A februárt a régi naptárak Böjtelő havaként tartják számon. Az év legrövidebb hónapja, de néprajzi szempontból ez a legtartalmasabb. Főként nálunk, palócoknál.
Az élet rendjét meghatározó jeles napok mára feledésbe merültek. Melyek voltak a legérdekesebb évkezdő szokások? Erről faggattuk Sipos Annát, a komáromi Duna Mente Múzeuma néprajzkutatóját.
Minden karácsony alkalmával leírjuk, hogy az első karácsonyfát Podmaniczky Frigyes édesanyja állította Budapesten. Ám arról keveset tudunk, hogy ki volt ez a titokzatos báró? Írásunkból kiderül.
A decemberhez az adventen kívül más ünnepek is kötődnek: honnan ered az adventi koszorú és a lucázás szokása, és mit jelentenek egyes karácsonyfadíszeink?
A katolikus egyház november 19-én ünnepli Szent Erzsébet napját. Számos templom védőszentje, több kórház névadója tájainkon. Ki volt hát Szent Erzsébet, s mi a titka annak, hogy kultusza máig élőnek mondható?
Érdekességek saját magunkról és a múltunkról. Mennyire vagyunk tisztában vele, hogy honnan jöttünk? És tartjuk még hagyományainkat? Bemutatjuk a gútai meseházat, a barkókat, és a világ legszebb fejkendős nénikéit!
Bugár Krisztina és lánya már több, mint 15 éve nyújtják a rétest a fesztiválon. Őszintén beszélnek a nehézségekről, az örömökről és a réteshúzás összes...
A kakasütés régen azt jelentette, hogy élő kakast temettek a földbe úgy, hogy csak a feje látszott ki, és a bekötött szemű legényeknek doronggal kellett...
Farsang, karnevál... Tömeg, színes kavargás, bolondozás... A karneválok karneválja, Velence: méltóságteljes hölgy lejt lovagja karján; a tenger csapkod, a tömeg éljenez, a vidámság nem ismer határokat...
"Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeim villanásaiból, és megvilágítják az elmúlt időt és embereket, akik élnek újra és örökké a kis karácsonyi gyertyák puha, libegő fényében. "