Manapság sokféle ajándéktárgyat árulnak, melyeken név is szerepel (férfi- és női nevekkel ékesített bögrék, tollak, kulcstartók). Névbetűinket alapul véve azonban sok más eredeti, esetleg jópofa vagy vicces ajándék is készülhet.
A nagymegyeri Mandák Csillánál jártunk, aki filcből betűket, a betűkből pedig névre szóló ajándékokat készít.
– Mindig is szerettem elkészíteni ezt-azt, egyszóval alkotni. Már többféle dologgal próbálkoztam – kezd a beszélgetésbe Csilla, miközben hellyel kínál bennünket a műhelynek kinevezett konyhaasztalnál. – Egyik kedvenc elfoglaltságom a mézeskalácsozás, de ez csak szezonális időtöltés. Szerettem volna olyasmire találni, amivel egész évben foglalkozhatok. Az interneten böngészve bukkantam rá a filcből készült feliratokra. Rögtön megtetszettek a névre szóló, kedves ajándékok, így beszereztem a hozzávalókat, és nekiláttam a munkának.
Először a családtagok nevei készültek el, majd fokozatosan az ismerősök ismerősei is jelentkeztek azzal, hogy gyermeküknek, unokájuknak valami egyedi ajándékot szeretnének.
– Kiknek szólnak leginkább az általad készített nevek, feliratok?
– A legtöbbször babalátogatókra, keresztelőkre vagy szülinapokra kérik ajándékképp a neveket, de felnőtt férfinak is készítettem már felnőttes, sörrel, focival díszített betűket ajándékba. Most épp egy kedves tanító néni kérését teljesítem: gyerkőcei a lovakat kedvelik, így az osztálynév (2.b) lovas díszítéssel készül. A feliratok mindig kérésre, a megajándékozott kedvenceire, érdeklődési körére kapcsolódva készülnek.
– Mely figurák kedveltek a gyermekek körében?
– A fiúk kedvencei közé a kisautók, a pókember és a sportos témák tartoznak. A lányok inkább az élénkebb színeket, a virágokat kedvelik, meg a tündéres és hercegnős díszítést. Bogyó és Babóca, valamint Kisvakond pedig mindkét nem kedvence. A magyaros minta szintén menő: fehér alapon piros díszítést kérnek.
– Úgy mondják, a jó munkához idő kell. Mennyire időigényes egy-egy felirat?
– Egy átlagos név öt betűből áll, így egy felirat elkészítése akár másfél napba is beletelik. Egy betű nagyjából két-két és fél óra alatt készül el. A férjem munkájából adódóan sokat vagyok egyedül, ezért ezek a napok szinte csak varrással telnek. Képes vagyok akár 10-12 órát is megállás nélkül varrogatni. A leggyakoribb nevek közé tartozik az Anna és a Bence, de készítettem már feliratot egészen különleges nevekből is, mint a Benett, a Trisztán vagy épp Celine és Leonie. Egyszerű hozzávalókkal dolgozom: filccel, papírüzletben kapható ragasztóval és cérnával, hímzőfonallal. Azért épp filccel, mert ezzel a legkönnyebb: nem gyűrődik, nem szálzik.
A felirat kézzel készül. Jól mutat ajtón, a kiságy fölött vagy épp a szoba falán. A filcnek és a ragasztónak egyetlen hátránya, hogy a betűk nem moshatóak, így gyermekkézbe sem adhatóak.
– A helyi gyermekotthonban dolgozol nevelőként. A gyerkőceiddel is gyakran kézműveskedtek?
– Oda is igyekszem bevinni a kézműves „mesterkedések” szeretetét, és úgy látom, a gyerkőceim kaphatóak rá. A lányokat könnyebb befogni, ők vevők az újdonságokra. A fiúk inkább a klasszikus rajzot szeretik. Mindannyian szorgosan dolgoznak, és büszkék az elkészült művekre: szívesen mutogatják, hogy mindenki lássa, milyen ügyesek. Karácsonykor süteményt is készítettünk, díszítettünk együtt, bár a kóstolgatás pillanata volt a legszebb. A filcezés hosszadalmas, így azzal inkább csak magam örömködöm. A foglalkozásokon igyekszem különféle, sokak által csak szemétnek tartott dolgokból újat varázsolni: kupakokból például állatkákat, tojástartóból húsvéti dekorációt készítünk. Úgy gondolom, kellő türelemmel minden gyerekhez meg lehet találni az utat. Én a kézművesség útját választottam. Az öröm, ami a gyermekek arcán tükröződik: ez az igazi fizetség a munkámért.
A filcből két egyforma betűt, egy előlapot és egy hátlapot vágok ki.
A filcből készült díszítőelemeket ragasztóval rögzítem az előlaphoz.
A lovak patáit és sörényét fekete hímzőfonallal varrom ki.
A díszítést követően a két lapot egymásra helyezem.
A két lapot ún. pelenkaöltésekkel varrom össze.
A betűt egy zsebecskén keresztül vattával tömöm ki.
A zsebecskét bevarrom, a kitömött betűt pedig különféle gyöngyökkel, virágokkal díszítem.
Az elkészült betűket felfűzöm: így rögzítem őket egymáshoz.