A karácsonyt megelőző néhány hétben azon törjük a fejünket, hogy hol és milyen fát vegyünk karácsonyra. Legyen élő és illatos fenyőfánk, vagy idén már legyünk kicsit környezettudatosabbak, és vegyünk műfenyőt? De biztos, hogy a műfenyő környezetkímélőbb? Egyáltalán: honnan kerül a fenyőfa a nappalinkba, és mi lesz vele karácsony után?
Idén három héttel karácsony előtt megvettük a fenyőfát. Legyen magas, legyen karcsú és dús ágrendszerű! – mondogattuk, miközben a szebbnél-szebb fenyőket mustráltuk. Ki is választottunk egyet, és attól féltünk, az ára hallatán majd egy újabb fa után kell néznünk, de kiderült, hogy feleannyiba se kerül, mint a tavalyi, kissé defektusos karácsonyfánk. Rögtön meg is kérdeztem az eladót, hogy mi benne a turpisság, és hogy biztosan jól hallottam-e, hogy 25 euró alatt akar eladni nekünk egy csodaszép fenyőt. Bólogatott és megsúgta: ezeket a fenyőfákat Magyarországról hozzák be, ezért olcsóbbak.
Honnan kerül a nappalinkba a fenyőfa?
Így tudtam meg, hogy Magyarországon már több ezer hektáron termelik az örökzöldeket (Zala, Somogy és Vas megyében), sőt, az ott élő családoknak mára a fakitermelés lett a fő megélhetési forrásuk. De nemcsak belföldön árusítják őket, hanem külföldre is szállítanak belőlük – hozzánk, Szlovákiába, de Olasz- és Spanyolországba is exportálnak az igazán mutatós fenyőkből.
Aggódjunk-e a sok kivágott fa miatt?
A karácsonyi fenyővásárlási láz manapság már nem jelent egyet az erdőirtással, hiszen a legálisan termesztett fenyőfák esetében külön erre a célra létesítenek telepeket, ahol folyamatos utánpótlást biztosítanak (lásd fent). A karácsony utáni fenyőcsontvázak látványa a kukák mellett természetesen nagyon lehangoló, de ha a fenyő illatára gondolunk, máris az élő, vagyis vágott fa mellett tesszük le a voksunkat. S ettől még a tűlevelek állandó takarítása sem tántoríthat el bennünket.
Környezetbarát műfenyő
Mégis sokan a takarékosság szempontjából választanak műfenyőt, sőt, a zöldek is arra hajlanak és buzdítanak mindenkit, hogy környezetkímélő műfát hozzon idén minden háztartásba a Jézuska. Azonban kevesen tudják, hogy a vágott fenyő manapság környezetbarátabb. A külföldön (Kínában) gyártott műfenyőknek nagyobb az ökolábnyoma a több ezer kilométeres szállítás után, amellett, hogy a mesterségesen elállított műanyag 5-6 év után a szeméttelepeken végzi.
Tehát hozzávetőlegesen 20 évig kellene ugyanazt a fát használnunk, hogy környezettudatosabban éljünk – derül ki a The New York Times hasábjairól.
Élőfenyő-vásár – melyiket válasszam?
Ha még nem vettük meg az idei karácsonyfának valót, akkor itt az ideje, hogy átnézzük, melyik fenyőfát lenne érdemes beszereznünk. Ami biztos, hogy a tűlevelek hullását nem tudjuk megakadályozni, viszont minél később vágják ki a fát (pl. december közepén), annál később kezdi el a tűleveleit is hullatni. Mindenesetre a fenyő kiválasztásánál dörzsöljük meg a finoman az ágakat, amiből rögtön kiderül, hogy az mennyire nedves/száraz, esetleg potyog-e már...
Az egyik nagy kedvencünk
Az örök klasszikus lucfenyő, ami igaz, hogy olcsó, és hamar lehullatja szúrós kis leveleit, mégis tökéletes fenyőillatot áraszt. A lucfenyő mellett az erdei és feketefenyők is nagyon népszerűek – mindkettő ritkább ágrendszerű, de leveleiket hosszabb ideig megtartják. A feketefenyőt egyébként a hosszú tűleveleiről ismerjük fel. Ugyanakkor az ezüstfenyő is nagyon közkedvelt hazánkban, legtöbben a nem mindennapi színe miatt választják, annak ellenére, hogy ugyancsak szúrós a levele. Kiváló lombtartóként tartják számon a duglászfenyőt (nyúlánk alakú, tűlevelei puhák, narancs illatú, azonban nem sokszor találkozunk vele), a kolorádói jegenyefenyőt (szürke levelű, drága, és szintén ritkán látni nálunk), valamint a szerb lucfenyőt (magas és karcsú fenyő), melyet már csak a nagyon népszerű Nordmann-fenyő (vagy hivatalos nevén, a kaukázusi jegenyefenyő) követ. Ez utóbbi rendkívül borsos áron kapható, hiszen a Nordmann fénye élénkzöld, a levelei sokáig tartanak, ráadásul nem szúrós, tehát igazán közkedveltek a kisgyermekes családoknál. Az ára viszont azért kúszik az egekbe, mert amellett, hogy lombtartó, rendkívül mutatós (terebélyes és dús).
Az igazi örökzöld
Ha a fenyőfánkat nem szívesen dobjuk ki karácsony után, érdemes kaspós, vagyis cserepes fenyőt választanunk, melyet az ünnep után a kertünkbe is kiültethetünk. Ezeket a fenyőket nem szabad sokáig a melegben tartani, ugyanakkor sokkolástól is óvjuk őket (hirtelen a melegről hidegre vinni és fordítva)! Emellett a nappaliban tárolt fenyők talpazatába szükség szerint öntsünk vizet, és arról se feledkezzünk meg, hogy a kandalló és radiátor mellé állított fenyő hamarabb fogja lógatni az orrát. Akarom mondani: az ágait.
A vágott fenyőről azonban ne felejtsük el megemlíteni azt se, hogy az ünnep után igazán jól jöhet a családi kandallóba tüzelőként, illetve ha a kuka mellé kerül, akkor azt is fel tudják még dolgozni, illetve használni, biomasszaként.
