Ma a cukor a legnagyobb mumus. Fehér méreg, a század legfőbb gyilkosa. A cukor elhízást, civilizációs betegségeket okoz, sőt, a gyerekek hiperaktivitása is a cukor számlájára írható. Mi igaz mindebből?
Naponta záporoznak ránk az információk, hogy mit kell enni, és mi az, amire rá se szabad nézni. Tény, hogy 1980 óta megduplázódott a túlsúlyosok száma. Egyre több embernek okoz gondot a kövérség. Statisztikák szerint majd két milliárd ember túlsúlyos, azaz testtömegindexük (TTI, angol rövidítésben BMI) magasabb az optimális 25-nél. (Ennyi a BMI-je egy 165 cm magas, 69 kg-os nőnek).
Ebből 600 millió ember elhízott. Az I. fokú elhízás 30 BMI-nél kezdődik. (Ez illik arra a 165 cm-es nőre, akinek a súlya 82 kg.) S hogy mi az oka az elhízásnak? Nagyon úgy néz ki, hogy a cukor.
A cukorország, persze, Amerika: egy átlagos amerikai naponta állítólag 22 kiskanálnyi cukrot fogyaszt el. Az amerikai tinédzserek még ennél is többet: 34 kiskanálnyit. Mi szerencsére nem itt tartunk – bár ilyen vizsgálódások nálunk nem készültek. Tömik is az anyukák a csemetéiket cukorral ezerrel. Jócskán túlsúlyos barátnőm erre azt mondja (egy emeletes krémes majszolása közben): „Valami édeset csak kell nekik pakolni, nem?” Hát: nem. A fehér cukor bizony a legtöbbször méreg. Nem csupán cukorbetegséget és magas vérnyomást okoz, hanem állítólag a rákbetegségek kialakulásában is szerepet játszik.
A népesség okosabbik része – amelyik félti az egészségét és az alakját – az amerikai felmérések közzététele után támadásba lendült, a ma embere (főleg: nője) minden áldozatra képes, hogy konfekcióméretét megtartsa – úgy fél a cukortól, mint ördög a szenteltvíztől. Persze senki sem állítja, hogy jól tesszük, ha az iskolától (!) ideges gyermekeinket cukorral „nyugtatjuk le”, vagy ha vacsora után még egy-két szelet csokis nápolyit is elmajszolunk. („Mert olyan jót tesz, fellazít!’).
Viszont! Attól sem leszünk egészségesebbek, ha csak nyers csokoládétortát és mesterséges édesítőszerekkel megpakolt ételeket (s főleg: üdítőket) eszünk-iszunk. Sőt, mára az is kiderült, hogy a xylit és társai, a különféle cukorpótlók még egészségtelenebbek, mint maga – a fehér cukor. És most lássuk a tévhiteket.
A cukor hiperaktívvá tesz
Sokak vélekedése szerint a cukor okozza azt, hogy a mai gyerekek egyszerűen elviselhetetlenek. Egyes iskolákban a tanító nénik egyenesen arra kérik a szülőket, hogy tízóraira ne csomagoljanak édességet a gyerekeknek, mert akkor nem lehet bírni velük. Ez az egyik legelterjedtebb tévhit. A múlt század kilencvenes éveiben megjelent egy tanulmány, amely bebizonyította, hogy a cukor kárhoztatása az ún. önbeteljesítő jóslat díszes példája. Azok a szülők, akiknek a kísérlet folyamán azt mondták, hogy gyermekük cukros üdítőt kapott, a gyerek viselkedését hiperaktívnak és problematikusnak mondták (mert elhitték, hogy ezért a cukor a felelős). A valóságban azonban a gyerekek mindegyike cukormentes üdítőt kapott.
Véleményem szerint ez a kísérlet igazából semmire sem példa, de azért elhiszem, hogy a gyerek nem a cukortól ideges. Attól csak kórosan elhízik, s rászokik arra, hogy ha valami problémája (idegeskednivalója) akad, azt cukorkamajszolgatással vezesse le. Rossz szokás.
A barna cukor sokkal jobb, mint a fehér cukor
A finomított fehér cukor olyan vegyi folyamaton megy keresztül, amelynek során egyrészt kivonják belőle a melaszt, másrész kifehérítik. A barna cukorban benne van a melasz – vagy azért, mert nem finomították, vagy pedig azért, mert utólag visszajuttatták bele. Való igaz, hogy a melasz vitaminokat és ásványi anyagokat, például kalciumot, vasat és magnéziumot tartalmaz. Ám a szervezetnek csak akkor lenne haszna belőle, ha nagy mennyiségű barna cukrot fogyasztanánk. Ez azonban nem ajánlott. A cukor cukor marad, akár van benne melasz, akár nincs!
Kókusz- és datolyacukorral karcsúak maradunk
Ha megkérdezzük a modelleket vagy a hollywoodi sztárokat, általában elmondják, hogy kiiktatták étrendjükből a finomított cukrot. És sütéshez vagy a többi torkosság elkészítéséhez inkább kókuszcukrot vagy datolyacukrot használnak. Bár ez a két cukor kevésbé finomított (ezért némileg egészségesebb), még mindig cukor mind a kettő! Ugyanannyi kalóriát tartalmaznak, és az anyagcserénknek ugyanúgy meg kell küzdenie velük, mint a finomított cukorral.
Az édesítőszerek a mi mentsváraink
Nem igaz! A mesterséges édesítőkben semennyi vagy nagyon kevés kalória van. Azonban egyre több olyan tanulmány jelenik meg, amely arra a megállapításra jutott, hogy a mesterséges édesítőkkel készült ételek ugyanolyan, sőt, nagyobb súlygyarapodást idéznek elő, mint a közönséges cukorral készült ételek. Erről még egyelőre vitatkoznak a tudósok, az viszont tény, hogy egyes ÉDESÍTŐK hatására károsodik a belek mikroflórája. Pedig a bélflóra egyensúlya nélkül nincs szabályosan működő immunrendszer. Egy másik tanulmány bebizonyította, hogy az aszpartam hasonlóképpen emeli a vérben a cukorszintet, mint a fehér cukor. A mesterséges édesítőszerek tehát nem segítenek a fogyásban – és egészségesebbek sem leszünk tőlük.
Ne együnk gyümölcsöt, mert édes!
A zöldségek fogyasztását mindenki propagálja, a gyümölcsökről meg újabban hallgatnak. Merthogy több-kevesebb cukrot tartalmaznak, és ugye, a cukor tiltólistán van. A gyümölcsök természetesen tartalmaznak cukrot, de nincs bennük ún. üres kalória, mint azokban az élelmiszerekben, amelyek finomított cukorral készülnek. (Ezek tápértéke elenyésző, ám annál nagyobb az energiatartalmuk.) A cukor felhasználásával készült ételekben az eredeti tápanyagok nagy része elveszik, a gyümölcsök viszont rengeteg rostot, számos vitamint, antioxidánst és gyulladáscsökkentő anyagot tartalmaznak.
A gyümölcsben található oldott rostok csökkentik a vérben a koleszterinszintet, az oldatlan rostok pedig elősegítik a cukor felszívódását és a vércukorszint stabilizálását. Ezenkívül a gyümölcsök teltségérzetet okoznak, és csökkentik az étvágyat. Tehát ha eddig ódzkodtunk a gyümölcsöktől, itt az ideje, hogy vegyünk két kiló almát és egy kiló körtét. (Persze, hazait, olyat, amit a mi napocskánk érlelt.)
Egy szónak is száz a vége: ne higgyünk el minden rosszat a cukorról, elég a fele. Ne pakoljunk hát nápolyit édes csemeténknek az iskolába, pakoljunk helyette gyümölcsöt. Ám a szülinapi tortáról semmiképpen ne mondjunk le. Az életet nem árt néhanapján megédesíteni. Nem kerülünk kórházba, a BMI indexünk sem emelkedik 30 fölé, ha megeszünk egy-két szeletet a szülinapi tortából, hétvégén az otthon sütött gyümölcsös lepényből, vagy bekapunk néhány szem finom belga pralinét. Nincs baj, ha mértékletesen fogyasztjuk a cukorral készült ételeket!
Sugar-free – a nagy átverés
Vásárláskor ön is megnézi az etikettet, és elhiszi, ha az van ráírva, hogy „cukormentes”? Akkor olvassa el a szöveget tovább is, főleg az „Összetevők”-et. Ha olyasmit talál benne, hogy „glükóz, maltóz, laktóz”, akkor gondoljon arra, hogy minden „-óz” végződés cukrot, mézet vagy szirupot jelent. A „cukormentes” megjelölés semmi esetre sem jelenti azt, hogy kevesebb kalóriát fogyaszt. És nem azt jelenti, hogy a termék egészséges.
