Tisztelt Szerkesztőség! Biztos a homlokomra van írva, hogy szolga, mert engem valahogy mindig megtalálnak az extra feladatok, és mások gondját-baját is oldhatom én.
Eleinte megtisztelő érzés volt, hogy a munkahelyemen a kollégáim hozzám fordultak segítségért, ha nem tudtak valamit. Tévedés ne essék, szívesen segítek, megmutatom, mit hogyan kell. De megmutatni valamit nem azt jelenti, hogy megcsinálom helyettük az egész feladatot.
Reggel szinte még be sem érek a munkahelyemre, már meg is találnak valamivel. Mert nekem olyan ügyesen, gyorsan megy az, ami nekik fél napig is eltart. Nem beszélve arról, hogy a főnök is mindig nekem osztja ki a mások által félbehagyott, elrontott projekteket. Mert én képes vagyok rá! Igen, képes vagyok éjszakákat ülni afölött, amit más a kukába vágott.
Rendbe hozom, megcsinálom, a babért mégsem én aratom le. Arra ott vannak a férfi kollégáim. Ők kapják a nagyobb fizetést, a prémiumot és a jutalomkirándulást.
Az én jutalmam meg az éjszakázás, a vállveregetés meg egy újabb extra feladat. De ugyanez a helyzet a családunkban és a baráti társaságban is. Ott is én vagyok az, akitől a szívességet kérik. Azért, mert nekem nincs sem férjem, sem gyerekem, még nem jelenti, hogy minden hétvégén szívesen vigyázok más gyerekére. Ahogy azt sem, hogy bármikor le lehet akasztani a szögről, hogy taxis, költöztető, bevásárló vagy épp szerelő legyek.
És főleg nem lelki szemetesláda, akit csak akkor hívnak, ha kapcsolati válságba kerülnek. Én nem akarom senki házasságát rendbe hozni! Úgy döntöttem, ebből elég! Nem én leszek a lány, aki mindenre jó! Élni fogom a saját életemet, és ha kedvem tartja, akkor majd törődöm a máséval is. De az első helyen én leszek! Nálam 2022 bizony a változás éve lesz!
Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztani örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!
Ímélcímünk: office [at] ujno.sk