Harcok a bezárkózás és a nyitás árnyékában. A régi Kína nagy, nyugalmas birodalom volt, ahol a császár uralkodott teljhatalommal.
Nem úgy Japánban! A mikádó, a császár itt csak pár órát üldögélt a trónon, ennyi volt a hatalma. Japánban a nemesek és a lovagok uralkodtak, az történt, amit ők akartak: az elszánt szamurájharcosok is a hűbérurakat szolgálták. A szigetek hatalmas nemes urai magánháborúkat vívtak egymással, mindig csak harcoltak és harcoltak...
A népnek egy idő után ebből elege lett, 1850-ben felkeltek a kisnemesek, hogy visszaállítsák a császár (régen ködbe vesző, talán sosemvolt) hatalmát. Ekkor érkeztek idegen követek Japánba: ez nagy dolognak számított, mert előtte kétszáz évig nem engedett be idegent a földjére.
Az idegenek megcsodálták a bambuszból és papírból készült házakat, a feltornyozott hajú szépségeket, a színes lobogókkal díszített templomokat, a kardövezte lovagok fegyelmét – s nagyokat mosolyogtak rajtuk. Piszkos csizmáikkal végigcsörtettek a paloták drága gyékényein, melyekre a japánok csakis lábbeli nélkül léptek, így aztán hamar gyűlöletessé váltak.
Midőn egy amerikai társaság nem húzódott félre egy gyaloghintóban érkező előkelőség elől, a kíséret feldühödött, s nekiment a szemtelen amerikaiaknak. (Egy nő meg is halt.) Hamarosan angol hadihajók érkeztek, hogy a békés városaikat lőjék...
A japánok látták, hogy rájuk is hamarosan olyan sors vár, mint a kínaiakra, akiket akkor már teljesen letaroltak az angolok. A császár, aki immár teljhatalommal rendelkezett, furfanghoz folyamodott. Megnyitotta az országot a külföld előtt – egyúttal viszont elhatározta, hogy túljár a fennhéjázó idegenek eszén. Nem, ősi kultúrájukat nem fogja feláldozni, hanem elsajátítja az európaiak nagy felfedezéseit. Német tiszteket hívott be, akik modern hadsereget szerveztek, s angolokat, akik modern hajóhadat építettek, orvosokat küldött Európába, hogy tanulmányozzák a modern orvostudományt.
Az európaiak el voltak ragadtatva: mégiscsak értelmes népek ezek a japánok, s mindent készségesen megmutattak nekik. Ők pedig megismertek minden európai fortélyt, utána pedig földig hajoltak, s udvariasan kitessékelték az elképedt európaiakat. „Most már mindent tudunk, amit kell, a mi gőzhajóink is tudnak kereskedni, a mi hadihajóink is tudnak lőni békés városokra.” Talán mondani sem kell, hogy az európaiak nem jutottak szóhoz elképedésükben, s nem térnek magukhoz azóta sem, hisz Japán az újkorban gazdasági nagyhatalommá vált. Elmondhatjuk, hogy a japánok a világ legjobb tanulói (mint azt az egyik híres történész megjegyezte).
Száz szépasszony
Japánból való az egyik legfrappánsabb szöveg, amelyik 32 pontban írja le a szép nő ismérveit. (Bizonyára Buddha 32 szépségéből indult ki, amelyek között olyanok voltak, mint a negyven fog, puha bőr.) A női szépségkánon szerzője egy kiotói festőművész volt, aki szerint az a szép, ha a nő haja szegélye holdalakú, orra, mint a virágkehely, szemöldökei sarlók, nyaka úgy hajlik, mint a darué, melle közepe lapos, combját mintha belülről gyapottal töltötték volna meg, válla húsos, hasa lapos és fehér és így tovább.
Az 1622-ben épült Fukujama kastély az egyetlen vaslemezekkel borított kastély. A vas védte az ágyúgolyóktól.
Kik voltak a szamurájok?
A földbirtokosoknak, templomoknak meg kellett védeniük magukat, ezért harcosokat szerveztek maguk köré. Így alakult ki a szamurájréteg. Egy idő után kívülről nem is lehetett bekerülni közéjük. A szamurájcsaládba született nők is szamurájnak számítottak, s bár ők a háborúkban nem harcoltak, csak a hűbérurukat védelmezték, akár az életük árán is...
Ahogy Hollywood képzeli el a szamurájokat...
...és ahogy a trendi divattervezők.
