Tisztelt Szerkesztőség! Mikor a gyerekeink kicsik voltak – a testvéreimmel összefogva –, igazi nagycsaládként jártunk kirándulni.
Hétvégi házat béreltünk a hegyekben, bepakoltuk a családot a Škodába, a réseket kitömtük egy hadseregnek is elegendő paprikával, paradicsommal, tojással, hogy éhen ne haljunk, és egy hétig élveztük a szabadságot.
Emlékszem, az egyik évben hogyan rácsodálkoztunk egy szomszédos házban nyaraló hangos családra, akik a gyerekek mellé a nagyit is bepakolták. Az igazat megvallva, addig az eszünkbe sem jutott, hogy így is lehetne: a felnőttek buliztak, a nagyi pedig egyszerre állt helyt szakácsnőként és gyerekfelvigyázóként.
Akkoriban nagyon ellenszenvesnek tűnt ez a felállás, úgy éreztük, ezt sosem tennénk meg a saját anyánkkal. Aztán teltek-múltak az évek, a közös családi nyaralások pedig elmaradtak.
Ciki lett a szülőkkel együtt kirándulni, a gyerekeink inkább a fesztiválokra vágytak, és örültek, ha a férjemmel kettesben mentünk nyaralni.
Hogy őszinte legyek, könnyebb is volt kettesben, mint a gyerekek nyavalygását hallgatni, hogy mennyire unalmasak vagyunk. Időközben a nyaralási szokásaink is megváltoztak: már eszünkbe sem jutott házat bérelni, inkább a wellnesshotelek kényelmére szavaztunk. A gyerekeink közben felnőttek, családot alapítottak, és ők sem tesznek másként. Eszük ágában sincs végigfőzni a családi nyaralást egy bérelt ház rezsóján.
A férjem három éve meghalt. A gyerekek először tavaly nyáron hívtak el nyaralni. Születésnapi ajándékként kaptam ezt a lehetőséget. Csak a hotelben esett le, hogy én vagyok a nagyi, akit elhoztak, hogy a gyerekekre vigyázzon. Ezt először nehéz volt megemésztenem. Tévedés ne essék, az unokáimat szeretem, de a nyaralás nekem is a kikapcsolódásról szól.
Idén már okosabb leszek. Lesz ugyan közös nyaralás, de bizonyos szabályokkal: a részemet én fizetem, és előre tisztáztuk, mikor állok a gyerekeim, illetve az unokáim rendelkezésére. Emellett elhívtam egy kedves barátnőmet is, hogy felnőtt társaságom is legyen. Kíváncsian várom, hogy sül majd el ez az idei vakáció.
Nagyi
Kedves Olvasóink! Továbbra is várjuk leveleiket! Amennyiben szeretnék velünk és olvasóinkkal megosztani örömüket, bánatukat, problémáikat, szívesen állunk az önök rendelkezésére: akár névtelenül vagy álnéven is írhatnak. Kérjük, az ímél tárgya ,,LEVÉLTITOK'' legyen!
Ímélcímünk: office [at] ujno.sk
