A dióbél az egyik legértékesebb gyümölcsünk, igazi vitaminbomba, A-és E-vitaminban gazdag, többféle E-vitamin is van benne, így például tiamin, amely ideg- és izomvédő. Sok benne a magnézium és a kálium, sőt, a fluor, valamint a mangán és a réz, amely a vérképzésben segít. A szelén pedig szívizomgyengeség ellen kiváló.
Ezért süssünk finom csallóközi dióstortát – s ne mondjuk azt, hogy drága a dió. A tartósító- és puffasztószerekkel teli sütik a károsak és hizlalóak, a házi dióstorta maga a mennyek országa, s minden morzsája védi az egészségünket, és erősíti az immunrendszert. Íme, a legjobb recept.
Hozzávalók a tésztához:
7 db tojás
15 dkg cukor
10 dkg darált dió
2 evőkanál rétesliszt
2 evőkanál zsemlemorzsa
Hozzávalók a krémhez:
20 dkg porcukor
1 dl tej
10 dkg darált dió
1 evőkanál rétesliszt
vanília vagy reszelt citromhéj
15 dkg vaj, a külső krémhez krémsajt
1-2 evőkanál rum
Elkészítés:
A tojásokat feltöröm és szétválasztom a sárgáját és a fehérjét. A tojássárgáját a cukorral kikeverem, hozzáadom a darált diót, a lisztet és a zsemlemorzsát, végül hozzákeverem a kemény habbá vert tojásfehérjét. A masszát vajazott-lisztezett tortaformába öntöm és megsütöm. Régen még nem létezett légkeveréses sütő, így ha igazán eredeti ízt szeretnénk kapni, az alsó-felső sütés funkciót használjuk. 170 fokon nagyjából 25-30 percig sütöm a tésztát, majd tűpróbával ellenőrzzöm, hogy nem maradt-e nyers.
Ha igazán profik akarunk lenni, a krémet érdemes egy nappal korábban összekeverni, hogy jól összeérjen az íze. A külső krémhez én vaj helyett krémsajtot használok, ami plusz ízt ad a tortának.
Közben elkészítem a krémet. A cukrot a tejbe teszem, és a tejet felforralom. Hozzáadom a darált diót, amelyhez előzőleg egy kanál lisztet kevertem. Pár percig főzöm, vaníliával vagy reszelt citromhéjjal ízesítem, majd langyosra hűtöm. Ekkor hozzáadom a vajat, az egészet jó habosra kikeverem, majd a krémet 1-2 evőkanál rummal ízesítem, és megtöltöm vele a tortatésztát. A tortát tetszés szerint díszíthetjük.
Az ember ősi barátja a diófa – állítja Vidovics István fotóművész, aki számos fotót készített már a magyar dióligetekről. Ezzel a megállapítással sokan egyet is értünk, ha csak egy diófa átlagéletkorát vesszük, mely akár 100-150 év is lehet. Ebből kiindulva nevezhetnénk családi fának is.
Miért is ezerjó a dió?
A diófa teljes egészében kiszolgálja az embert. A gyógyszeripar a diólevélből emésztési zavarok ellen teát, a szívbetegségek gyógyításához különböző gyógyszereket készít, a szakács olaj formájában és köretként használja fel a fa termését, a cukrászoknak és a gazdasszonyoknak pedig a sütés elengedhetetlen hozzávalóit biztosítja. A diót hasonlóképp, mint más magvas növényt, élvezeti cikknek is nevezhetnénk.
Mindemellett a legegészségesebb az összes élvezeti cikk közül. Talán túlzó a megállapítás, de nagy vonalakban igaz, hogy a dióbél tartalmazza a legtöbb, az emberi szervezet számára hasznosítható és egészséges olajat (omega-3 beltartalma miatt). Magyarán, a dió teljesen koleszterinmentes, ezáltal szívbarát. A-vitamint, B-vitamint, C-vitamint, E-vitamint, vérszegénység elleni folsavat, zsírsavat, fehérjéket és különböző ásványi anyagokat tartalmaz. És még csak magáról a dióbélről szóltunk!
A zöld dió is hasonlóan értékes hatóanyagokat tárol magában. Nem véletlen, hogy a rómaiak a diót az istenek eledelének hívták!
A fa elsőként fogyasztható termése a júniusi zöld dió. Már ebből is megannyi finomságot lehet készíteni! Diólikőr, lekvár és kandírozott befőtt készülhet belőle. Régen nyersen is ették, a zöld dió előkelő lakomák során került az asztalra.