A tálibok gyűlölt ellensége, az oktatásért harcoló aktivista, és a történelem legfiatalabb Nobel-díjasa – ez mind igaz a 23 éves pakisztáni lányra. Malala Yousafzair 2009-ben indított internetes naplójával emelkedett ki az elnyomott arab nők sorából.
Szülei – különösen édesapja, aki maga is emberjogi aktivista, és több iskolát alapított Pakisztánban – mindig is arra sarkallták, hogy tanuljon meg mindent, amit csak tud. És álljon ki jogai mellett, emelje fel a szavát, ha igazságtalanság éri.
Malalára 11 éves korában figyelt fel először a világ, amikor a BBC honlapján álnéven indított naplót urdu nyelven. Kétségbeesésében kibeszélte, hogy a tálibok egy vallási rendeletben megtiltották tartományukban a lányok számára az iskolába járást! A bátor Malala és pár társa a tiltás ellenére továbbra is iskolába járt – halálos fenyegetések közepette. Az eltökélt diáklány akkor vált pakisztáni terroristák célpontjává, amikor fény derült arra, hogy ő írja a kritikus internetes naplót. Innentől kezdve családjával egyetemben folyamatos fenyegetésnek volt kitéve.
S lőn: Malalát 2012. október 9-én, miközben hazafelé tartott az édesapja által alapított magániskolából, fejbe lőtte egy tálib terrorista. A lány csodával határos módon túlélte a támadást, de életveszélyesen megsebesült. Először egy pakisztáni kórházba szállították, ahol nem tudtak számára megfelelő ellátást biztosítani, ezért Birminghambe került. A brit kórházban mesterséges kómában tartották. Szerencsére az agya nem károsult. 2013 márciusától egy birminghami iskolában tanult.
A gyermekek és lányok oktatása iránt elkötelezett gyereklánynak a világhírnevet a brutális támadás hozta meg. 16. születésnapján az ENSZ Közgyűlése előtt mondhatott beszédet. „A terroristák egy dologban változtatták meg életemet: a gyengeség, a félelem és a reménytelenség eltűnt belőlem, s megszületett az erő és a bátorság!”
A fiatal Malalát a tekintélyes Time magazin a világ legbefolyásosabb emberei közé választotta. Tavaly pedig a norvég bizottság úgy döntött (az előző évben is jelölt volt), hogy a gyermekek elnyomása ellen folytatott harcuk elismeréseként Malala Yousafzait és az indiai Kailash Satyarthit jutalmazza Nobel-békedíjjal.
Malala éppen kémiaórán volt, mikor megtudta, hogy indiai társával megosztva ő kapja a Nobel-békedíjat. A gyermekek oktatása iránti elkötelezettként először megvárta, míg véget ér az óra, s csak utána kezdett el látványosan örülni. Malala végső célja, hogy láthassa: minden gyermek iskolába jár, és méltó oktatásban részesül. Malalára Erzsébet királynő és Barack Obama is felfigyelt. Malala arra kérte a politikust, hogy fegyverek helyett inkább tanárokat és könyveket küldjön a bajban lévő államokba. Egyik interjújában a körülötte zajló eseményeket egy filmhez hasonlította, amelynek végén a jó győz, és a gonosz veszít. Azt mondta, nem gyűlöli a támadóját, s ha szemtől szembe találkozna vele, akkor sem lőné le. Malala szerint az elnyomókat megrémíti a tanult nők hangja. Igaz tehát a mondás, hogy a toll hatalma nagyobb, mint a kardé.
A nők oktatáshoz való hozzáféréséről általánosan
Köztudott, hogy az oktatáshoz való hozzáférést illetően a lányok és a nők − a világ fejlett államait leszámítva − jelentős diszkriminációnak vannak kitéve. A Föld írástudatlanjainak kétharmada nő, világszerte pedig 31 millióra tehető az olyan kislányok száma, akik iskoláskoruk ellenére nem részesülnek semmilyen oktatásban. A lányok iskolából való kimaradásának okai kontinensről kontinensre eltérőek, a közel-keleti arab országokban azonban egyértelműen a vallási és kulturális hagyományok, a férfiak dominanciájára épülő társadalmi rend áll a jelenség hátterében.
Ami a nők, a lányok és a gyermekek oktatáshoz való hozzáférését illeti, Pakisztán meglehetősen ellentmondásos képet mutat. Bár a törvények értelmében a férfiak és nők között egyenjogúság van, az ország feudális viszonyai miatt a vidéki területeken egyszerűen nem tartják jó befektetésnek a kislányok iskolába járatását. A hozzáállás elterjedt mivoltáról tanúskodnak a statisztikai adatok is: a pakisztáni nők alig 40 százaléka tud írni és olvasni, a tálib terroristák által ellenőrzött országrészekben pedig egyenesen tilos a lányok számára az iskolába járás.
