Úgy tartják, hogy a rák örökletes betegség. Pedig az öröklődés csupán tíz, legfeljebb tizenöt százalékban okolható érte. És olyankor sem a rákot örököljük, legfeljebb a hajlamot.
Az emlő- és nőgyógyászati patológia egyik elismert szakértője Dr. Ács Géza. Tampában, Floridában dolgozik. Nemrég Pozsonyban járt.
„Az USA-ban a kórházak kifejezetten olyan programokra gyűjtenek pénzt, melyek lehetővé teszik azok számára is a rendszeres szűrővizsgálatokat, akik ezt nem tudják maguknak megengedni. És a többség komolyan veszi a szűrővizsgálatokat. Nőknél az emlőrák a leggyakrabban előforduló rákfajta. A túlélés szempontjából kulcskérdés az időbeni diagnosztizálás!“
A kemó sok, nehezen elviselhető mellékhatással jár. Miért nem lehet kicsit se megszelídíteni? Nehéz, mert a mellékhatások egyenesen a kemokezelés logikájából következnek. A kemoterápiás szer az osztódó sejteket tönkreteszi, illetve elpusztítja. A szervezetünk tele van egészséges osztódó sejtekkel, amiket a kemoterápiás szer szintén elpusztít. Ma már többféle kemoterápiát kombinálnak, hogy a daganat rezisztenciája, ellenállása kisebb eséllyel alakuljon ki. Ugyanis a ráksejtek képesek megtanulni az ellenállást a kemóval szemben.
A változókor utáni emlőrák kevésbé agresszív, mint a fiatalkori. A sejtek ugyanis fiatalkorban osztódnak a legsebesebben, öregkorra ez a folyamat lelassul. Ezért fiatalon a kezelési lehetőségek is korlátozottabbak.
Mi a jobb: egy felvilágosult beteg, aki mindennek utánaolvas, vagy inkább olyan, aki kizárólag az orvosára hagyatkozik?
Van olyan beteg, aki nem akar semmit sem tudni, és megbízik az orvosában. Van, aki mindent tudni akar. A kezelés itt nehezebb, de az orvos szemszöge másodlagos. Ha a betegnek a tájékozottság megnyugvást hoz, akkor miért is ne?
Szlovákiában a melleltávolításon átesett betegek nem kapnak lelki segítséget. Mi a helyzet külföldön?
Amerikában meghatározóbb szerepe van az úgynevezett túlélőcsoportoknak. Ezek azokat a betegeket tömörítik, akik már átestek a rákon. Az összejöveteleket sokszor pszichológus vezeti, és vendégelőadókat hívnak meg (például parókagyártókat és plasztikai sebészeket). A sorstársak között barátságok szövődnek, így könnyebben meglelik a lelki nyugalmukat. Az egészséges életmóddal tudjuk leginkább felvenni a harcot a rák ellen?
Az egészséges életmód sokat segít, de nem változtatja meg a környezetünket. A városok légszennyezettségi mutatói nem javulnak attól, ha nem dohányzunk vagy sokat mozgunk. Sajnos, a levegőben kémiai anyagok vannak, kipufogógázok és égéstermékek. A talajban felhalmozódott szerves anyagok révén ott vannak a rákkeltő vegyi anyagok az élelmiszereinkben is. Nem tudunk annyira jól élni, hogy ne történjenek a szervezetünkben genetikai mutációk, és ezek valószínűsége az életkor előrehaladtával fokozódik. Ha elérnénk a 120 évet, amire kalibrálva vagyunk, szinte biztos, hogy mindannyiunkban kialakulna valamilyen daganatos betegség. Tehát az a mondás, hogy „a rák megelőzhető”, nem igaz. Az onkológiai gyógyításra valószínűleg mindig szükség lesz. A rák kezelésében vannak sikertörténetek, és az emlőrák kezelése az. A prosztata is az, az esetek nagy részében. A tüdőrák vagy a melanoma (pigmentált bőrdaganat) kezelésében is óriási fejlődés történt. De például a hasnyálmirigyrák még mindig óriási probléma.
A nanorészecskék képesek megbontani a fehérjék falát. Vannak rossz részecskék is, például a kipufogógázok nanorészecskéi, amelyek rákot is okozhatnak.
Új szemlélet terjed, miszerint nem az a jó módszer, ha a daganatot műtéti úton eltávolítják, és kemoterápiát adnak, hanem az, ha segítik a beteget, hogy együtt éljen a tumorral. A korai műtéti eltávolítás kemoterápiával kombinálva még mindig a leghatékonyabb – de az úgynevezett célzott gyógyszeres terápia valóban egy másik irány. A különböző daganatokban különböző mértékű genetikai eltérések vagy – nevezzük így – hibák találhatóak. És némely ilyen eltérést jó gyógyszerterápiás célpontként lehet használni. A célzott gyógyszerek csak a mutáns sejtet pusztítják, a daganatot nem engedik növekedni. Ehhez képest a kemoterápia elefánt a porcelánboltban.
A célzott gyógyszerekre nem válnak rezisztenssé a ráksejtek, mint olykor a kemoterápiára?
De igen, mert a daganat hihetetlenül tanulékony. Ezek a terápiák szelekciós nyomást gyakorolnak a daganatsejtekre, és ha valamelyik daganatsejt már nem érzékeny erre a nyomásra, akkor az fog elszaporodni. De amíg ez bekövetkezik, a rák olyan krónikus betegséggé szelídül, mint amilyen a cukorbetegség.
Sokan a kemó ellen vannak. A sugárterápia csodálatosan hatékony tud lenni, ha megfelelő módon, megfelelő daganatra és megfelelő személynek adják. Ám az emlőrákok már a kezdeti stádiumban is igen sokfélék lehetnek. Egyesek később agresszívek lesznek, de vannak, amelyek soha nem lesznek azok – és ilyenkor nem lenne szükség kemoterápiára. Jó volna megjósolni, hogy melyik daganatból mi lesz, ugyanis a kemoterápia csupán a betegek egyharmadánál szükséges.
A rák tehát intelligens!
Intelligens, és semmibe veszi azokat az elveket, amelyeknek a normális sejtek engedelmeskednek. A normális sejtek filozófiája, hogy egészségben éljenek, megvédjék a többi sejtet is a betegségektől. A daganat borzasztóan önző, csupán a korlátlan szaporodás érdekli, és még az sem számít neki, hogy a saját populációjának nagy része belepusztul a burjánzásba. A normális sejtpopuláció logikája az, hogy aki nem normális, nem szaporodhat. A fő parancsolat: abnormális genommal szaporodni tilos. A daganat fordítva gondolkozik, random genetikai változatokat hoz létre.
Meglesz valaha a rák ellenszere?
Előbb-utóbb meglesz az ellenszer. Az orvostudomány már különböző nanorészecskékkel dolgozik, amelyek képesek megtámadni a tumorsejteket.
A tavalyi orvosi Nobel-díjat egy immunológiai onkoterápiában áttörést hozó kutatásért adták. Új korszak kezdődik a rákgyógyításban? Rég tudjuk, hogy az immunrendszernek van daganatpusztító képessége. Hiszen ha jól működik, a szervezetünkben folyton keletkező hibás sejteket ki tudja iktatni, mielőtt azok szaporodni kezdenének, és daganat lenne belőlük. Csak pontosan kéne tudnunk, hogy miként képes a rendszer a daganatsejteket elpusztítani... Illetve, hogy amikor nem képes, annak mi az oka. A kutatópáros, James P. Allison és Tasuku Honjo a legfontosabb kérdést tette fel. A legfontosabb kérdés pedig így hangzik: miért nem működik hatékonyan az immunrendszer a daganat ellen? Ha erre jó választ kapunk, akkor megvan az egyik láncszem. A rák az emberiség egyik legnagyobb problémája. Ma a tudósok azt várják, hogy az immunterápiától fog megoldódni.
–varga–
Kapcsolódó írásaink: Mellesleg beszélünk
A Jolie-effektus
