Azt tartják, hogy a számoknak mágikus erejük van. Eszerint a két húszas – 2020 – nem kecsegteti sok jóval a szerelmeseket. Márciusban a jegyespárok arra eszméltek, hogy a nagy lagzit el kell felejteni. Kérdés viszont, hogy a koronaszörny árnyékában szabad-e esküvőt tartani? Hogy viselik a sok korlátozást az esküvői szolgáltatók? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Írják meg tapasztalataikat, mi a helyzet az esküvők visszamondásával? Várjuk a legszebb maszkos esküvői fotókat!
Húsvét után indul az esküvői szezon, májusban, júniusban, szeptemberben pedig a csúcsra pörög. A szektor ma több sebből vérzik, a koronaszörny megtépázta. Ám ha nincs lakodalom, nincs szükség vőfélyre, zenészre, fotósra, kamerásra és ruhakölcsönzőre sem. Nem kell termet díszíteni, nem kell a gyűrűpárna és a kitűző, mert menyasszony sincs, se vőlegény. A szolgáltatók (velünk együtt) a csodára várnak, hogy a káosz után végre beköszönjön a rend.
Házasodhatunk?
A Szlovák Belügyminisztérium szerint lehet is, meg nem is. Ezt döntse el a polgármester, a pap, esetleg az anyakönyvezető. Tilos a lakodalom, és már a kis esküvő (két tanúval és a szülőkkel is) tömegrendezvénynek számít. Az esketőteremben kötelező a szájmaszk, a kesztyű és két méter közösségi távolságot be kell tartani. Nincs kézfogás és gratuláció és van ahol a hitvesi csók is elmarad. Lőttek az álomesküvőnek, ám páran úgy vélik: a szerelem és az összetartozás mindenek fölött áll. És egybekelnek maszkban. A jegyeseket jelenleg három kategóriába lehet besorolni. A nagy kérdés: halasztás vagy teljes visszakozás?
A ragaszkodók
A legtöbb pár a tavaszi vagy a nyári esketést átszervezi őszi, esetleg téli időpontra. Abban bíznak, hogy őszre lecseng a járvány, és megtarthatják a pompás lakodalmat. Ők azok, akik ragaszkodnak az elképzeléseikhez.
Akik feladták!
Nem kevés pár lefújta a lagzit, és teljesen lemondott róla – vagy elhalasztotta bizonytalan időre. Ennek több oka van. A járvány gazdasági válsággal jár. Akik elvesztették a munkájukat, a következő hónapokban a tartalékokból élnek (vagy az esküvőre félretett pénzmagból?). Érthető, hogy ebben a súlyos gazdasági helyzetben nem a lagzi a legfontosabb. Vannak olyanok is, akik számára nem fontos a rítus (nem kell a papír!), vagy épp nem akarnak elköteleződni, és csupán a szülők nyomásának engedve mondtak igent az esküvőre: ők most könnyű szívvel lemondanak az egybekelésről. Végre jó kifogásuk akadt: a koronaszörny fenyegetése.
A nagyobb esküvőket egy évre előre tervezik, a párok lefoglalják a szolgáltatókat. Sokakkal nehéz most dűlőre jutni, hallottunk már fotósról, zenészről, aki nem adta vissza a foglalót, az elnapolásról meg hallani sem akar. (Hisz már az őszi időpontok is foglaltak nála.) A helyszínbérlés visszamondása sem egyszerű, mert mindenki fut a pénze után, nehéz kiimádkozni az előleget, a helyszínek inkább a halasztásban egyeznének ki.
A kitartóak!
Akadnak párok, akik mégis megtartják az esküvői szertartást, szűk családi körben. Az ő számukra fontosak a formai keretek, a gyűrűcsere: hiszen ezek a rítusok tartanak meg bennünket a nehéz időkben is. Vannak ilyen kiábrándult időszakok, mikor a forma kiüresedik (mondják), de aztán újra megtelik tartalommal. A házasság intézménye védi meg az emberi civilizációt! Különben is, teher alatt nő a pálma, a nehézségektől nem megijedni kell, hanem megküzdeni velük… Ezek a párok lemondanak a külsőségekről, és a biztosra mennek. A lagzi ilyenkor elmarad, esetleg a murit egy későbbi időpontban pótolják. Az izoláció alatti esküvel azok a párok járnak a legjobban, akik eredetileg is csak szűk családi idillt terveztek.
Kétségbeesett menyasszonyok
– Igyekszem megnyugtatni a menyasszonyokat, hogy lesz ruhájuk a nagy napra, csak írjunk be az esküvőre más dátumot – magyarázza Vendégh Ágota (Nemesócsa), aki közel öt éve vezeti a Crystal menyasszonyi ruhakölcsönző szalont Nagymegyeren. – Ha pedig ütköznek egy másik esküvővel, akkor legfeljebb másik ruhát választunk. Mindenre találunk megoldást. Áginak, ahogy a többi esküvői szolgáltatónak is, ez az év ígéretesnek ígérkezett.
– Márciusig annyi ruhafoglalás szerepelt a naptáramban, mint tavaly egész évben. Optimista ember vagyok, bízom benne, hogy a szalont mihamarabb kinyithatom, és megkezdődhetnek a ruhapróbák az őszi-téli, illetve a jövő évi esküvőkre. Természetesen csakis maszkban és kesztyűben fogadom a menyasszonyt és a kísérőjét. A mielőbbi megnyitás még megmentheti a vállalkozásomat – reménykedik Ági, aki március közepén kénytelen volt bezárni a szalont. A tavaszi esküvőkből csak kettő valósul meg, szűk családi körben. A többi pár másik időpontot választott. A március végi párizsi menyasszonyi ruhakiállítást is lefújták, pedig rendre ott rendelték meg az új kollekciót. Idénre maradnak a katalógusok, de az nem az igazi: a fényképeken nem tapinthatjuk meg a ruha anyagát, nem látjuk, hogyan esik a szabás...
Megjelent az esküvői szájmaszk!
Járvány idején az esküvőn kötelező a szájmaszk és a kesztyű viselete.
– Manapság az ifjú párnak már nem divat a teljes fehér kesztyű, a beszerzés sem egyszerű. Érdemes méteráru boltban érdeklődni, esetleg varrónőhöz fordulni – magyarázza vendéglátónk. A kézműves piacon pedig megjelent az esküvői szájmaszk. – A Pinteresten nézelődve leltem rá a szájmaszk esküvői változatára. Mivel öt éve esküvői kiegészítőket készítek, így rögtön megtetszett – meséli Kutruc Zsanett, az andódi Dady Art márkanév tulajdonosa, aki három éve az esküvői piacból él.
– Az alkalmi szájmaszk fényes szaténból, a belseje pamutból készül, ami igény szerint díszíthető. Van, aki az egyszerű, sima változatot kéri, másnak a gyöngyös-masnis ragadja meg a tetszését. Ha már kötelező, akkor legyen elegáns és igényes.
Zsanett műhelyében a násznépnek kitűző, a koszorúslányoknak virágos hajpánt, gyűrűpárna a vőlegénynek csokornyakkendő, a házi kedvenceknek pedig virágos-masnis nyakörvek készülnek. Most viszont pihen az olló, mert se násznép, se megrendelés. – Minden bizonytalan, a kommunikáció is döcögős, valahol meg is értem, hiszen a jövőt nem sejthetjük. Akik tavaszra rendeltek, nem visszakoztak, abban bízva, hogy majd a későbbiekben megtartják a lakodalmat. A többiek még kivárnak, én pedig reménykedem, hogy a vállalkozásom nem vérzik el – teszi hozzá.
Válsághelyzetben nem csökken, inkább megnő a házasodási kedv. Ezt a számok is alátámasztják – meg a régi fényképek. Régi fotókon gyakran látunk összekapaszkodó lányokat és katonákat a háborúba induló vonatokon: pár hetes ismeretség után sebesen összeesküdtek a párok, pedig alig ismerték egymást. Nem volt idő az udvarlásra, és a vész árnyékában sietni kellett. Különben is a szerelem nem szereti, ha korlátok közé szorítják... Nincs ez másként ma sem.
A téli esküvő bája
Nálunk a késő ősz és a téli esküvő ezidáig nem volt divatban. A kényszer viszont nagy úr.
– A téli esküvőnek is megvan a maga bája, csodaszép fagyos-jeges vagy hamvas dekorációt lehet rá készíteni – árulja el Gál Mislay Enikő (Feketenyék) esküvői dekoratőr, virágkötő, akinek vállalkozása em.design néven működik. – Csakhogy nem biztos, hogy mindenkinek sikerül addig kitartani bevétel nélkül.
Gál Mislay Enikő
Az állam ugyan ígért segítséget, de az ígéretek homályosak, s nem mindenkinek kínálnak mentőövet.
– Én egyedül dolgozom, nincs alkalmazottam, így a jelenlegi állás szerint a vállalkozásom nem számíthat az állam segítségére. Ha őszre beindulnak az esküvők, akkor még meg tudom menteni a vállalkozásomat – ecseteli a helyzetet Enikő, aki már ezidáig is sok energiát és munkát fektetett az előkészületekbe. A terveket általában jóval az esemény előtt egyezteti a párokkal, leskicceli a díszítést. Enikőnek a karácsony utáni hónapok csak erről szóltak. Ilyenkor találkozik a menyasszonyokkal, elkészíti az árajánlatot.
Előfordul, hogy az esküvő teljes arculatát rábízzák, Enikő kivitelezi a meghívókat, az ültetőkártyákat is, egyszóval mindent. Már jóval az esemény előtt megrendeli a kiegészítőket, a gyertyákat, szalvétákat és más hozzávalókat (nem hagyhatja az utolsó pillanatra). Így most a pénze ott áll a megvásárolt dekorációban és titokban abban reménykedik, hogy azért nem fújják le az összes esküvőt vagy a párok nem gondolják meg magukat.
– Már a szeptemberi esküvők sem biztosak. Mivel nem tudni, hogy a járvány meddig tart, a fiatalok határozatlanok, sok mindent kihúztak már a megrendelőlistákról – mondja Enikő, aki ezekben a napokban inkább a tavaszi ajtókopogtatókkal, lakásdíszekkel és vágott virágokkal dolgozik. Most ezeknek kell a kisvállalkozást életben tartani. Elárulta, hogy amikor Szlovákiába is betette a lábát a koronavírus, nagyon megijedt és nem vállalt csokorkötést. Jó egy hónap után viszont belátta, ha talpon akar maradni, akkor meg kell fogni a munka végét, ha kell, épp maszkban és kesztyűben.
– A menyasszonyokat azzal vigasztalom, hogy a járvány nem tart örökké, ahogy semmi más se, kivéve a szerelmet. Mindegy, hogy most vagy pár hónap múlva kelnek egybe a párok, a koronaszörny árnya ott lebeg a háttérben. Ám meglehet, pont ettől lesz erős a frigyük! – üzeni búcsúzóul Enikő.
