Valahogy úgy gondoljuk, hogy másoknak mindig könnyebb, mint nekünk. Máshol a madarak is szebben énekelnek, a fű is zöldebb. Pedig dehogy! A mi paradicsomunk, a mi Toszkánánk itt van, a szülőföldünkön, s van olyan értékes, van olyan bőven termő, mint másé. A baj bennünk van, mert kishitűek vagyunk, s nem igen tudunk vele élni.
Bott Frigyes újfalusi borász öt éve a kézműves boroknak szenteli életét. Szőlőültetvénye a muzslai dombon található, jelenleg 5 ha területen. (A következő 5 ha még telepítésre vár). Az általa készített nedű nemcsak a Felvidéken egyre népszerűbb, hanem Magyarországon, illetve az egész Kárpát-medencében is. Kevés embert hallottam még ekkora hévvel beszélni a hivatásáról, az értékek tiszteletéről, a szőlő és a bor szeretetéről. Mikor sikere titkáról kérdezem, csak annyit mond: hinni kell abban, amit csinálunk. A többi már csak szorgalom kérdése. Az alábbiakban az ő gondolatait jegyeztük le.
Feljövök ide, a muzslai dombra, és körülnézek...
Látom magam körül ezt a csodálatos tájat, és érzem a földben rejlő lehetőséget. Mindenünk megvan, amiről mások csak álmodoznak: ásványi anyagokban gazdag termőtalaj, kivételes klíma, tiszta forrásvíz... A legjobb minőségű almától kezdve a szilváig, majd minden gyümölcs megterem földjeinken. A csallóközi búza összetétele egyedülálló, a belőle sütött kenyérhez nem kell adalékanyag. Borvidékeink pedig vetekednek a világ legjobb bortermelő tájaival.
Büszke vagyok arra, hogy ide születtem. Én ebből merítem erőmet. Szőlőtőkéimet szándékosan a déli fekvésű muzslai dombra telepítettem.
Egyrészt a nagy viharok, jégesők rendszerint elkerülik a vidéket. Másrészt a hegy előtt a Duna, a hegy mögött a Garam folyik – ez pedig kivételes mikroklímát biztosít a tájnak. A páratartalom miatt szinte minden évben megjelenik a nemes penész, ezért desszertborokat is tudunk készíteni.
Ettől is fontosabb, hogy a löszös agyagtalajban mészkőrétegek találhatóak. Ettől olyan egyedi és tartalmas szőlőt lehet termelni, hogy rendkívül jó minőségű, szép savszerkezetű bort lehet belőle készíteni. Ehhez hasonló termőterület Elzászban található.
Bott Frigyes
Régióink szépsége, műemlékekben való gazdagsága (akkor is, ha sok mindent fel kéne újítani), gasztronómiai lehetőségeink egyedülállóak. Csak fel kell végre ismernünk, hogy kincs van a kezünkben... Igen, én is tudom, hogy a 20. században szándékosan rombolták le kultúránkat, és az is tény, hogy az állam nem támogatja a kisembert.
Ennek ellenére – ha nagyon akarjuk – mindent újrakezdhetünk. A mi generációnk részese lehet a helyi borkultúra visszaállításának – és ez hatalmas lehetőség, megtiszteltetés és felelősség egyben. Hiszem, hogy ha nekem nem is, az unokáimnak biztosan jobb lesz.
A tőkéim alacsony kordonon teremnek, azaz a termőfej 50 cm magasan van. Európában is csak a legkomolyabb bortermelők művelik így a szőlőt. Ugyanis munkaigényes: mindent térdelve kell csinálni. Ennek a termesztésnek az az előnye, hogy minél közelebb van fürt a földhöz, annál kevesebbet veszít az ásványi anyag tartalmából a száron keresztül, illetve a talaj annál több hőt ver vissza. A bor sok jó emberrel és sok szép tájjal is összehozott már.
Voltam egy toszkán körúton is, amikor körbejártuk az ottani nagy borkészítők legrendezettebb birtokait. Megdöbbenve láttam, hogy a mi vidékünk van olyan szép, mint az ottani. Csak mi nem őrizzük meg a jellegzetességeinket.
Toszkána attól gyönyörű, hogy minden úgy néz ki, mint 200-300 éve. A tájat kőépületek tarkítják, sajátos cseréppel a tetejükön – kötelező így építkezni. Az ottaniak vigyázzák és őrzik a hagyományaikat, mert hiszik, hogy érték.
De a mi borvidékünk sokkal többet ér! Sokféle bort készítünk. Ezek közül a legnépszerűbbek: a rizlingek (olaszrizling, rajnai rizling), a hungarikum fajták (juhfark, jadarka, csókaszőlő), a burgundi fajták (pinot noir rosé, pinot noir, pinot blanc) valamint a kékfrankos. Igényes és népszerű borvidék azonban csak borral nem működik. Mellette élő hagyománya kell, hogy legyen a gasztronómiának is: helyi ínyencségekre van szükség, amelyeket helyi mesterek készítenek. Nagyon hiányoznak a sajt- és sonkakészítő családok, a lekvárfőzők, csokoládémesterek. Mert egy turista úgy akar hazamenni, hogy a szemével látja, a szájával pedig érzi ezt a termőhelyet.
Egy borvidékhez hozzátartoznak a helyi látványosságok is. Én minden vendégemet elviszem a pár éve felújított, gyönyörű bélai kastélyba vacsorázni. Légvonalban 500 méter távolságban helyezkedik el a szőlőültetvényeinktől. Saját, magas minőségű muzslai borral és pincészettel rendelkeznek. Mindezt azért, hogy vendégeim minél többféle ízt megkóstolhassanak ebből a tájból – és hogy el legyenek ragadtatva régiónk műemlékeitől.
Mindnyájunk feladata, hogy lehetőségeinkhez mérten népszerűsítsük vidékünket. Sokan a „nincs rá igény” mondat mögé bújnak. Én ebben nem hiszek. Az igényt ELŐ KELL HÍVNI!
El kell indulni – és tenni, tenni, tenni kell. Sorsunk irányítását végre saját kézbe kell venni. És ha fanatikusan hiszünk abban, amit csinálunk, akkor előbb-utóbb sikerülni fog...
Nemrégiben nyitottuk meg kis üzletüket Komárom szívében, Bottéka néven. Célunk a helyi ízek népszerűsítése. Szerettünk volna ízléses és Komárom hagyományaihoz méltó miliőt kialakítani. Vendégeink kellemes körülmények között megkóstolhatják minőségi borainkat, ehet hozzá egy szelet szárított sonkát, egy kis darabka kecskesajtot tökmagolajjal meghintve, vagy fogyaszthatnak hozzá kézművescsokoládét...
Bott Frigyes és Zsuzsanna
Ezt a szakmát nem lehet pénzért csinálni. A befektetés csak nagyon hosszú távon térül meg. De nem szabad csak ezt az oldalt nézni! Minden embernek el kell döntenie: miért született erre a világra? Én a borászatban találtam meg magam. Ez életforma is, amihez fanatizmusra is szükség van.
Aztán az idő majd eldönti, jól végeztük-e a dolgunkat. Ha gyermekeink folytatják, amit mi elkezdtünk, akkor volt értelme. Akkor sikerül valami maradandót létrehozni, pénzben nem mérhető értéket teremteni.
