Miért a kalap és a magas sarkú cipő? Mi a nőktől és a férfiaktól elvárt öltözék egy pólóversenyen, s mit viselnek Ascotban, ahol még a régi világ díszletei között rendezik meg a híres lóversenyt? Schiffer Miklós (57) stílustanácsadót kérdeztük.
A ló és az elegancia összetartozó fogalmak, talán azért is, mert lovat tartani nem olcsó mulatság. (Miután az ember az alapvető szükségleteit ki tudja elégíteni, s marad még pénze, akkor gondol csak az eleganciára, vagyis a lóra.) A ló az állatvilágban elegáns állatnak számít, jól idomítható: ezért is szerette meg az ember. A kalap és a lóverseny pedig régóta összetartozó fogalmak; a kalap sokáig a társadalmi rangot jelképezte.
Az illusztráción egy elegáns lovaspóló látható. A lovaspóló közönsége néha meccsnézés közben piknikezik.
Az első derbyket a 18. század végén rendezték meg, amikor a nőknek még kötelező volt valamit viselni a fejükön: s ők úgymond kihasználták ezt – minél extravagánsabb kalapokkal igyekeztek felhívni magukra a figyelmet. Legalábbis így mesélik el a kalaptervezők a lóversenyek és a fejfedők összefonódásának történetét. A nők csak később kezdtek el versenyezni a lovassportokban, viszont nézőként mindig is jelen voltak.
Ma a legtekintélyesebb lóversenyeknek az Epsom Derby és a Royal Ascot számítanak. Mindkettő a régi arisztokrácia gyülekezőhelye: bár az utóbbi az előkelőbb.
Az ascoti lóverseny fényét emeli, hogy az angol királyi család is részt vesz rajta minden évben. A mázsaházban pedig világsztár világsztár sarkára lép, mindenki itt van, aki számít, a főszereplők pedig a lovak és a kalapok, s ide még a fotósok sem léphetnek be szmoking és nyakkendő nélkül.
Dióhéjban a Royal Ascotról
Ascot negyven kilométerre fekszik Londontól, az ötnapos verseny alatt egész Anglia szíve itt dobog – a világ akkor úgy van berendezve, hogy már aprópénzből is tudunk cilindert és kalapot venni.
A fogathajtás, a díjugratás és a lovaspóló számítanak lovassportnak. A lovaspóló és a lóverseny között az a különbség, hogy a lóverseny az állat-állat küzdelmét, a lovaspóló az ember-ember küzdelmét jelenti, vagyis csapatban játsszák. A fogathajtás pedig kőkemény sport.
A verseny idején az összes férfiüzlet kirakata telis-tele van zsakettel; ötletes szuveníreket árulnak, s rengeteg alkohol fogy a lelátókon belül kialakított klubokban: a verseny tehát nagy bevételt generál a kereskedőknek.
Hisz nem csupán az elit vesz részt rajta, hanem a kispénzű, de lórajongó kíváncsiak is jegyet tudnak rá váltani – ha nem is a páholyba, de a zsöllyére vagy a piknikre nekik is telik (ez utóbbi a nagy verseny „előszobájának számít”).
Mint Schiffer Miklós stílustanácsadótól megtudjuk, a jegyeket hamar elkapkodják, hisz világklasszis telivérek és nagyhírű zsokék versenyeznek itt a kitüntető győzelemért – és a több mint 3 millió fontért, amit a befutók között szétosztogatnak a 16 futamon.
Interjúalanyunk, Schiffer Miklós szelfizik a Royal Ascoton.
Széles mező, széles jókedv
A verseny története 1771-ig nyúlik vissza, mikor is Anna királynő Windsorban, a királyi kastélytól nem messze, az ascoti széles mezőn kialakíttatott egy lóversenypályát. S afeletti jókedvében és örömében, hogy kedvenc lovával végre kedvére száguldozhat, díjat is alapított: az Őfelsége Díját. Harminc évre rá vezették be az ascoti lóversenyen a híres dress code-ot, azaz öltözködési szabályzatot: a régensherceg egyik barátja ötlötte ki ezeket a lóversenykedvelő úri közönség számára.
– Az elegancia Ascot lényege, emellett manapság ez a legnépszerűbb lóversenyhelyszín – mondja Schiffer Miklós, aki részt vett az ascoti lóversenyen. – Nem egy homogén rendezvényről beszélünk, ami azt jelenti, hogy a nézőtér különböző szintekre osztódik. A legelőkelőbb a Royal Enclosure, azaz a királyi páholy. Én azt hittem, hogy lesz ott vagy 150 ember, de tévedtem: a páholy nagy ámulatomra 5000 férőhelyes... Úgy kell elképzelni, mint egy stadionlelátót; mozgólépcsők hordják-viszik benne a cilinderes férfiakat és a kalapos nőket.
Az egésznek van egy diszkrét bája, bár a magánklubokban – melyek szintén képviseltetik magukat a helyszínen – rengeteg alkohol fogy. Ámde az angoloknál ez megszokott dolog...
– S ki vehet ide jegyet?
– Bármelyik zsöllyébe válthatunk jegyet, akár a királyiba is. Még az ára sem olyan tekintélyes, csak az előírt viseletet kell betartani. Nekünk szerencsénk volt, mert az előző két nap esett az eső, de mi kifogtunk egy napsütéses időt – ráadásként pedig láthattam Erzsébet királynőt, aki ott ült tőlünk húsz méterre. Ascot közel van a windsori kastélyhoz, s a királyi család minden nap hintóval átkocsikázik ide. Mindig külön bizottság dönt arról, ki ülhet a király mellett, s a helyeket szponzorációval is ki lehet érdemelni. Egyébként teljesen mindegy, hogy valaki gróf, nagykövet vagy amerikai milliárdos: ha nem a megfelelő öltözékben jelenik meg a királyi páholyban, kitessékelik onnan. Itt a nőknek kötelező a kalapviselet és a kisruha, a férfiaknak pedig a cilinder és a zsakett.
Az angol hercegnők nem pólóznak, de jelenlétükkel emelik a meccsek fényét. II. Erzsébet pedig lórajongó volt. A póló jótékonysági sport is: az angol hercegek, William és Harry több mint tízmillió dollárt gyűjtöttek már a különböző meccseken, például a HIV által fertőzött gyermekek gyógyítására.
– Hogy írhatnánk le a zsakettet?
– A szó jelentése „zubbonyka”: ez egy elöl rövid, hátul pedig hosszúra szabott férfizakó, s Ascot idején meg lehet venni 10 ezer fontért, de akár 300 fontért is. Ez azt jelenti, hogy egy 22 éves fiú is megengedheti magának, hogy elmenjen a barátaival Ascotba.
Cilinder és zsakett
– Angliában sincs kolbászból a kerítés, de arra nagyon ügyelnek, hogy a tradíciók ne szakadjanak meg. Vannak zsöllyék, ahol nem olyan szigorú az előírás: a nőknek már nem kötelező a kalap, a férfiaknak pedig elég az öltöny. Londonban amúgy ilyenkor pár nap alatt annyi kalap fogy a boltokban, hogy egész évben abból élnek a kereskedők. Nyilván vannak, akik kis fejdíszt viselnek csak, mert nem kedvelik annyira a kalapot. A férfiviselet egységes, ám a nők nagyon színesek, a legelegánsabbak pedig az idősebb nők. Angliában nagy népszerűségnek örvend a lovaspóló is, több kisebb versenyt rendeznek az évben – ellentétben az évi egyhetes, nagy ascoti versenysorozattal...
Régi hagyomány, hogy a nézők egyengessék el a lovak által kitúrt füvet...
– Mennyire elegáns a lovaspólók közönsége?
– A lovaspóló már „lazább” társasági esemény, ahol a fehér nadrág, zakó, ing az ajánlott öltözet, a nőknek pedig a koktélruha, valamint az elengedhetetlen kalap. Nincs mindig nagy felhajtás: Angliában a kisebb pólókat gyakran kíséri családi piknik, amikor a hölgyek még kalapot sem vesznek fel (pedig elvárt volna), s csak úgy leheverednek a fűre, így figyelik a meccset. A közönség zártabb, nincs akkora tömeg, mint Ascotban. A lovaspólómeccs mindig kisebb, baráti esemény. A mostani király, Károly is nagy lovaspólós volt, s a fiai is természetszerűleg; tehát a póló szinte kötelező sportnak számít az angol arisztokrácia körében. Azt mondják, aki be akar kerülni a felsőbb körökbe, az vagy versenylovat vesz, vagy elkezd lovaspólózni. Igen, ez Anglia!
– nagyvendégi, fekete –
