Kinek ne csengene ismerősen a „Szép város Kolozsvár”, a „Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket”, vagy a „Hej cigány” kezdetű dalok. Az operett műfaja olyan Hungaricum, amelyre méltán lehet büszke minden magyar ember. Annál is inkább, mert ezek a dallamok nem pusztán a magyar közönséget vonzzák. Jó volt ezt megtapasztalni Kassán, amikor ősszel a Jumbo Centrum több mint félezres nézőtere több alkalommal is megtelt Kálmán Imre nagysikerű operettjének előadásán.
A siker ebben a műfajban mindig a primadonna vállán nyugszik. Ez alkalommal is így van, s ezt a Marica grófnőt alakító Szeredy Krisztinának köszönhető. Az érsekújvári magyar énekművész ma már Budapesten él.
A Marcia grófnőt alakító Szeredy Krisztina
A „Marica grófnő” Kolozsvár mellett játszódik – a város az operett megírásának idején már Romániához tartozik. A történet azonban a boldog békeidőket idézi.
Egy vagyonát elherdált gróf érkezik a vidéki birtokra, aki Török Péterként mutatkozik be, s gazdatiszti állást kap. A birtok tulajdonosa Marica grófnő, épp egy szerelmi csalódáson esett át, Bécsből, a hozomány-vadászok serege elől menekül Kolozsvár melletti birtokára. Hogy a hozományvadász férfiakat távol tartsa magától, egy nem létező vőlegényt talál ki magának, akinek már odaígérte a kezét. Mikor azonban összetalálkoznak az újdonsült gazdatiszttel, első pillantásra egymásba szeretnek. Megérkezik azonban a kitalált kérő is – Zsupán báró – aki a valóságban is létezik. Értesült arról, hogy „vőlegény lett”, s jelentkezik jogos jussáért, és a menyasszonyért.
A sors azonban Tasziló gróf húgát sodorja az útjába. Tasziló gróf nénikéje Cecília megérkezése sem várat sokat magára, aki végül visszavásárolja az eltékozolt vagyont, és elrendezi az ifjú párok között felmerült problémákat.
A darabról Ocsko Aladár koproducert és Kolár Pétert, a Thália Színház igazgatóját kérdeztük.
– Három éve működöm együtt a Budapesti Interoperett társulattal. Így több zenés produkciót sikerült bemutatnunk Szlovákia nagyobb városaiban. Fokozatosan fogalmazódott meg bennem, hogy talán érdemes volna itthon is színpadra állítani egy nagyoperettet – mondja Ocsko Aladár.
– A színpadra állításnak különféle akadályai voltak – mondja Kolár Péter a Thália Színház igazgatója. – Főleg és elsősorban a pénz hiányzott hozzá, hiszen az operettek általában „fényes” környezetben, szép díszletek közöttjátszódnak: s erre nekünk nem telik. Hiányzik még a megfelelő zenekar, énekkar és hiányoznak hozzá a kiművelt táncosok is.
Az igazi együttműködés 2010 elején kezdődött, miután Ocsko Aladár megkereste a Thália színház vezetését azzal az ötlettel, hogy nyári produkcióként tűzzék műsorra Kálmán Imre nagysikerű művét.
– Ezt a lehetőséget nem szalaszthattunk el – mondja Kolár Péter. – A zenekart, énekkart és tánckart a kassai szlovák Állami Színház polgári társulása biztosította. A produkció színészi és részben énekesi hátterét a Thália Színház művészei alkotják, kiegészítve a budapesti Interoperett művészeivel. A rendezést pedig Moravetz Levente, Kálmán Imre-díjas rendező vállalta.
– A fiatalok körében ma sokkal népszerűbb a musical műfaja. Én azonban fanatikus operett rajongó vagyok – mondja Ocskó. – Konzervatóriumot végeztem, és egy ideig a Kassai Állami Színház operatársulatában énekeltem. Hajtott a lelkesedés, tudtam, hogy álmom a nagyoperettről csak Kassán valósulhat meg.
A szereplők két ország és három társulat művészei. Nem volt egyszerű dolog a próbák megszervezése. Ezek egy része a római katolikus egyház Pasztorációs központjában zajlott – itt próbáltak a kassai Thália színészei. Az énekkar, tánckar és zenekar a saját próbatermükben, a budapesti művészek Budapesten.
Tíz nappal az előadás előtt szintén Budapesten „érlelte össze” a produkciót az alkalmi társaság. Tíz nap állt tehát a rendelkezésükre, hogy a produkció „élővé” váljon. A nagyoperettnek a bemutató óta több mint tíz előadáson tapsolhatott a közönség Kassán kívül Tiszaújvárosban, Nyitrán és Dunaszerdahelyen is – és mindenütt hatalmas közönségsikert aratott.
A produkció tavaszra meghívást kapott a Szlovák Nemzeti Színházba is. Várják a további meghívásokat!
Fecsó Yvett