Már az ősember is ilyen kérdésekre kereste a választ: Miért vagyok itt? Ki vagy mi irányítja a sorsomat? Mit tartogat a jövő számomra? Tehát a jóslás tulajdonképpen egyidős az emberiséggel.
A történelem folyamán számos befolyásos uralkodó és rettegett hadvezér kérte ki jövendőmondók véleményét sorsdöntő ütközetek és fontos politikai lépések előtt. Mára azonban a jóslás mindenki számára elérhetővé vált, sőt tulajdonképpen fogyasztói társadalmunk egyik terméke lett (gondoljunk csak a filmekből ismert kínai éttermekben osztogatott szerencsesütikre). De példáért nem kell messzire mennünk, hiszen az óév végének közeledtével egy üdítőitalokat gyártó cég tarot-kártyákat csomagolt ajándékképpen termékeihez.
Afrika egyes részein különféle csontokat használtak a jövő titkainak feltérképezésére. A vikingek úgynevezett rúnakövekből jósoltak, míg az ókori dákok (nagyjából a mai Románia területén éltek) sámánjaik segítségével állattetemek beleiből olvasták ki a jövő üzeneteit, melyek különböző formákban tárultak eléjük. Más kultúrákban a belső hangra figyeltek, mint például bizonyos ausztráliai törzsek, amelyek álmukban látták meg a jóslatot, vagy hallucinációkat előidéző növényeket fogyasztottak, mint a mazatec indiánok Mexikóban.
Kínai jóslás
A kínaiak jós istensége Shangdi volt. A szertartáshoz egy teknőc páncélját vagy valamilyen patás állat, például szarvasmarha lapockacsontját használták. A teknőcök páncélját azért részesítették előnyben, mert az állatok hosszú életük alatt bölcsekké váltak. A jós szigorúan előírt rendben több mélyedést készített a csonton, és rákarcolta az istenhez, esetleg az ősökhöz intézett kérdéseket. Ezeket a kérdéseket igyekeztek úgy megfogalmazni, hogy a válasz egyértelmű igen vagy nem legyen. Ezt követően a jós egy felmelegített bronzrudacska segítségével kiégette a páncélon vagy csonton előzőleg elkészített mélyedéseket, majd a túloldalon keletkezett repedésekből értelmezte a jóslatot, és az eredményt a kérdés mellé rögzítette. Így jöttek létre az úgynevezett jóslócsontok, melyek egyben a kínai írás első emlékei is.
Az ókorban jelent meg a manapság oly népszerű földjóslás, ismertebb nevén fengsuj. Gondosan kidolgozták annak elméletét, hogy hol és mikor, kinek és milyen földeken szabad vagy kell házat, templomot, síremléket, őrtornyot építenie. A kínai jóslás legrégibb és legjelentősebb szakkönyve a Változások könyve (Ji Csing), amely a jing és a jang erők váltakozására építve alakította ki rendszerét.
A kínai hagyomány alapköve 64 rajzon (trigramma) keresztül beszél a kozmosz rejtett összefüggéseiről. A jósláshoz három pénzérmére van szükség, melyekkel hatot kell dobni. A dobás eredménye a jóslat, vagyis a kuá.
Delphoi jósda
A delphoi jósda az egyik legismertebb jósda. Az ókori Görögország két legjelentősebb jósdája Zeuszhoz és Apollónhoz tartozott. Zeuszé Dodonában, Apollóné pedig Delphoiban állt. A dodonai jóshely híres volt jóslatainak kétértelműségéről és homályosságáról. Innen alakult ki az, hogy a nem egyértelmű dolgokat még manapság is dodonai jelzővel illetjük.
Delphoi jósdája egy földhasadék közelében állt. A templom papnője, Püthia a hasadék mellett ült háromlábú kisszékén, a forrás vizét itta, és babérlevelet rágcsált. Ettől (meg javarészt a hasadékból szivárgó gázoktól) extázisba esett, és válaszolt a jóslatra várakozók kérdéseire. Válaszai viszont (mámoros állapota miatt) zavarosak voltak. Ezért segítői szó szerint lejegyezték a papnő szavait, majd versbe szedték őket. Az érdeklődők pedig ezeket a költeményeket kapták meg jóslat gyanánt.
Miért ez a nagy érdeklődés a jóslás iránt?
Nincs semmi új a nap alatt. A történelemi inga kileng, hol ebbe az irányba, hol abba. Minden racionális korszakot követ egy romantikába hajló, a rációba vetett bizalmat felváltja az irracionálisba vetett hit, az értelmet felváltja az érzelem, a rendet a rendetlenség, és akármennyire is az ellenkezője tűnhet igaznak, ma romantikus korban élünk. Több évtizedes megkötöttség után az emberi képzelőerő ismét szabadon szárnyal. A tudományos szocializmus jó pár évtizedre meghatározta az emberek gondolkodásmódját, nemcsak nálunk, hanem áttételesen tőlünk nyugatabbra is. Az emberek ma már másképp gondolkodnak. A tudományosság persze nem tűnt el, de a legtöbb ember életében már nem ez az elsődleges szervezőerő – a misztikumra való fogékonyság hihetetlenül nagy teret nyert. Megnyílik a természetfeletti, az irracionális.
Mi vár ránk a 2010-es esztendőben?
Annemarie Higgins ismert pozsonyi jósnőt kértük fel, tárja fel számunkra a jövő év titkait.
– Az új esztendő nehézségekkel köszönt be hozzánk, nagyon is próbára teszi az emberi kapcsolatokat. A gazdasági bizonytalanság erősödik, és ez kihat az emberi kapcsolatokra, és megmérgezi azokat. Viszont ha tudatosítjuk, hogy nem kell mindig a pénz után futni, és a felszabadult szabadidőt a családdal töltjük, akkor termékeny időszakot élhetünk meg. A 2010-es év ugyanis a család és a tradicionális emberi értékek éve. Ideje a bevásárlásokat a természetben tett sétákkal helyettesíteni.
– A pénzügyi feszültség márciusban tetőzik. Jóval több pénzt leszünk kénytelenek kiadni, mint amennyi a bevételünk. Ennek ellenére folyamatos és érezhető lesz a javulás. Tavasszal az ébredező természettel együtt az emberek elkezdenek erőt és képességeket gyűjteni ahhoz, hogy rendezzék elhúzódó ügyeiket. Ezen a tavaszon az egészség is előtérbe kerül. A régóta elhanyagolt betegségeink figyelmet követelnek. Ez az időszak kedvezni fog a cégeknek, melyek most meg tudnak szabadulni terméketlen dolgozóiktól. Ez a lépés azonban növelni fogja a munkanélküliséget.
– A nyár magával hozza a balesetek számának növekedését. A nyári hónapok meghatározó eleme a víz, mely sokaknak segít egészségük megőrzésében. Mellesleg egy boldog, családi örömökkel teli nyárnak nézünk elébe. Az év második felében az emberek több időt szentelnek a családjuknak.
– Az év vége felé az emberek végre mintha megértenék, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy jobb legyen az életünk és boldogok legyünk. Ugyanis az eszmélések időszaka kezdődik el a 2010-es évben.
Rajtunk múlik
Ha az ember figyel arra a bizonyos belső hangra, sok mindent megérthet. Ez a belső hang először csak baráti javaslatot tesz. Az ember azonban választhatja, hogy nem hallgat senkire. Amennyiben tanulási feladatról van szó, bizony nem ússza meg: jön annak a minőségnek egy másik síkja. Mondjuk, egy szigorú tanár képében. Vagy elé lép egy rendőr. De őt sem hallgatja meg. És ha az embert még mindig nem érdekli élete üzenete, akkor következik a lábtörés. Vagy egy baleset.
Érthető oka van annak, miért fordulnak ma annyian a jósláshoz. A tudomány ugyanis – messianisztikus szerepével – mára megbukott. A humanizmus nyomán életre kelt az a hit, hogy a világ racionálisan megmagyarázható. A racionalitás képviselője pedig a tudomány! Megszületett a mítosz, hogy majd a tudomány meg fog minket váltani mindenféle bajainktól, mindez csak idő kérdése. Ez a hit azonban a világháborúktól kezdődően összeomlott, mert kiderült, hogy a tudomány nagyon is kétéltű dolog. Mert egyrészt segít életben maradni, másrészt segít meghalni is. A tudomány kiszolgálta a fasizmust, az emberirtás nagyüzemi módjait, áttörte a kozmikus sugárzástól védő ózonpajzsot, tönkreteszi a természetet...
A tudomány megbukott, az emberiség pedig nem tudja elviselni a Messiás elvesztését. Ezért kapaszkodik a csodákba, fordul szektákhoz, hisz a kézrátételben, a fényátadásban, ami már nem hit, inkább hiszékenység. Az ember nem tudja elviselni a semmit, az ürességet, ki ide kapaszkodik, ki oda. Az ember eszmény, ideál, erkölcs nélkül maradt, halálosan egyedül. Ezért fordul a jósokhoz, az ezotériához, hátha megmutatják neki, hogyan kell élni.
Az vesse ránk az első követ ezért a sok jóslásért, aki nem tekint várakozással az új évre.
Sok esetben az emberek a pszichológus helyett keresik fel a jóst. Vannak, akik rendszeresen jósoltatnak. Vagy azért, mert jó dolgot mondott nekik a jós, és újra és újra ezt szeretnék hallani. Vagy azért, mert nem képesek megoldani a problémáikat. A jósnő egyébként az esetek többségében azt mondja, amit a kérdező maga is tud. És azt, amit hallani akar.
Egy jósnő mondja, aki szerkesztőségünknek is jósolt:
Szerintem az embernek nincs szüksége arra, hogy lássa a jövőt. Nem változik semmi, ha megtudunk ezt-azt. Különben amit tudnunk kell, azt úgyis megérezzük vagy megálmodjuk.
Minden, amit a jelenben csinálunk, kihat a jövőnkre. A delphoi jósda falán ez a felirat állt: Ismerd meg önmagad! A jós azt mondta a jövendőjére kíváncsinak: Ismerd meg önmagad, és tudni fogod a sorsodat! Mert a sorsod te vagy! Jellemed alakítja a jövődet. Változtass magadon, és változni fog az életed is! Fogadd el magadat, és el tudod fogadni sorsodat is!
Asztrológiai és ezoterikus tanfolyam indul Dunaszerdahelyen. A részletekről Jes Sylviát, a tanfolyam főszervezőjét kérdeztük.
– Januárban két tanfolyamunk indul. Az egyik a symbolon asztrológiai tanfolyam, ahol az érdeklődők megtanulhatják a symbolonok jelentését és a horoszkópábra készítését, értelmezését. A symbolon tulajdonképpen az emlékezés játéka. A múltat szeretné visszahozni, egy elfelejtett emléket a jelenbe. Ez a 78 kártyából álló csomag azonban nemcsak arra ad lehetőséget, hogy könnyebben tudjunk emlékezni, hanem az asztrológiai aspektusok – jegyek – megértésére is szolgál. A másik tanfolyamot egy magyarországi hölgy, Pénzes Matild parapszichológus vezeti majd. Ő többek között Bach-virágterápiát, számmisztikát és indiai jantrát tanít majd az érdeklődőknek. Mindkét tanfolyam 15 hónapot vesz igénybe, a tanítás havi egy hétvégén zajlik.
– Kiknek ajánlja ezeket a tanfolyamokat?
– Tulajdonképpen bárkinek, akit érdekel az ilyesmi. Mindenkit szeretettel várunk, aki szeretné megismerni önmagát, megérteni, mi célból van a világon, vagy azt, aki arra kíváncsi, miként hozhatná rendbe életét vagy párkapcsolatát.
