Feliratháború

Magyar vagyok, azon a földön születtem, ahol a magyar őseim éltek. A körülöttem élők is magyarok. Ha kimegyek az utcára, mégsem látok magyar feliratokat. Az az érzésem, hogy az én magyarságomat lassan itt folklórként fogják kezelni. Magyarul beszéljek a konyhámban – és punktum. Hát nem! Én itt itthon vagyok, s magyarul is szeretnék itthon lenni – nem engedem, hogy folklórt gyártsanak belőlem. 

A magyar feliratok hiánya azt üzeni: másodlagosak vagyunk, jelentéktelenek, sőt, nem is létezünk. Nyelvünk csak konyhanyelv, az élet fontos és hivatalos színterein nincs helye! 

Egy éve még arról cikkeztünk, hogy eltűntek a magyar feliratok városainkból. – Talán velük együtt mi is eltűnünk? – kérdeztük megdöbbenve. Szerencsére gombamód szaporodnak a civil szervezetek, amelyek a kétnyelvűségért küzdenek a nemzetiségi régiókban. Egyik közülük a Fontos vagy!, amelynek vezetője, Boldoghy Olivér.  

A komáromi kórház kétnyelvű feliratai  

– Mozgalmunk akkor indult – kezdi Boldoghy –, mikor nagyjából egy éve a komáromi kórház bejáratánál a kétnyelvű táblát lecserélték szlovákra.. Ez nagy közfelháborodást keltett a városban. Aláírásokat gyűjtöttünk; levelet írtunk Rudolf Chmelnek, az akkori emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettesnek. A kórház igazgatóságát felkértük, hogy helyezzék vissza a magyar feliratot. Egy ideig elutasítottak minket, de az aláírások szépen gyűlnek a petíciós íveken. Végül levették az egynyelvű táblát, és visszatették a kétnyelvűt. Sőt, a következő hónapokban elkezdődött a táblák kétnyelvűsítése a kórház egész területén! Ha valaki manapság a komáromi kórházba látogat, magyarul is olvashatja a tájékoztatókat. Mivel társulásunk (Egy Jobb Komáromért) egyik célkitűzése, hogy Komárom városa élhetőbbé váljon, külön mozgalmat indítottunk Fontos vagy! névvel. Ma már vannak tagjaink Párkányból, Dunaszerdahelyről, Somorjából, sőt, a Bódva völgyéből is.

Boldoghy Olivér

Pozitív diszkrimináció Fontos vagy! matricával 

Pozitív diszkrimininációval teret biztosítunk azoknak a kisvállalkozóknak (üzleteknek, szórakozóhelyeknek, kávézóknak), akik kétnyelvű feliratokkal tisztelik meg vevőiket. Ingyenes matricánkat (Magyarul is beszélünk!) a bejárati ajtón helyezhetik el. Cserébe reklámozzuk őket a közösségi oldalunkon, illetve a www.fontosvagy.sk című honlapon fényképeket készítünk róluk, és közöljük adataikat (mivel foglalkoznak, nyitva tartás, elérhetőség.)

Mindezzel arra buzdítjuk a magyar ajkú vásárlókat, hogy ott költsék el pénzüket, ahol gondolnak rájuk. Komárom utcáin már szép számmal jelen vannak ezek a matricák – és tévedés azt hinni, hogy csak magyar vállalkozóknál. A legtöbb szlovák tulajdonos pontosan érti, mit szeretnénk: szívesen csatlakozik hozzánk. Vannak persze páran, akiknek nem tetszik a dolog (sajnos, a többség magyar ajkú). Bízunk benne, hogy a kezdeményezés túlnő Komárom városán – és a Felvidék hamarosan megtelik Fontos vagy! matricákkal. Egyébként a matricák régióbeli magyar vállalkozók hozzájárulásával készülnek. 

Sokan, sokszor temették már nemzetünket. Aztán valahogy mégis felébredtünk halottainkból. Sokan mondják: most már igazán vége. Ebből már nem lehet felkelni. Én sosem hittem nekik... Persze, Önöknek nem kell hinni abban, amiben én hiszek. Lehetnek realisták is, és mondhatják: Kedves Anikó, nézzen szét, és lássa be, hogy a felvidéki magyarság tömegesen asszimilálódik, méghozzá önkéntesen! Erre is van válaszom. Az, hogy mit tesz a tömeg, az egyáltalán nem számít. A népek sorsát mindig az dönti el, hogy vannak-e olyan személyisségei, akiknek tehetsége, okossága bátorsággal is párosul. Az egyéni kezdeményezés a fontos!  Ahogy azt Margaret Mead mondta: „Sose kételkedjünk benne, hogy egy gondolkodó, elkötelezett emberekből álló kis csoport meg tudja változtatni a világot. Valójában csak ők tudják megváltoztatni.”

A vonatokon magyar emberek is utaznak  

Tavasszal – csaknem egyidőben a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom  „Ekel projekt”-ével – nagyobb fába vágtuk a fejszénket, és elkezdtünk foglalkozni a komáromi vasútállomás felirataival. (Mi is többször átéltük, hogy a jegyárus nem értette, mikor magyarul kértünk jegyet – a szerk. megj.) Felkerestük a komáromi állomásfőnököt, valamint levelet írtunk a Szlovák Államvasutaknak: a hatályos törvényre hivatkozva arra kértük őket, hogy tegyék lehetővé a kétnyelvű utastájékoztatás és feliratozást.

Sajnos, visszautasító választ kaptunk (hiányoznak a lebontó rendeletek). Ekkor úgy döntöttünk, megszervezünk egy villámcsődületet az állomás területén: kétnyelvű táblákat vittünk magunkkal, és hangszóróval magyar nyelven is bejelentettük a vonatok indulását. Emellett pedig megszólítottuk A. Nagy László kisebbségügyi kormánybiztost, aki szavát adta, hogy tárgyalásokat kezdeményez a Szlovák Államvasutakkal. Reméljük, hogy mielőbb sor kerül a jogharmonizációra is. Mindenesetre: ígéret már van...  

A nagyvállalatok sem úszhatják meg  

Nyár elején elindítottunk egy projektet, amelynek keretén belül a nagyvállalatokat szeretnénk megszólítani. Arra kérjük őket, vizuális kommunikációjukat tegyék közzé magyar nyelven is. Először a magyarországi tulajdonú vállalatokat céloznánk meg: a CBA-t, az OTP-t valamint a MOL-t (Slovnaftot). A sort a CBAüzletlánccal kezdtük: többek közt Párkányban, ahol a lakosság 70%-a magyar ajkú, a magyar tulajdonban lévő üzleten nem volt magyar felirat! Ezt szóvá tettük hivatalos honlapjukon.

Eszmecsere helyett hasonló helyzet alakult ki, mint Schobert Norbival tavasszal (aki elzárkózott). Érkezett egy szerencsétlen, lekezelő beszólás a CBA kommunikátora részéről – ami megindította a lavinát az interneten. A hír terjedt, mint a villám... Az áruházlánc tulajdonosai  (Norbival ellentétben) hamarosan elbocsátották a kommunikátort, és tisztességes tárgyalásba kezdtek. Kapcsolatba léptek a szlovák partnerrel, és megszületett az egyezség, miszerint fokozatosan kétnyelvűsítik üzleteikben a feliratokat. Augusztus végétől a párkányi üzleten már olvashatók a magyar feliratok. 

A regionalizmus megerősítése 

Egyelőre két úton indultunk el: támogatjuk, azaz reklámozzuk azokat őstermelőket, akik a saját kertjükben nevelt termékeket árulnak – szlovák és magyar táblákkal. A másik pedig, hogy kiadtunk egy autós-matrica sorozatot a hagyományosan magyarlakta régiók rövidítésével: Csallóköz – CSK, Mátyusföld – MF. Hisszük, hogy ez egyik módja a regionalizmus megerősítésének! A matricákhoz ingyen lehet hozzájutni, amennyiben valaki csatlakozik a legnagyobb közösségi portálon található oldalunkhoz. Szerencsére nagy az érdeklődés.

Annak idején a Csallóköz, a Mátyusföld, az Ipoly-mente vagy a Gömör öntudatos, ütőképes régiók voltak. Mára a magyar ajkú lakosság elbizonytalanodott – mi egyszerűen szeretnénk visszafordítani a folyamatot    

Jövőbeli terveink 

Elsősorban azokat a témákat dolgozzuk fel, amelyekbe már belekezdtünk. Kapcsolatban állunk a többi hasonló civil szervezettel, például a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalommal. Polgártársainktól pedig erkölcsi támogatást kérünk, hiszen a közös akarat hosszú távon elindíthat egy visszarendeződést. Vásároljanak ott, ahol magyarul is beszélnek -- és próbáljunk meg mindenhol magyarul kommunikálni! Ne feledjük: a hivatalnokok a mi adónkból is élnek, és szűkebb pátriánkban magyarul szeretnénk otthon lenni, mint voltak otthon szüleink és nagyszüleink. Igenis, kijár nekünk a tisztelet. A siker záloga az önbecsülés!  

A Szlovák Államvasutak már többször szembesülhetett azzal, hogy hiányoljuk a magyar utastájékoztatást. Igyekeztünk dátum szerint összefoglalni, tavaly óta mi minden történt ez ügyben: 

• 2011. szeptember 4. „The Párkány-projekt” Kivitelező: Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom
  Néhány „gerillaharcos” kivonult a párkányi vonatállomásra, és hangosbeszélőn magyarul és angolul is bejelentette az induló és érkező járatokat. 
• 2012. február 12. „The Párkány-projekt 2” Kivitelező: Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom
  Az Érsekújváron és Párkányon áthaladó AVALA nemzetközi gyorsvonaton a civilek a magyarul is tájékoztatták az utasokat.
• 2012. április 19.  A komáromi vasútállomás magyar feliratainak hiánya miatt levéllel fordultak a ŽSR vezetőihez. Kivitelező: Fontos vagy
• 2012. május 24. Civil performance a komáromi vasútállomás magyar felirataiért.  Kivitelező: Fontos vagy!
• 2012. május  Hasonlóan Boldoghyékhoz, a Pázmáneum polgári társulás is levelet intéz a ŽSR vezetéséhez.
• 2012. június 18. – „The Ekel Projekt”   Kivitelező: Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom
  Ekel romos, bűzös állomását ügyes kezek rendbetették, kifestették, és elhelyeztek rajta egy magyar táblát. A ŽSR emberei két nap elteltével kivonultak, és leszerelték a táblát... 
• 2012. június 26. – A. Nagy László megígéri, hogy tárgyalásokat kezdeményez a vasúttal. Nem tudom mikor történt, annyi bizonyos, hogy valaki megunhatta a helyzetet. Ugyanis Dunaszerdahelytől Komáromig minden egyes megálló épületére, jó nagy betűkkel rápingálták a magyar helyneveket is. Hát ha másképp nem megy...

Úgy tűnik, egyre többen foglalkoznak a nyelvünk vizuális megmaradásának kérdésével, egyre többféleképpen. 2011. októberében szintén a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom állított fel egy hatalmas, kétnyelvű útjelzőtáblát Dunaszedahely mellett – amelyet aztán sürgősen el is távolítottak a közlekedési vállalat emberei.

Augusztus közepén pedig újabb, a kétnyelvűség gyakorlati alkalmazását szorgalmazó feliratok jelentek meg az utak mentén – ezúttal óriásplakáton, fizetett hirdetés formájában (a Pro Civis Polgári Társulásnak köszönhetően). Úgy látszik, a jó példa ragadós: a keleti régiók magyarjai is elkezdtek mozgolódni. A Kétnyelvű Gömörért és Nógrádért Társulás május 5-én és augusztus 25-én hívta fel a figyelmet magyar és szlovák nyelvű plakátokkal a kétnyelvűség fontosságára.