A látásproblémák egy részére leginkább az alapiskola első osztályába lépés előtti gyermekorvosi vizsgálaton derül fény.
Az alapos gyermekorvos ilyenkor észreveszi, ha valami gond van a gyermek látásával, és egy szakorvoshoz irányítja. Egy ilyen szemész szakorvossal, az érsekújvári Fujaš Kornéliával beszélgettünk.
– A hozzánk küldött gyerekeket alaposan kivizsgáljuk, és kiderítjük, mi okozhatja a látásproblémájukat – mondja a szemorvosnő. – A leggyakoribb látáshibák a távollátás (amikor messzire jól lát, de közelre nem), a rövidlátás (amikor közelre jól lát, de távolba homályosan) és az asztigmatizmus (régi nevén szemtengelyferdülés, ami azt jelenti, hogy a szaruhártya némelyik helyen különböző fokban van begörbülve, és ez fénytörési hibát okoz). Ezek a szemhibák általában öröklöttek. Gyakran előfordul, hogy a szülők nem szívesen beszélnek róla, csak mikor kiderül, hogy milyen szemproblémája van a gyermeknek, akkor vallják be, hogy nekik is kellene szemüveget hordaniuk éppen erre a problémára. Megtörténik, hogy az említett szemhibák tompalátással párosulnak.
– Mit neveznek tompalátásnak?
– Tompalátás akkor fordul elő, ha az egyik szemére, bárhogy korrigáljuk a dioptriákat, még szemüveggel sem lát jól a páciens. Ez akkor van, ha az egyik szem nem úgy fejlődik, mint ahogy kellene, mert a rendellenességet későn észlelték (ilyenkor gyakran már hároméves kortól szemüveg lenne a megoldás.) Ezt a problémát olyankor, ha az illető a másik szemével kitűnően lát, nem is lehet észrevenni. Máskülönben a gyengébb szem kancsalsága szokta felhívni a gondra a figyelmet. A gyengébb szemre a gyermek nem lát, és sajnos ezen a szemüveg sem segít. Nincs más megoldás, mint hogy szemüveget kell hordani, és közben le kell takarni a jól látó szemet, hogy a gyengébben fejlett szemet látásra kényszerítsük.
Ezt a legjobb egészen kicsi kortól végezni, hiszen az iskolában nagyobb nehézséget jelent a letakart szem. A gyerekek is csúfolódnak. Pedig ezt a szemhibát tízéves korig lehet javítani, ezután a gyengébbik szem már nem fogható komolyan munkára.
– Ezek szerint a tompalátók csak az egyik szemükkel látnak, nincs térlátásuk? Szóval, aki 3D-s moziban, a varázsszemüvegben éppen olyannak látja a filmet, mint otthon a normál tévén, az bizony tompalátó.
– Mivel így szokták meg, sokaknak nem is hiányzik. Azért mégis fontosnak tartanám, hiszen a háromdimenziós térben éppen a két szemünk együttes munkájának segítségével látunk. A tompalátónak nincs mélységészlelése – mással kell ezt kompenzálnia. Két dimenzióban lát. A térlátást tízéves korig éppen a szemtakarásos-szemüveges módszerrel, valamint speciális szemtornával és műszerekkel együtt is nehezen lehet rendbe hozni. De a szemtakarásban, szemüvegviselésben gyakran nem partnerek sem a gyerekek, sem a szülők. Amint már mondtam: aki így szokta meg, annak megfelel, mert azt hiszi, jól lát. Mivel ez gyakran öröklődő szemhiba, ezért a szülő nagyobb problémának tartja a szem lekötését, a szemüveget, mint a tompalátást!
– Mit érdemes tudni az asztigmatizmusról?
– Az asztigmatizmust a szaruhártya helytelen görbülete okozza, de szemüveggel a látás jól korrigálható. A dioptria lehet pluszos vagy mínuszos is, lehet önmagában, vagy párosulhat rövidlátással vagy távollátással. Ilyenkor szükséges az úgynevezett cilinderes üveg. Ma már ezt az üveget nem lehet annyira észrevenni, mint a múltban. A kisebb asztigmatizmus jól korrigálható, de nagyobb dioptriáknál sokszor van probléma a szemüvegviseléssel, mert a páciensek szédülnek, forog a fejük, amikor felveszik a szemüveget, rosszul vannak benne. Nagyon óvatosan kell korrigálni ezt a szemhibát.
– Műtéttel korrigálható?
– Ahogy az egyszerű rövidlátást is meg lehet tizennyolc éves kor után szüntetni, ugyanúgy a mínuszos asztigmatizmus is operálható. A pluszos asztigmatizmus valamivel kevésbé és nehezebben korrigálható, de azt is műtik, ahogyan a távollátást is.
– Sokan nem szeretik a szemüveget, és még nem tizennyolc évesek, hogy megműttethessék a szemüket. Ilyenkor kínálkozik megoldásnak a kontaktlencse. Mennyi idős korban lehet elkezdeni a kontaktlencse viselését?
– Kontaktlencsét már gyerekkortól lehet viselni. Jobban korrigálja a látást, mint a szemüveg, mert az közvetlenül a szemen van. A szürke hályoggal született gyerekek szemlencséjét kioperálják, és hogy a szem megfelelően fejlődjön, kontaktlencsét kapnak. Ezt a szülő megtanulja feltenni, kivenni, tisztítani. Másrészt kontaktlencse viselését ajánlatos olyan korban elkezdeni, amikor a gyerek már tud vigyázni a lencse tisztaságára, fel tudja helyezni, ki tudja venni azt. Ez nagyjából tizenkét-tizenhárom éves kort jelent. A szülő jó, ha felügyeli, hiszen a nem megfelelően tisztított lencse gyulladást okoz. Sportolóknak nagyon hasznos a lencse viselése, hiszen a szemüveg akadályozhatja őket a mozgásban. Úszóknak azt ajánljuk, hogy egynapos lencsét viseljenek, és sportolás után dobják ki. Ha a kontaktlencsét vízben használják, elszaporodhat alatta egy amőbafajta, amelyik megtámadja a szemet. Természetesen az úszószemüveg alatt viselt egynapos kontaktlencse veszélymentes.
– Mikor számolhatunk rövidlátással?
– Olyan családokban, ahol előfordul súlyos vagy középsúlyos rövidlátás, a gyerekeknél is számolhatunk vele. Ők egészen pici kortól hordhatnak szemüveget, vagy az alapiskola első- második osztályában lesznek szemüvegesek. A mínuszos dioptriák egyébként leggyakrabban a pubertáskorban jönnek elő. Ez azért van, mert a szem a gyerekekkel együtt nő, de néha a szem növekedése gyorsabb, mint a testé, és bekövetkezik a rövidlátás. Lehet örökletes, de most, hogy a gyerekek egyre többet ülnek a számítógép előtt, vagy táblagépen játszanak, tévéznek, egyre többeknél jön elő a rövidlátás, pedig a családban nem volt.
Szerintem a számítógépek mértéktelen használata gyengíti a látást. A rövidlátás általában a növekedéssel rosszabbodik, majd tizennyolc éves kor után beáll. Ilyenkor már érdemes megoperáltatni a szemet.
– Milyen panaszok utalnak távollátásra?
– Ez nem úgy működik, mint a felnőtteknél, mert a gyermekek szemlencséje rendkívül rugalmas, így két-három pluszos dioptriát ügyesen kikorrigálhatnak. A szem vizsgálatakor derül ki, hogy a gyermek valójában távollátó. Ez akkor van, ha a szem a kelleténél kisebb, tehát ez a szemhiba kinőhető. Kiskorban úgy szokott kiderülni, hogy a kicsi kancsalít.
– Mi mindennel függhet össze a kancsalság?
– Azok a kisgyerekek, akik megfelelő időben, problémamentesen születtek, olyan esetben kancsalítanak, ha a családban előfordul kancsalság, vagy valamilyen szemhibájuk van – és a két szem látásélessége jelentősen különbözik. A fáradt, gyenge szem, amelyik kancsalít, nem fejlődik rendesen. Ezért fontos minél hamarabb munkára fogni! A kancsalság olyankor is megjelenhet, ha a gyermeknek nagyon magas láza volt. A magas lázra a központi idegrendszer is reagál: eddig segítette a szemhiba korrigálását, most már nem tudja. Az ilyen gyengébb szem lesz tompalátó! Ha a szem a szemüveg és a takarás ellenére továbbra is kancsalít, akkor meg kell operálni. Ezekre a műtétekre még iskoláskor előtt kerül sor. Az egyszerű távollátás felnőttkorban spontán javul. A koraszülöttek kancsalsága idegrendszeri eredetű. Gyakran nincs is magas dioptria, mégis kancsal a szemecske. Ilyenkor az egyetlen megoldás az operáció. Hároméves korban végeznek látáspróbát – ezt követheti a műtét.
– Mi az oka, hogy hároméves kor előtt nem végeznek látáspróbát?
– A gyerekek szellemi érettsége. A látáspróbát egyszerű C betűvel vagy E betűvel lehet elvégezni. A betű négy oldalra van fordítva, és a gyerekek mutatják meg, merre van a lyuk a C betűn, hová mutat az E betű. Ez pontosabb, mint a képfelismerés, mert a kisgyerek jól látja ugyan, mi van a képen, de nem tudja megnevezni, mert nem ismeri, vagy nem ismeri fel a mutatott állatot. Vannak gyerekek, akiknél csak négyéves korban tudom elvégezni a látáspróbát, mert addigra értik meg, mit szeretnék tőlük.
– Milyen gyerekkori szembetegségek fordulhatnak elő az eddig említetteken kívül?
– A legveszélyesebb a szem rákos megbetegedése, ami akár féléves korban is megjelenhet. Általában olyankor, ha a családban már volt példa a szemrákra. Jele, ha a szem kancsalít, és furcsán világít, akárcsak a macskaszem. Szerencsére ilyen betegem még nem volt. Koraszülötteknél előfordulhat retinaleválás, amire ma már nagyon figyelnek, és Pozsonyban lézerrel műtik. Vannak régebbi, mára huszonéves betegeim, akik retinaleválás miatt elvesztették a látásukat. Veszélyesek az úgynevezett szaruhártya-disztrófiák, amelyek tizenkét-tizenhárom éves korban jelentkeznek.
Külső elváltozásokat látni a szaruhártyán, amelyek rontják a látást. Az okot nem tudjuk, de létezik olyan lézeres tisztítás, amelyik leszedi a szaruhártyáról ezeket a foltokat (a közelünkben Brünnben végzik). Sajnos a szaruhártya-átültetés ilyen esetekben hatástalan, mert a betegség az ép szaruhártyát is megtámadja. Gyerekeknél lehet még született glaukóma (zöld hályog), de kialakulhat szürke hályog is. Mindkettőt műteni szokták.
– Sokat olvashatunk a szemet megtámadó parazitákról. Találkozott már ilyen esettel a praxisában?
– Ha egy kismama a terhesség alatt fertőződik toxoplazmózissal, akkor az a megszületendő gyermek szemét is megtámadhatja. A fertőzésre általában egy heg emlékeztet a szemben. Ha a heg a külső látótérben van, nem okoz gondot, ha a központban, akkor az a rész hiányzik a látómezőből. Amennyiben a másik szem egészséges, a látásban ez sem jelenik meg. Ezenkívül találtam már kullancsot egy kisgyerek szempilláján, amelyik nem volt befúródva, de így is elég nehéz volt leszedni. És egyszer egy kisebb tetűt, szintén kisgyerek szempilláján.
– Egy idegen test veszélyes lehet a szemben. Mire kell a legjobban vigyázni?
– Arra, hogy a gyerekek soha ne szaladgáljanak éles tárgyakkal a kezükben. Idegen test kerülhet a szembe akkor is, ha a gyerek az éppen hegesztő, dolgozó felnőtt mellett lábatlankodik.
