A TIME magazin Taylor Swiftet szavazta meg a 2023-as év emberének, ezzel pedig ő lett az első nő, aki két alkalommal is elnyerte a rangos díjat. De mivel érdemelte ki a tizenkétszeres Grammy-díjas énekesnő újfent az elismerést? S hogy lehet az, hogy az 1927 óta létező titulust korábban olyan személyek is megkapták, mint Adolf Hitler és Joszif Sztálin?
Az év embere díj olyan, mint minden más nagy év végi összesítés: jobbára szakmabeliek és újságírók szavazataiból áll össze a végleges lista, a győztes személye pedig napokig uralja a közbeszédet. Egyesek méltatják a díjazottat, mások megkérdőjelezik a szavazást, noha az elismerést a kezdetektől fogva az adott év legnagyobb befolyással és hatással bíró személyének, csoportjának, ötletének vagy tárgyának ítélik oda – függetlenül attól, hogy az jó vagy rossz volt-e.
(© Inez van Lamsweerde and Vinoodh Matadin for Time)
Érdemek és ellentmondások
Többek közt ezért is kaphatta meg 1938-ban Adolf Hitler a díjat, hiszen Németország abban az évben bekebelezte Ausztriát és a Csehországhoz tartozó Szudéta-vidéket. „Hitler 1938-ban a legnagyobb fenyegető erővé vált, amellyel a demokratikus, szabadságszerető világnak ma szembe kell néznie” – írta a TIME magazin 1939 januárjában, hogy aztán ugyanazon év végén a náci diktátor véreskezű kollégája, Joszif Sztálin kapja meg a rangos elismerést, akit egyébként 1942-ben, a második világháború kellős közepén újfent az év emberévé választottak.
Nála is sikeresebb volt Franklin D. Roosevelt, az USA 32. elnöke, aki háromszor nyerte el a díjat (1932, 1934, 1941), s egyébként jellemző, hogy jobbára politikusok tudtak egynél többször a szavazás élén végezni. Ez idáig 14 amerikai elnököt és 5 orosz vezetőt díjaztak, de 3 pápa (XXIII. János, II. János Pál, I. Ferenc), továbbá olyan tech- és iparmágnások is az év emberei voltak, mint Walter Chrysler (1928), Elon Musk (2021), Mark Zuckerberg (2010), Jeff Bezos (1999) vagy épp Gróf András István (1997), aki az ’56-os forradalom után emigrált a tengerentúlra, s Andrew Grove néven a digitális forradalom és a technológiai fellendülés jeles képviselője lett.
A díj tehát sokkal inkább a jövő nemzedékeinek szól, üzenvén, hogy lám, ilyen korban éltünk mi. A viszontagságos éveket és a politikát félretéve pedig számtalan érdekességet, kiemelkedő egyéni teljesítményt és korszakalkotó tettet, eszmét vagy épp tárgyat találunk.
Első alkalommal például az Atlanti-óceánt első ízben átrepülő Charles Lindbergh volt az év embere. A ’80-as években az év gépét és az év bolygóját díjazták: előbbi a személyi számítógép (1982), utóbbi a veszélyeztetett Föld (1988) lett. De az is egy érdekes színfolt, amikor 2006-ban mi, felhasználók lettünk az év emberei, amiért jelenlétünkkel mindmáig formáljuk a digitális társadalmat.
Az elmúlt évtizedek során úgynevezett névtelen emberek csoportjai is fókuszba kerültek. Az első, nem valóságos személy „Az amerikai harcos” volt, aki 1950-ben és 2003-ban lett az év embere. 1956-ban egy névtelen magyar szabadságharcos virított az amerikai magazin címlapján, míg 1960-ban amerikai tudósok (köztük Teller Ede); 1966-ban a baby boomer generáció (a 25 év alattiak), 1968-ban pedig az Apollo–8 legénysége részesült az elismerésben. 2022-ben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lett az év embere, mellette azonban Ukrajna lelke, avagy az ukrán nép ellenállása is díjazva lett.
Színre lépnek a nők
1936-ban Wallis Simpsont, Windsor későbbi hercegnéjét választották az év legbefolyásosabb személyiségének, akiért VIII. Edward angol király lemondott a brit trónról, csak hogy feleségül vehesse őt. Érdekesség, hogy 1999-ig rajta kívül csupán hárman kerültek nőként a TIME címlapjára: II. Erzsébet királyné (1952) és Corazón Aquino (1986), a Fülöp-szigetek első női elnöke mint az év női, míg Szung Mej-ling mint a kínai politikus és katona Csang Kaj-sek felesége.
A díjat 1999-ben átnevezték, hogy gendersemlegessé tegyék, így az angol nyelvben a díj hivatalosan is az év személyét jelentette (Person of the Year). A kétezres években Melinda Gates (2005), Angela Merkel (2015) és Greta Thunberg (2019) is egyéniben győztek.
2017-ben a MeToo-kampányt elindító és szexuális zaklatásuk kapcsán megnyilvánuló nők csoportját („A csendtörők”) választották meg az év embereinek, akik között már ott találjuk Taylor Swiftet. 2018-ban pedig olyan újságírók csoportját díjazták („Az őrzők”), amelynek tagjai riportjaik miatt üldöztetés, letartóztatás vagy gyilkosság áldozataivá váltak.
Taylor Swift tündöklése
„Arra gondoltam: ha volt olyan pofátlan, hogy ilyen kockázatos körülmények között molesztáljon engem, akkor mit tenne egy sebezhető, fiatal művésszel, ha lehetőséget kapna rá?” – nyilatkozta 2017-ben Taylor Swift a TIME magazinnak. Az énekes-dalszerzőt korábban David Mueller rádiós DJ molesztálta azzal, hogy a szoknyája alá nyúlt. A férfit kirúgták, az esetből pedig komoly jogi ügy kerekedett.
Tavaly már egy pozitívabb dolog miatt került a magazin év végi listájára, ahol többek közt Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnököt, III. Károly angol királyt, a Barbie-babát, a sztrájkoló hollywoodi forgatókönyvírókat és színészeket, az OpenAI-t vezető Sam Altmant, valamint Jerome Powellt, a Fed (az USA központi banki rendszere) elnökét utasította maga mögé.
(© Time)
Taylor Swift 2023-ban sikert sikerre halmozott. A The Eras nevű turnéja a napokban átlépte az egymilliárd dolláros bevételt, s az amerikai gazdaságnak is már több mint 5 milliárd dollárt termelt. Ő lett a leghallgatottabb előadó a Spotify-on, továbbá a Forbes és a People magazinok is az év kiemelkedő személyiségének választották.
Az énekesnő azonban nemcsak ezekkel vívta ki a közvélemény elismerését. Történt ugyanis, hogy korábbi lemezkiadója, a Big Machine csak annak fejében volt hajlandó átadni Swift első hat lemezének jogait, amennyiben az továbbra is a kötelékükben maradt volna. Ráadásul a jogok végül az énekesnő egyik ellenfelénél, Scooter Braun zenei menedzsernél landoltak.
(© Photo: Christopher Polk/Penske Media via Getty Images)
Így aztán Swift 2020 őszén úgy döntött, megkerüli a rendszert, s úgy szerzi vissza a saját dalai feletti rendelkezést, hogy egy új változatot rögzít belőlük. A recept pedig működni látszik, hiszen tavaly is két „Taylor változata” megjelölésű albummal rukkolt elő. Arról nem beszélve, hogy a pandémia idején sem volt rest: két új lemezt is kiadott, melyek közül az egyik Grammy-díjat nyert, így ő lett az első női előadó, aki háromszor is elnyerte az év albumáért járó díját.
„Soha nem éreztem magam büszkébbnek és boldogabbnak, kreatívabbnak és szabadabbnak, mint most” – nyilatkozta a TIME magazinnak adott exkluzív interjújában az énekesnő. Taylor Swift idén Európába is ellátogat, ahol több nagyvárosban triplázik, miután koncertjeire úgy vitték a jegyeket, mint a cukrot. Mindezek fényében úgy vélem, jó helyre került Az év embere díj, hiszen 2023-ban a 34 éves énekesnő minden téren felért karrierje csúcsára. Története iskolapéldája a függetlenség kivívásáért folytatott küzdelemnek, munkássága pedig rengeteg embernek nyújt inspirációt.
