Miért ne légy helikopterszülő?

Minden nap beszállsz a képzeletbeli helikopteredbe, és ott körözöl a gyermeked élete felett? Követed minden lépését, ismered az összes barátját, pontosan tudod, mivel foglalkozik szabadidejében? Akkor légy üdvözölve a helikopterszülők táborában!

Első pillantásra úgy tűnik, mintha „az év szülője” címre pályáznál. Hiszen nem csupán sok időt töltesz a gyerekeddel, még a hobbijait is ismered, és harcosan közbelépsz, ha úgy látod, hogy valaki bántja… Hajszálnyi a különbség az egészséges gondoskodás és a rendőri felügyelet között, ezért könnyen megtörténhet, hogy egy szép napon te is felszállsz a képzeletbeli helikopterrel. Előkapod a messzelátódat, és követni kezded a gyereked minden lépését...

A „helikopterszülő” kifejezést Haim Ginott izraeli gyermekpszichológus használta először 1969-ben megjelent könyvében. A helikopterszülő nemcsak fizikailag, hanem érzelmi téren is aggódva gondoskodik, ami azt jelenti, hogy igyekszik megvédeni a gyermekét minden negatív dologtól, sikertelenségtől.

Anyuka puskát ír

„Volt egy Marika nevű osztálytársnőm a gimiben – meséli Tünde –, akinek szuper élete volt. Amíg mi, többiek órákat kínlódtunk a másodfokú egyenletekkel, addig mellé az anyukája korrepetitort fogadott, aki megtanította neki az egyenletek megoldását. Idővel az anyuka minden erejét bevetette, hogy Marika jó eredményeket érjen el a tanulásban. Nemcsak hogy megírta helyette a beszámolókat, kidolgozta a házi feladatokat, hanem még puskát is gyártott. Sőt, gondolt az egész osztályra, Marika meg szorgalmasan osztogatta a barátnőknek a gyöngybetűkkel teleírt papírdarabkákat a legfontosabb tudnivalókkal.”

Erre ma azt mondanánk, hogy ez a helikopterszülőség tökéletes példája. A szülő nemcsak hajlandó elvégezni a gyereke helyett az iskolai feladatokat, hanem elintéz minden iskolával kapcsolatos dolgot is. Mi lehet az oka az ilyen viselkedésnek? Sok minden. A pszichológusok szerint elsősorban a szülő aggályos természete: az anya retteg a gyerek jövője miatt, és minden eszközzel védeni akarja bárminemű rossztól. Benne van azonban az is, hogy kompenzálni akarja mindazt, ami neki hiányzott a gyerekkorából. Meg akar adni mindent a gyerekének, biztosítani akarja számára a gondtalan jövőt. Társadalmi okai is vannak: a szülő figyeli a többi szülőt és családot, és összehasonlítja magát velük. S nem utolsósorban hibáztathatjuk a közösségi hálót is, pontosabban a sikeres gyerekek szüleinek posztjait, akik a gyerekük és a családjuk életét tökéletesnek írják le. A pszichológusok szerint az ilyen posztok az igényességükkel hatalmas nyomást helyeznek a többi szülőre, akik ugyanezt kívánnák a saját gyerekeiknek.

Ha megkérdeztük volna Marikától, hogy túlzottnak tartja-e az édesanyja viselkedését, biztosan a fejét rázta volna. De a pszichoterapeuta tudja, hogy minden gyerek másképpen fogadja az anyai gondoskodást. „Ha a gyermek rögtön az elején nem lát más nevelési stílust, akkor a szülője hozzáállását természetesnek tartja. Megszokja ezt a mintát, hogy neki semmilyen kötelessége nincs, védve van mindentől. Ráadásul egyáltalán nincs módja arra, hogy maga döntsön bármiről.” Vannak olyan gyerekek, akik idővel nagyobb szabadságra vágynak. Ezt látják a velük egykorúaknál vagy más társadalmi rétegeknél. Észreveszik, hogy nem minden szülő olyan, mint az övék. 

Növekedhet a feszültség a családban, ha az apa és az anya nem fogja vissza magát, ha nem hagyja lélegzethez jutni a gyerekét, és nem ad több szabadságot neki...

Komplett szolgáltatás

Nem kételkedhetünk benne, hogy a szülőket a legjobb szándék vezérli. Nemcsak a világ veszélyeitől akarják megvédeni a gyereküket, hanem vidám, gondtalan és nyugodt gyerekkort akarnak biztosítani neki. Csakhogy ez a nevelési mód lehet rövid élettartamú is: előfordulhat, hogy a körülmények arra kényszerítik a szülőket, hogy kiszálljanak a helikopterből, és akkor a gyermek kénytelen egyedül, tapasztalatok nélkül nekivágni az életnek. „Ilyenkor az a legnagyobb veszély, hogy a gyermek nem tud megfelelően reagálni a külvilág kihívásaira, sőt gyakran nem is tudja felmérni tettei következményeit. Pedig a szülőnek az is a feladata, hogy felkészítse gyermekét a kellemetlen helyzetekre, amelyekből sok van az életben” – magyarázza a pszichológus.

Fontos, hogy a szülő lehetővé tegye, hogy a gyermek megtapasztalja a negatív érzelmeket is, felismerje a rosszat, meg tudja nevezni, ki tudja nyilvánítani az akaratát, tudjon vitatkozni és kompromisszumot kötni. A túlzottan védő nevelés negatív hatással van a gyermek önbizalmára. „Ha a gyermeknek nincs módja arra, hogy megélje a sikert, amelyet a saját erejéből ért el, akkor nem fog hinni magában, nem fogja azt érezni, hogy képes egyedül is elvégezni valamit. Bizonytalan lesz benne, hogy a nehéz helyzeteket egyedül, a szülők segítsége nélkül is meg tudja oldani” – figyelmeztet a pszichológus. Nem csoda, hogy a helikopterszülők gyerekei felnőttkorukban gyakran szoronganak és depressziósak.

Leszállni a helikopterrel

Kedves szülő, ismerős, amiről eddig szóltunk? Pilótának érzi magát, aki a helikopterével folyton a gyermeke felett köröz? Alább 6 olyan kijelentést talál, melyek segítségével még inkább önmagába nézhet. Nem kell azonban rögtön kétségbeesnie, ha valamelyikekre igennel válaszol, mert a helikopterből könnyen ki lehet szállni. Elég, ha a szigorú kontrollt bizalommal helyettesíti. „Álljon a gyermeke mellett mindig, támogassa, de mondja el neki, hogy maga is meg tudja oldani a problémáit. És ha kell, segít neki. Beszélgessen vele sokat, döntsék el közösen, mi a helyes lépés, hogyan tudja megoldani a kényes helyzeteket” – ajánlja a pszichológus. Ugyanennyire fontos, hogy ne azt sugalljuk a gyerekünknek, hogy a világ tele van csapdával és veszélyekkel. A szülőnek ideális esetben ahhoz kell alapot nyújtania, hogy gyermeke szabadon és magabiztosan tudjon mozogni a világban...

6 jel, ami arra utal, hogy én is helikopterszülő vagyok

1. Megoldom a gyerekem helyett a konfliktusokat. Ne avatkozzon közbe, ha a gyereke ellentétbe keveredik valakivel. Ezzel nem segít, hanem ellenkezőleg: árt neki.
2. Megírom helyette a házi feladatot. Nem kötelező, hogy a gyerek minden tantárgyban egyformán jól teljesítsen. Ajánlja fel a segítségét, ha a gyermeknek szüksége van rá, de semmi esetre se végezze el helyette a feladatot!
3. Kéretlen sofőrje vagyok a gyerekemnek. Nincs abban semmi furcsa, ha éjjel elmegy a gyerekéért a diszkóba. De határozottan nem helyes, ha mindenhová maga fuvarozza, edzésre, a barátjához vagy az iskolába.
4. Rendet rakok a gyerekszobában. A szülő nem szolgáló! Tanítsa meg a gyerekét arra, hogy maga rakjon rendet a szobájában.
5. Túlzottan féltem a gyerekem. Amikor kint van a gyerekével a játszótéren, ne figyelmeztesse folyton, hogy „vigyázz”, „ne mássz fel, mert leesel”, „ne ülj a földre, mert piszkos lesz a nadrágod” és hasonlók...
6. Nem engedem, hogy veszítsen vagy stresszes helyzetbe kerüljön. Egy szülő sem szereti, ha a gyereke szomorú vagy csalódott. Ennek ellenére nem helyes, ha a szülő legszívesebben vattába csomagolná a gyerekét, és elvárná, hogy egész életében semmi baj vagy bánat ne érje.