Amikor egymást érik a szomorú hírek, olyan jó olvasni valami bíztatót. Íme! A tanulság emberéletekben mérhető.
Áttanulmányozva az aktuális műholdfelvételeket, a NASA és az Európai Űrügynökség szakemberei meglepődve tapasztalták, hogy a leállás következtében az üvegházhatású gázok koncentrációja drasztikusan csökken. Tisztul a levegőnk! Még, ha nem is mindenhol egyformán.
Olaszországban és Kínában, abban a két országban, amelyiket leginkább torkon ragadott a tüskés szörny, szinte azonnal mérhető volt a változás. Kínában például harmadával esett vissza a légköri NO2 koncentrációja a tavalyihoz képest. Nyilván a dolguk után siető, maszkos járókelők ebből nem vettek észre semmit – de a műholdfelvételek nem hazudnak. A tanulságuk pedig emberéletekben mérhető.
Óvatos becslések szerint évente négymillió ember halálát okozza a légszennyezés. Asztmások, tüdőbetegek, szívelégtelenségben szenvedők életét rövidíti meg szerte a világon. Most, hogy csökkent a szennyezés mértéke, adja magát a teljesen elméleti, mégis fontos kérdés, a tisztább levegő miatt megmenekült emberéletek száma meghaladja-e a koronavírus áldozataiét?
Miközben az emberiség karanténba vonult, lelassult az ipari termelés, gyérült a forgalom: a Föld lassacskán nekiállt öngyógyítani. Tisztul a levegőnk! Még, ha nem is mindenhol egyformán.
Egy, a brit Daily Mailnek nyilatkozó közgazdász szerint a válasz határozott igen. Marshall Burke azt állítja, lakóhelyétől függően akár három évvel rövidebb élettartamra számíthat az, aki tartósan szennyezett levegőt kénytelen beszívni.
A közgazdász úgy számol, csak Kínában (ahol két hónapra kiesett az ipari termelés) négyezer öt évnél fiatalabb gyermek és 73 ezer hetven évnél idősebb felnőtt maradhatott életben. A koronavírus áldozatainak száma jelenleg 17 ezer. Ráadásul van itt egy másik érdekes tény is. A légszennyezettség csökkenése új esélyt adhat azoknak, akik a legsérülékenyebbek a majd megint lecsapó (a koronavírushoz hasonló) járványokkal szemben.
Mielőtt valaki azt gondolná, tulajdonképpen hasznos is ez a szörnyűség, gyorsan tisztázzuk: ilyesmiről szó sincs! A fenti összefüggések legfeljebb azt demonstrálhatják, hogy egy tudatos környezetvédelmi politika szó szerint életmentő lehet. Jó lenne azt hinni, hogy a járvány legyőzése után újult erővel vesszük fel majd a harcot a zöldebb jövőért – ám elemzők szerint kár is bíznunk ilyesmiben. Kínában kettőzött erővel indult újra a nagyipari termelés, így a szokásosnál is nagyobb légszennyezésre lehet számítani… Az elemzők szerint egyetlen esetben lehet csak tartósabb változással számolni.
Ha beköszönt egy, a nagyipari termelést visszavető globális gazdasági válság. Az pedig kinek lenne jó, hisz ma már senki nem akar szerényebben élni, kevesebbet fogyasztani, visszatérni az ekéhez és a tehén szarvához…
