Jöhet a dúla is! Az újonnan elfogadott szabályozás szerint a szülő nőnek szülés közben lehet kísérője: elkísérheti a dúla vagy például a férj is. Erre azonban a szülészetek ma még nincsenek felkészülve, ezért az erről szóló törvény csak 2024-ben lép életbe.
Ki az a dúla? A jó dúla beszél a szülés lélektanáról, mindenről, amit az egészségügyben nem mondanak el – vagy épp nincs idejük elmondani. Támogatja a vajúdást, és végigkíséri a szülést. A dúla segíthet a szülési terv elkészítésében. Ám nem helyettesíti a szülésznőt; hisz nincs egészségügyi végzettsége, nem végezhet vizsgálatot. Az ő szerepe inkább az anya érzelmi támogatása vajúdás közben. Segítségére van a vajúdó nőnek abban, hogyan lélegezzen, hogyan lazítson – fogja az anyuka kezét, érzelmi támaszt nyújt, ha a kismamának éppen arra van szüksége.
Nálunk is egyre több nő veszi igénybe dúla segítségét. Nemrégiben megalakult a Felvidéki Dúlák Közössége, melynek tagjai magyar nyelven nyújtanak szüléstámogatást. A közösségi hálón is elérhetőek.
A DÚLA – INTERJÚ ILKA VIKTÓRIÁVAL
Ilka Viktória (30, Bős) szoptatási tanácsadó és dúlának tanul. Ezenkívül az édesanyák és a kisbabáik jogaira specializálódott jogászként tevékenykedik. Viktória Komáromban született, férjével és két gyermekével Bősön él. Jelenleg gyermekgondozási szabadságát tölti. A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán szerzett diplomát. Első kisfiát, Teót (4) Svédországban hozta a világra. Második gyermeke, Ede (2) Magyarországon, bába segítségével született meg, otthoni körülmények között.
Ilka Viktória
Nálunk ritkán beszélhetünk szülésélményről. Pont az élmény hiányzik belőle. Viktória sugárzik, mikor a méltó születésről beszél. Öröm hallgatni. Meggyőződése, hogy mindenkinek jár a méltóságteljes bánásmód, minden anyának joga van a pozitív szülésélményhez, ahogy minden kisbaba megérdemli a gyengéd születést.
– Friss jogi diplomával a tarsolyomban – a pozsonyi Comenius Egyetemen végeztem – Göteborgba költöztünk a férjemmel, Adriánnal – kezdi Viktória. –Akkor már két éve férjnél voltam, Adrián a göteborgi technikumon kapott kutatói állást. Támogattam a szakmai ambícióit, így egy időre idegenbe költöztünk. Persze, nem volt szándékomban otthon ülni, pár hónapnyi háziasszonykodás után beiratkoztam egy nyelviskolába. Másfél év után már tűrhetően beszéltem svédül, úgyhogy elhelyezkedtem egy ottani ügyvédi irodában. Végül onnan mentem szülni.
– Egy jogászból hogyan lesz dúla? Mi indított el ezen a teljesen más úton?
– Még csak a babatervezésnél tartottunk, de már bújtam a szakirodalmat: a szülésről, a szoptatásról, a kötődő nevelésről olvastam.
Olvass tovább: A dúla – Interjú Ilka Viktóriával
5ÓRAI TEA AZ ÚJ NŐVEL – MIT CSINÁL A DÚLA?
Új sorozatunk indult, melynek címe 5órai tea az Új Nővel! Ilka Viktória (Bős) szoptatási tanácsadó és dúlának tanul. Ezenkívül az édesanyák és a kisbabáik jogaira specializálódott jogászként tevékenykedik. Hallgassátok, szeressétek!
Ilka Viktóriával az Új Nő újságírói, Sallay Erika és Szalai Réka beszélgetnek.
A videó IDE KATTINTVA tekinthető meg.
3 VÁGÁS, KÉT GYEREK – INTERJÚ KÜRTHY JUDITTAL
Rengeteg szüléstörténetet kapunk. Sírós-tanulságos történeteket. Gyerekekről, akiket akkor vettek ki az anyuka hasából, mikor az orvos épp ráért. Vagy rendelésre végzett császármetszésekről: „Ép akarok maradni ott lent, doktor úr, hogy menjen a szex...”
Rendhagyó szüléstörténet következik. Nemcsak azért rendhagyó, mert egy helyett három gyerekről szól, hanem azért is, mert egy közülük már nem él. Aki elmeséli: Kürthy Judit.
Kürthy Judit Pécsett született, ott járt egyetemre. Tizenegy évvel ezelőtt a szerelem hozta Pozsonyba, ma Apácaszakállason él. Mint mondja, boldog ember és boldog anya.
Megtörténik velünk is, ami másokkal szokott. Megtörténik minden baj, ami csak egy szülésnél megtörténhet. Mert így szülünk ma Szlovákiában! „A lányunk nem akart nyílni, az orvos eltűnt, végül a gyerek bennakadt a szülőcsatornában, és már nem kaphatott császárt... A barátnőnk lánya a szájáig hasadt, olyan gátmetszést végeztek rajta... A mi kórházunkban császár előtt altatnak, pedig az nem ajánlott. Más lehetőség nincs...”
Valóban így kell megszületni a mi gyermekeinknek? A „szülésélmény” ma már egy vizsgált fogalom, a szülésélmény egy életre szól. Milyenségét befolyásolja, hogy a nő támogatva érezte-e magát szülés közben, kapott-e tájékoztatást arról, hogy mi történik vele. Ennyi a fontos.
Olvass tovább: 3 vágás, két gyerek – Interjú Kürthy Judittal
A GÁTMETSZÉS TRAUMAKÉNT ÉRI A NŐKET
Az orvosi szakirodalom leteszi a voksát a gátmetszés mellett, de csak indokolt esetben ajánlja.
Sokan a fájdalom miatt nem akarnak második gyereket! A gátmetszés sokszor váratlanul, traumaként éri a mai nőket. A gátsérülések leginkább a forszírozott szülésekkel hozhatók összefüggésbe: például, ha felülről nagy erővel rányomnak a vajúdó nő hasára, vagy ha túl sok oxitocint kap a kismama. Hajlamosító tényező, ha nagy a baba, vagy ha az édesanyánál terhességi cukorbetegség állt fent. A szöveti adottságok is közrejátszanak. Ma a nők később szülnek, s az évek előrehaladtával a gát könnyebben reped, az izmok könnyebben szakadnak.
Mit mond a szakirodalom?
Nálunk nagyjából 70 és 90 százalék közé szokták tenni a gátmetszéssel történő szülések arányát. Az először szülőknél ez inkább a 90 felé közelít. Második, harmadik szülés esetén a szövetek tágulékonysága miatt már kevesebbszer van szükség erre a beavatkozásra. A WHO ajánlása szerint 10 százalék körül kellene ennek a számnak lennie.
Fontos, hogy a kitolás optimális pozícióban történjen. Ezt az anya is érzi, másrészt a szakember is látja kívülről, hogy melyek azok a pozíciók, amelyekben jól tud előbújni a fejecske – és melyekben stagnál. Nem lehet azt mondani, hogy állva, guggolva vagy fekve kisebb lesz a gátmetszés vagy a gátsérülés aránya. Ez tényleg nagyon egyéni. A legnehezebb, hogy a dolog nem is a nőn múlik.
Olvass tovább: A gátmetszés traumaként éri a nőket
NE VÁGJ, HOGY NE ÁRTS – INTERJÚ BALÁZS VATAŠČIN EMESE DÚLÁVAL
Az ápolt haj, a szép köröm mellett kevés szó esik arról, hogy a női szervek állapota mennyire fontos a fizikai jóllét szempontjából. Sokan csak a várandósság alatt döbbennek rá, hogy egyáltalán létezik gátizomzat vagy medencefenék, melyek a szülésnél kulcsfontosságot játszanak.
A későbbiekben, a gyermekágy alatt pedig a legtöbb nő óriási fájdalmat él meg; sokan küzdenek önértékelési problémákkal, sőt a szexuális életet is megkeseríti, ha egy fájdalmas gátmetszéssel mennek haza a kórházból. Elkerülhető-e mindez? – többek között ezzel a kérdésemmel kerestem meg Vataščin Emese (39, Almásfüzitő) gyógytornászt, női és kismamajóga-oktatót, dúlát.
Vataščin Emese
– Emese, mielőtt rátérnénk a témánkra, mondd el, kérlek, minek is definiálod magad pontosan! Annyi mindenben tevékenykedsz, főként női témákban...
– Útkeresőnek tartom magam, de majd talán egyszer úgy lehetne megfogalmazni, hogy holisztikus női egészségkonzulens vagyok. A legtöbb dolog, amivel foglalkozom, engem is érint vagy érintett. A jóga 14-15 évesen keltette fel az érdeklődésemet, úsztam is, a mozgás tehát egész korán jelen volt az életemben. A gyógytornát mint szakot is ebből fakadóan választottam az egyetemen, mert érdekelt, hogyan lehet a mozgással gyógyítani. Dézsi Réka, a magyarországi Dona International által minősített dúla ismeretsége hozta meg számomra a kedvet a dúlasághoz. (Dona International – Nemzetközi szüléstámogató dúlaképzés). Akkor elsősorban a saját várandósságom miatt éreztem, hogy kapcsolódnom kell ezekhez az energiákhoz, aztán teljesen beszippantott a dúlai szolgálat.
Olvass tovább: Ne vágj, hogy ne árts! – Interjú Balázs Vataščin Emese dúlával
BETEGJOGOK: A SZÜLÉS
A szülés nem kóros folyamat! A szülő nők nyolcvan százaléka egészséges, akik épp életet készülnek adni. A kórházban mégis betegként bánnak a szülő nővel, döntenek helyette, s a döntésről sokszor elmarad a tájékoztatás.
A testnyílásába az ott dolgozók minden figyelmeztetés, kérdezés nélkül belenyúlnak. Fontos, hogy a szülő nő tisztában legyen a jogaival, miszerint informálni kell őt arról, mi fog vele történni, milyen beavatkozást fognak rajta elvégezni (beöntés, gátmetszés stb.).
Trend a szülés felgyorsítása
A szülést nem szabadna ennyire szabályozni, s ekkora kontroll alatt tartani – hacsak nincs élettani oka. A szülészeti beavatkozások fő célja a szülés felgyorsítása, majd a gyorsítás érdekében végzett beavatkozások mellékhatásainak elhárítása. Nem ellentmondás ez? Pedig a szülés spontán, gyakran lassú folyamat – az intézmények pedig a jósolhatóságot szeretik, hisz pont azért intézmények.
Olvass tovább: Betegjogok: a szülés
VÁGNI VAGY NEM VÁGNI?
A háborítatlan szülés fogalmát nálunk még nem nagyon ismerik, pedig ez a jövő zenéje. A háborítatlan szülésnél nem végeznek rutinszerű gátmetszést, nem kötnek be fájáserősítő infúziót, hanem türelemmel vezetik le a szülést. Sok anyuka ma már emellett érvel. Írásunkban a gátmetszést vettük górcső alá.
A nő, aki szül, nem beteg! A szülés nálunk egy medikalizált folyamat. (A medikalizáció jelentése: egyre több, nem egészségügyi problémát orvosi úton igyekeznek megoldani.) Pedig a szülést nem szabadna szabályozni, se ekkora kontroll alatt tartani – hacsak nincs élettani oka. Hiszen a szülés nem kóros folyamat!
A szülő nők 80 százaléka egészséges, és épp életet készül adni. A kórházban sokszor mégis betegként bánnak a szülő nővel, döntenek felette. A testnyílásába sokszor minden jelzés, kérdezés nélkül belenyúlnak. Fontos, hogy a szülő nő tisztában legyen a jogaival, miszerint informálni kell őt arról, milyen beavatkozást fognak rajta elvégezni (beöntés, gátmetszés stb.). A szülészeti beavatkozások fő célja a szülés felgyorsítása, majd a gyorsítás mellékhatásainak elhárítása. Nem ellentmondás ez?
A szülés igazából spontán, gyakran lassú folyamat, ám az intézmények a kiszámíthatóságot szeretik, hisz pont azért intézmények. Emellett a szülészorvos sokszor siet, nem akar hosszú órákat a vajúdó nővel tölteni, hétvégén dolgozni.
Olvass tovább: Vágni vagy nem vágni?
