Pontosabban táplálkozásunk mítoszai... Szendi Gábor eddig már sokféle mítosznak nekifeszült – nemrégen pedig a táplálkozásunkat vette górcső alá. S hogy milyen sikerrel, talán az is mutatja, hogy szerkesztőségünk zöme áttért a paleolit táplálkozásra. S hogy mivel sikerült a szakírónak meggyőznie bennünket – beszélgetésünkből megtudhatják.
Pszichológusként eddig megjelent könyveiben nagyrészt a lelki eredetű problémákkal foglalkozott. Most azonban Szendi Gábor a Paleolit táplálkozás c. könyvében az emberi táplálkozás mítoszait döntögeti le sorban.
(Kép forrása: vickiarcher.com)
– Mindig is kulcskérdés volt számomra a táplálkozás. Nem egy pozitívan beharangozott táplálkozásdivatot magam is követtem, mint például a vegetarianizmust. Azonban minél többet foglalkoztam vele, annál becsapottabbnak éreztem magam. Rájöttem, hogy az eddig elfogadott nézetek nagy részét mostanra tudományosan megcáfolták. Csak éppen ezek a kutatások, publikációk nem kerülnek be a köztudatba és a táplálkozási ajánlásokba.
– Manapság a kenyér szinte minden európai ember számára alapélelmiszer. Teljes kiőrlésű gabonából készült változatáról pedig mindeddig azt olvashattuk, hogy kifejezetten egészséges. Könyvének második fejezete ezzel a meglepő címmel kezdődik: A veszélyes kenyér. Miért ártalmas az emberi szervezetre?
– Őseink a halászó-vadászó-gyűjtögető korszakban, azaz a paleolit táplálkozás korszakában még nem fogyasztottak gabonafélét. A gabonafélék fogyasztása csupán a táplálékhiány következtében kialakuló földművelés megjelenésével terjedt el. Az emberi szervezet azonban az evolúció során másfajta táplálkozáshoz alkalmazkodott! A gabonafélék fogyasztása több okból káros a számunkra.
Minél jobban elterjedt a gabona fogyasztása, annál betegesebbé váltak az emberek. Megjelentek az addig ismeretlen autoimmun betegségek, a rák és a szív- és érrendszeri betegségek.
– Mi a fő veszélyforrás? A pékárukban jelen levő szénhidrát vagy a candidát kiváltó élesztőgomba?
– A candida diéta egy nagy blöff – egy divatdiagnózis, amit rá lehet fogni a meghatározhatatlan közérzeti panaszokra. Sok ember küszködik a helytelen táplálkozás miatt fáradékonysággal, kedvetlenséggel, felfúvódással. S amikor az orvosok nem találják az okát, akkor jönnek a különféle, tudományosan igazolhatatlan és cáfolhatatlan elméletekkel, mint mondjuk az elsavasodás vagy a candida. Miközben a candida gomba – amely mindenkinek a szervezetében jelen van – kórosan csak abban az esetben szaporodik el, ha az immunrendszert olyan komoly betegség gyengíti, mint a rák vagy az AIDS.
– Nem az élesztő a bűnös, hanem egyrészt a gyorsan felszívódó szénhidrátok, melyek nemcsak a gabonafélékből, kenyérből, de kukoricából, burgonyából és rizsből is bekerülnek a szervezetbe. Ezek mind magas glikémiás indexű ételek. Fogyasztásuk után két órán belül drasztikusan megemelkedik a vércukorszint, amire a szervezet fokozott inzulintermeléssel reagál. Egy idő után azonban inzulinrezisztencia alakul ki, azaz a sejtek ellenállnak a cukorfelvételnek. Ez még tovább fokozza az inzulintermelést – és egyben elhízáshoz vezet. Ez már a cukorbetegség, a szívbetegség és részben a rák előszobája. A gabonafélék másrészt glutént tartalmaznak. Sokan azt hiszik, a látványos tünetekkel járó lisztérzékenység azonos a gluténérzékenységgel. Ez már csak a jéghegy csúcsa: a lakosság 30-40%-a rejtett gluténérzékenységben szenved. Ez autoimmun-betegségeket, idegrendszeri tüneteket, meddőséget, pszichózist és sok más betegséget okozhat.
Szendi Gábor (Kép forrása: tenyek-tevhitek.hu)
– A civilizált országokban az egyik legnagyobb népegészségügyi probléma a diabétesz. Ezek szerint a paleolit táplálkozással megelőzhető lenne?
– Igen, de nem csupán ezzel, hiszen már évek óta ismert, hogy a low carb (alacsony szénhidráttartalmú) diétával a felnőttkori cukorbetegség megelőzhető vagy gyógyítható. A paleolit étrend egyfajta low carb étrend, további szigorításokkal. A kutatások bebizonyították, hogy a cukorbetegség kialakulásának fő oka nem a szervezet inzulintermelő képtelensége, hanem a sejtek inzulinnal szembeni érzéketlenné válása! Ezt a felismerést azonban a diabetológusok konzervatív közössége jószerivel a mai napig nem veszi tudomásul, így az alacsony szénhidráttartalmú, úgynevezett low carb diétát sem népszerűsítette. Pedig már ennek a következetes betartásával kigyógyulhat a beteg a cukorbetegségből.
– A szénhidrátok milyen szerepet játszanak az elhízásban?
– A szénhidrátfogyasztáskor gyorsan megemelkedik a vércukorszint, majd gyorsan le is esik – vagyis alacsony vércukorszint alakul ki, ami éhségérzetet vált ki. Az emberek étkezések közt is rágcsálnak, így fokozott táplálékbevitel alakul ki, amit a szervezet zsírok formájában elraktároz. (S nem csupán bőr alatti zsírok, hanem a jóval veszélyesebb viszcerális zsír formájában is. Ez utóbbi a belső szervek körül lerakódott zsír, amely egy látszatra nem túlsúlyos emberben is jelen lehet.)
A viszcerális zsír gyulladásfaktorokat bocsát ki, aminek következtében kialakulnak a szív- és érrendszeri betegségek.
– Én évek óta abban a tévhitben éltem, hogy a megemelkedett koleszterinszint rendkívül káros a szervezetre. Visszaszorítása érdekében pedig ajánlott minél kevesebb állati eredetű zsiradékot, és minél több omega-6-ban gazdag növényi olajat fogyasztanunk. Ön viszont most erre rácáfol!
– Amikor a negyvenes években szinte járványszerű méreteket kezdett ölteni a szívhalál, a politikusokra egyre nagyobb nyomás nehezedett. A választók azt várták, hogy derítsék ki ennek okát, tegyenek valamit a megelőzés érdekében. A feladatot áthárították a közegészségügyre. A közegészségügy elhamarkodottan felkarolta a bizonyítatlan koleszterin hipotézist, és intézményesen elkötelezte magát mellette, így mára az orvoslás egy téves elmélet rabja. A koleszterin erekre gyakorolt káros hatását csak a növényevő állatoknál, például nyulaknál tudták bizonyítani, a húsevő vagy mindenevő emlősöknél nem.
– Nem is lehet, hiszen a koleszterin az emberi szervezet egyik kulcsfontosságú eleme! Nem csupán a sejtfalunk egy részét alkotja, de részt vesz az idegsejtek munkájában, sőt agyunk 30%-át ez alkotja. Nélküle sejtjeink működésképtelenné válnának. Időközben azonban a nagy gyógyszergyártó cégeknek bombaüzletnek bizonyult a koleszterinszincsökkentők gyártása, s mostanra már nincs visszaút.
– A koleszterin teória mára romokban hever, de erről az uralkodó orvostudomány nem hajlandó tudomást venni. Sőt, mára bebizonyosodott, hogy a mesterségesen csökkentett koleszterinszint a viselkedést agresszívvé teszi, növeli az öngyilkossági hajlamot, depressziót, feledékenységet okoz, s a figyelmetlenségen keresztül növeli a baleseti hajlamot. És sokaknak izomfájdalmat okoz, olykor pedig az izomsejt szétesése halált okoz. Azzal pedig, hogy az egészségügy a koleszterin mítoszra hivatkozva az állati zsírok helyett növényi étolajat és margarint ajánlott, egy olyan veszedelmet szabadított az emberiségre, aminek a hatását csak most kezdjük látni igazán.
– A növényi olajakban ugyanis rengeteg omega-6 zsírsav van (ami a pozitív hatású omega-3 ellentéte) – és ez az egyik kiváltó oka a szívbetegségeknek. Az omega-6 ugyanis fokozza a gyulladásos folyamatokat, a vérrögképződést és a szívritmuszavart, melyek aztán a szív megbetegedéseihez vezetnek.
Szendi Gábor könyve (Kép forrása: jaffa.hu)
Paleolit táplálkozás (részlet): A „modern” étrend áldozatai
Az Arizonában élő pima indiánok rezer vátuma a kiszáradt Gila-folyó partján fekszik Sactonban. A pimák gabonát, tököt és babot termelnek, vagyis táplálékuk neoszénhidrátokból áll. 1963-ban egy kutatócsoport érkezett a pimákhoz, hogy a reumatoid artritisz gyakoriságát összevessék a montanai feketeláb törzsével. Amit találtak, azon úgy elképedtek, hogy két év múlva az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet nagy erőkkel vonult fel a pimák vizsgálatára, s hamarosan külön kutatólaboratóriumot is felállítottak folyamatos vizsgálatukra.
Ami ekkora érdeklődést váltott ki, az a pimák hihetetlen elhízottsága volt: a világon a legkövérebb törzs a pimáké. A felnőtt lakosság 70%-a súlyos elhízástól szenvedett, és a 35 év felettiek 50%-a cukorbeteg volt, ami az amúgy is riasztóan magas nemzeti átlag nyolcszorosa volt. Egy újabb vizsgálat a 45 év feletti férfiak körében már 65%-os, nők körében 71%- os arányt talált.
A pimák közt nem egy 250 kg-ot nyomott, fiatal emberek már megvakultak a cukorbetegségtől, vagy a cukorbetegség késői szövődményeként kialakult érszűkület következtében szükségessé vált lábamputáció miatt tolószékbe kényszerültek.
Az arizonai pimákkal szemben erős kontrasztot képviselnek a mexikói pimák, akik még teljesen hagyományos életmódot folytatnak, s körükben nincs elhízottság és cukorbetegség. Eric Ravussin kutató szerint a pimák két ága közti szembeötlő különbség magyarázata az, hogy a paleolit életmód során a pimák szervezete ahhoz alkalmazkodott, hogy a kevés táplálékból is a maximumot tudja kihozni. A modern étrendre áttérve ez metabolikus katasztrófát idézett elő szervezetükben. Minden valószínűség szerint ez történhetett a neolitikus forradalom idején is, amikor az emberiség elkezdett áttérni a földművelésre.
Nyilván nem egy nemzedék alatt, de fokozatosan kihullottak azok, akik egyáltalán nem bírták az újfajta étrendet. Azonban, akik megmaradtak, azok sem alkalmazkodtak a modern étrendhez, csupán jobban tűrték. A mai modern világ szívinfarktus-, rák- és autoimmunbetegségek-járványa bizonyítja, hogy még 500 generáció sem volt elég a genetikai alkalmazkodásra. Miközben a kutatók „genetikai rendellenességeket” találtak a pima indiánoknál valójában ők alkalmazkodtak jobban a természethez.
