Ha úgy érezzük, a házasságunk nem volt őszinte, nem volt hűséges, akkor merjünk backspace-t nyomni! Mi van akkor, ha templomban esküdtünk?
A templomban kötött házasság a polgári válás után is érvényes marad. Isten tanítása szerint „holtomiglan-holtodiglan”. Aki újra szeretné kezdeni az életét és polgári házasságot köt, az végeláthatatlan bűnben él. Ám vannak olyanok, akik nem szeretnének bűnben élni.
Egy lány és egy fiú
A fiú megkérte a lány kezét, az meg igent mondott. A fiú házat vett, a lány szülei berendezték, majd együtt csinosították a közös fészket. Már az esküvőre készülődtek. Egy szombat este csörög a telefon. Egy idegen nő szól bele: „Gondold át az esküvőt, mert a lány, akit szeretsz, mással hál.” A fiú megkérdezte a lányt: „Valóban szeretsz?” A lány anyja ott állt a lány mögött, és bökdöste: „Szólalj már meg, lányom! Mondd, hogy igen! Ha egy napra, de akkor is hozzámész!” És a lány bocsánatot kért a fiútól, aki megbocsátott neki. Már nem először. A fiú szülei nem jelentek meg a templomi esküvőn, mert rosszat sejtettek.
Hét falura szólt a lakodalom. Kezdődtek a mézeshetek, de a hitvesi ágyban megint hárman voltak. „Azt mondják, más férfi jár hozzád.“ Az asszony őszinte volt, mert már nem állt a háta mögött az anyja. Nem félt kimondani: „Igen. A másik férfit szeretem. Rossz döntés volt a házasságunk.” Szavak nélkül éltek, csak a csend beszélt körülöttük. Végül a lány összeszedte a holmiját, és hazaköltözött az anyjához. A haverok viccelődtek, a rosszakarók kárörvendtek. Szombat reggel megcsörrent a telefon: „Megyünk a bútorokért”, mondta a lány. „A kulcs a lábtörlő alatt!”, válaszolta a fiú. Majd beült az autóba, és elment, nehogy találkozzanak. Olyan volt, mintha kirabolták volna, ott maradt az üres házban. Kezdhetett mindent elölről.
„Vége van már a lakodalomnak, nagy bánata van a menyasszonynak, forgatja a karikagyűrűjét, sajnálja a régi szeretőjét...”
A bíróság 2002 nyarán bontotta fel a házasságot. Tíz évvel utána idézést kapott a lány a Rozsnyói Egyházmegyei Bíróságtól. „Feloldozást szeretnék nyerni!“, hívta őt a fiú. „Te új életet kezdtél, van két szép gyermeked, szerető férjed. Nem akarok többé bűnben élni.” Két vádpontban indult az eljárás. A házasság színlelése miatt – meg hogy nyomás és kényszer hatására mondta ki a lány az igent. Ha csak egy vádpont is bizonyságot nyer, az egyház érvényteleníti a házasságot.
Tizenöt napot kapott a volt feleség arra, hogy eldöntse: részt vesz az eljárásban, tanúkat állít maga mellé vagy elismeri a vádat. A fiú úgy gondolta, őszinte lesz hozzá és jómagához. „Apámat, a bátyámat és egy közös barátot kértem meg, hogy tanúskodjanak” – közölte a lánnyal. A lány is vitt magával két tanút: az egyik az anyja volt. Megindult a bizonyítási eljárás. Bibliára tett kézzel kellett esküt tenni. A papok között volt egy kötelékvédő (aki magát a házasságot védte az eljárásban), ő készített összefoglaló elemzést is a procedúráról. Az anyóst is kihallgatták. Nem volt őszinte. Nehogy a falu megint a szájára vegye...
Három évig folyt az eljárás, közben röpködtek a száz eurók. A végén kimondták az ítéletet. A bíróság szerint a házasság teljes színlelése nem bizonyosodott be, de a részleges színlelés igen. Jó úton haladt az ügy. Viszont az elsőfokú ítélet még nem volt jogerős. Tovább kellett vinni az ügyet a kassai érsekhez. Eközben a fiú megismerkedett egy másik lánnyal. Végre! Sokáig nem bízott a lányokban, óvatos volt. Egy szép nyári délelőttön, mikor épp a teraszon reggeliztek, csengettek. A postás levelet hozott, a prímási bíróság küldte: a fiút másodfokon ugyan feloldozták, de a házasságát nem érvénytelenítették, mert nem fizette be az anyagi illetéket. A nagy szerelemben elfeledkezett róla... Az erkölcsi feloldozást azonban archiválták.
A formalitásokkal való visszaélésnek történelmi hagyományai vannak. Elég felidézni a legbecstelenebbet, mikor II. Ulászló a királyi trón megszerzése érdekében feleségül vette Mátyás király özvegyét, a nála jóval idősebb Beatrixot. A párt Bakócz Tamás esztergomi érsek adta össze, aki szándékosan hibákat vétett a szertartásban. Így azt utóbb (mikor eljött az özvegy félreállításának az ideje) a házasságot érvényteleníteni lehetett.
A fiú és a másik lány!
Nemsokára gyermekük született. Végre egyenesbe jött a fiú élete. A keresztelő előtt elmentek gyónni a helyi plébánoshoz, holott a fiú tudta, a pap nem oldozhatja fel, mert bűnben él. De azért elmesélte a papnak a történetét.És az atya úgy döntött, hogy feloldozza vétsége alól – és szentáldozásban részesítette. A fiú lelke megtisztult. Keresztény apaként állott az oltár elé gyermeke keresztelésén. Másnap ismét elővették a papírokat. Össze szeretnének házasodni a másik lánnyal. Egy évig nézegették, lapozgatták tanácstalanul a dokumentumokat, végül egy közeli paphoz fordultak segítségért. A fiú és a másik lány azóta is várnak... Az egyházi bíróságokon sok ilyen eljárás folyik, s nem minden esetben mondják ki az érvénytelenséget. Az egyház védi a „holtomiglan-holtodiglan” köteléket. Újfent bizonyítani kell, hogy a fiú házassága már megkötésének pillanatában érvénytelen volt.
