Vannak dolgok, melyeket könnyebb a szőnyeg alá söpörni, mintsem szembenézni velük. Könnyebb némaságba burkolózva, szemellenzővel élni, és nem venni észre, hogy a kolléganőnkkel, a szomszédasszonnyal vagy az unokatestvérünkkel mi történik.

A szlovákiai magyar szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett létrejött a nők és a gyermekek esélyegyenlőségével foglalkozó bizottság, melynek célja, hogy az eddig agyonhallgatott, sokszor előítéletektől sem mentes, nőket érintő témák bekerüljenek a köztudatba. A munkacsoport tevékenységéről az elnöknővel, Bolemant Lillával beszélgettünk.

egyenlok-vagyunk-kezdo.jpg
Bolemant Lilla

– Milyen alapokon jött létre a kerekasztal berkein belül a Női és Gyermek-esélyegyenlőségi Bizottság?

– 2005-ben létrehoztuk a Phoenix Polgári Társulást, mely azzal a céllal alakult, hogy elsősorban a szlovákiai magyar nők és gyermekek érdekeinek védelmével foglalkozzon, és felvállalja esélyegyenlőségük támogatását az élet minden területén. 2012-ben lettünk a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának tagjai, amely szervezet felvállalta ügyünket. Ezáltal olyanok is felfigyeltek célkitűzéseinkre, akiket ugyan érdekelt a téma, de nem találtak olyan fórumot, ahol foglalkozhattak volna vele.

– A munkacsoport létrejöttekor két fő célt jelöltetek meg. Az egyik a nők és a gyermekek esélyegyenlőségének kérdése, melybe a családon belüli erőszak is szervesen beletartozik.

– Nagyon fontos elmondani, hogy a családon belüli erőszak nem egy pofonnal kezdődik. A fizikai és a lelki erőszak együtt járnak, de az agresszor először előkészíti a terepet a tettéhez. Áldozatát kezdetben teljesen izolálja megszokott környezetétől, családjától, és folyamatosan bűntudatot kelt benne, leépíti az önbizalmát. Az agresszor a verés miatt is a nőt okolja, hiszen ha jól viselkedett volna, nem lett volna szükség arra, hogy megbüntesse. A nő, hogy a verést elkerülje, megpróbál „jól” viselkedni. Az agresszor azonban mindig talál valami kifogásolhatót a viselkedésében.

A családon belüli erőszak egy tipikusan agyonhallgatott téma a hazai magyar sajtóban. Elsődleges célunk épp ezért az, hogy bekerüljön a köztudatba, és a közbeszéd tárgyát képezze.

– A családon belüli agresszió nevelési kérdésekkel is összefügg?

– A nevelésben még mindig megvannak a rögzült beidegződéseink: a lányokat arra neveljük, hogy szófogadók legyenek, ne mondjanak ellent – épp ezért könnyen manipulálhatók. Megdöbbentő, hogy az irodalomban szinte nincs is olyan női szereplő, akivel a lányok, nők példaképként, emberi és női értelemben is azonosulni tudnának. Az irodalmi művek hősnői könnyedén beskatulyázhatók: vagy ártatlan, naiv szűz lányok, vagy anyák, akik csak az anyai énjükkel azonosulnak, és nem élik meg nőiességüket, esetleg romlott nőszemélyek.

 Tudjuk, nálunk szinte nincs is női politikus. Mintha a közigazgatásban, a politikában nem is volna szükség női szemléletmódra...

– Míg a politika színterén a nők aránya nem éri el az 50%-ot, tulajdonképpen nem dönthetünk saját magunkról. Ahhoz, hogy a férfiközpontú társadalomban fel merjük vállalni véleményünket, szükséges, hogy nagyobb számban legyünk jelen. Amíg az aktív női jelenlét hiányzik, a férfiak döntenek olyan, nőket érintő kérdésekben is, mint a családpolitika, a gyermekvállalás támogatása vagy az abortusz. Sajnos, a nők – neveltetésükből kifolyólag – ezt így látják jónak. Holott az lenne a megfelelő, ha a két nem szemléletmódja egyensúlyba kerülne.

minden_reggel_ujno.sk_0.png

– Az esélyegyenlőség nagyon ingoványos terep. Milyen tervekkel néztek a jövőbe?

– Elsődleges célunk most az, hogy a családon belüli erőszak beszédtémává váljon, ugyanis a nők ellen elkövetett erőszakos cselekmények túlnyomó része családon belül történik. Az elmúlt évben nemzetközi konferenciát szerveztünk a nők helyzetéről. A fiatalokra mindenképp szeretnénk figyelmet fordítani, ezért középiskolásokkal beszélgetéssorozatot szervezünk. Február 14-én először kapcsolódtunk be a V-Day – Tánccal az erőszak ellen világméretű megmozdulásba. Idővel szeretnénk egy magyar nyelvű segélyvonalat kialakítani – és hozzáértő segítőket képezni. Fontos, hogy a kétségbeesett nők saját nyelvükön tudjanak segítséget kérni, hiszen az ember szükséghelyzetben könnyebben tudja magát az anyanyelvén kifejezni.

A szervezet elérhetőségei: www.phoenix-ngo.sk, www.kerekasztal.org

L. Horváth Katalin
Cookies