Az idő elszaladt ugyan, és ma már másra fogékonyak az emberek, mint húsz, harminc vagy akár negyven évvel ezelőtt, azonban a lényeg ugyanaz: mutatni és megmutatkozni. Jelenleg nincsenek hasonló rendezvények a városban, se szlovák, se magyar nyelven.
– Ahhoz, hogy egy beszélgetős est sikeres legyen, nem elég egy vendég és egy műsorvezető. Kik azok, akik hozzájárulnak a sikerhez?
– Természetesen a közönség, hiszen nélkülük nem lenne értelme az egésznek. Kiváltképp fontosak az önkéntes és önzetlen segítséget nyújtó támogatók. Elsősorban a Három Rózsa kávéház tulajdonosai (Vaskői Károly és fia Zsolt), akik befogadták az eseményt. Mellettük a videókat készítő idősebb Hangácsi István és Vörös Előd, a médiapartner Gömörilap, a plakátokat nyomtató Gál Graphic és szervezőtársaink a Tompa Mihály Klubból – s megannyi magánszemély és intézmény.
A rimaszombati magyarok leginkább a sikeres helyi és magyar viszonylatban is ismert személyiségek iránt érdeklődnek. Ugyanakkor nyitottak a feltörekvő tehetségek és a világjáró utazók iránt is. Voltunk már 25-en, de több mint 80-an is a kávéházban. Nekünk, szervezőknek minden rendezvény egyformán fontos.
– A fiatalokat a legnehezebb kimozdítani a komfortzónájukból. Mivel motiváljátok őket, hogy csatlakozzanak?
– A rimaszombati magyar közösség a rendszerváltás óta komoly átalakuláson ment át. Sok fiatal elhagyta a várost, és a masszív elvándorlás ma is tart, ezért a 18-35 év közötti generáció foghíjas. Pedig pont ők azok, akik kellően kíváncsiak és vevők lennének az új gondolatokra. Maradnak az alapiskola végzősei és a középiskolások, akik teljesen más iránt érdeklődnek, mint a felnőttek. A jelen világban, ahol a kommunikáció gyakran csak a lájkokra korlátozódik, különlegesnek számít, mikor a személyes kapcsolatot keressük. Kétszer meglátogattuk a helyi magyar iskolák diákjait, és elbeszélgettünk velük a helyi közösségről és a Rimaszombati Kávéházról. Inspiráló találkozások voltak.
– A két legsikeresebb rendezvényünk Antal Tamás dunaszerdahelyi világjáró estje és az egyéves születésnapunkra készített program volt. Ezeken a közönség az ajtóban állt. Szerveztünk már borkóstolót, bemutatkoztak feltörekvő írók, költők és a Tompa Mihály szavalóverseny helyi döntősei is. Tartottunk szépségápolással és divattal kapcsolatos estet. Vendégeink voltak helyi és országos politikusok, történészek, szakértők, tanárok és sokan mások. A valóság sokszor felülírta az elvárásokat. Volt már rá példa, hogy az ismeretlen előadó pont egy érdekes témával tudta bevonzani a közönséget, míg az országos szinten ismert személyiségre nem voltak kíváncsiak a helyiek. A legsikeresebbnek a pénteki rendezvények bizonyultak. A kezdetekkor igyekeztük együttműködésre bírni a helyi magyar szervezeteket, ám nem találtuk meg a közös hangot. Utólag örülök is neki, hiszen a Komáromi Szalon és a Somorjai Kaszinó sem működik hátszéllel. A fiatalok lendülete és lelkesedése töretlen. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy igény van a rendezvényeinkre!
