Mit gondol, miért tartják fontosnak az emberek, hogy szexuális életükbe másokat is bevonjanak? (Az a bizonyos harmadik. A swingernél negyedik is...) Mit eredményezhet lélektanilag egy esetleges szexuális partnercsere? Milyen következményekkel járhat mindez?
Székács Zsófia (Budapest) okleveles tanácsadó pszichológus válaszol.
(© Marco De Masi)
Számos ok állhat annak hátterében, ha egy pár úgy dönt, hogy másokat is bevon a szexuális életébe. A cél gyakran a kapcsolat felfrissítése, de a háttérben állhat akár az elköteleződéstől való félelem és a szabadulás iránti vágy is. Ezért egy harmadik (negyedik) fél bevonása éppúgy eredményezheti a kapcsolat megerősödését, ahogy a széthullását is.
A párkapcsolatokban gyakori probléma, hogy a szexuális élet a kezdeti lángolás után ellaposodik, és a felek egy idő után arról számolnak be, hogy a megszokott együttlét már nem hozza izgalomba őket. Számtalan lehetőség áll a párok rendelkezésére a kapcsolat felpezsdítésére, és így egy „idegen” bevonása is megoldást jelenthet, új impulzust, új színt vihet az intim együttlétekbe.
A kívülről kapott pozitív megerősítés biztosíthatja a tagokat arról, hogy még mindig vonzóak és kívánatosak, sőt partnerüket is izgalmasabbnak láthatják a harmadik (negyedik) résztvevő tükrében. Az új helyzet új viselkedést válthat ki, új vonásokat fedezhetünk fel a másikban, aki újra vonzóvá válhat a szemünkben.
Azonban ha erre a „nyitására” csak az egyik fél vágyik, és a másik csak kényszerből (hogy partnere kedvére tegyen) vesz részt egy hármasban (négyesben), az akár tönkre is teheti a kapcsolatot. A tudat, hogy társunk másokkal is intim kapcsolatba szeretne kerülni, sok esetben az önbizalmunk megingásához vezet. Felüti a fejét a bizonytalanság és a féltékenység. Negatív vélekedések és félelmek hatalmasodhatnak el rajtunk mind a külsőnkre, mind a szexuális teljesítményünkre vonatkozóan. Ha eluralkodik a félelem, hogy „nem tudok elég jó lenni” a páromnak, az rövid úton a kapcsolat összeomlásához vezethet.
Természetesen vannak párok, amelyek egyéniségüket megőrizve, félelmek és bizonytalanság nélkül tudnak jelen lenni párkapcsolatukban. Számukra a bizalom, az intimitás és a szerelem élménye nem kötődik közvetlenül a szexuális vágy teljesítéséhez.
Esetükben egy harmadik fél bevonása vagy egy esetleges párcsere egy olyan közös játék részévé tud válni, ami mind a kettőjük számára örömet okoz, és a szexuális nyitottságuk nem veszélyezteti a kapcsolatukat. Ehhez a saját maguk és a másik fél átható ismerete és elfogadása szükséges. Emellett fontos a teljes őszinteség, hogy a felek meg tudják élni kapcsolatuk pozitív élményeit, az intimitást és a bizalmat a szexuális hűség hiányában is.
Ez azonban nagyon ritka. A negatív tapasztalatok, a szeretetlenségtől és az elhagyatástól való félelem, a bizonytalanság általában megterhelik a kapcsolatokat, és téves feltételezéseket, bizalmatlanságot eredményeznek. Korai (gyermekkori) kötődési mintáink, sérelmeink és elfojtott szükségleteink egy életre meghatározhatják párkapcsolati működésünket.
