Létezik egyáltalán valamilyen szabály, hogy hogyan kell viselkedni a férfiakkal szemben? Eszünkbe jutnak a jó tanácsok. A férfiak nem szeretik a sikeres nőket. A férfiakat a „nyak mozgatja a fejet” aranyszabály szerint mindig manipulálni kell. A védtelen, gyenge nőt kell eljátszanunk. Mit akarnak a férfiak?
Most olvasóink írták meg véleményüket!
(© Rémy Poncet, Arnaud Jarsaillon; Brest Brest Brest: History and Chips)
Az alfa hímek dominánsak, született vezérek. A szelíd béta hímek nem igénylik azt, hogy ők vezessenek másokat. A társadalom – függetlenül attól, hogy milyen természetű a férfi – azt várja el tőle, hogy alfa hímként viselkedjen. Sok férfi azonban nem ilyen, és soha nem is lesz ilyen.
,,Pár évvel ezelőtt én is erőszakkal akartam befolyásolni a férjemet, de nem vált be. Sőt, még rosszabb helyzet alakult ki: a férjem mindennap ivott, nem érdekelte semmi, és az otthoni munkát is kerülte. Amióta férjhez ment a lányunk, és megszülettek az unokák, megváltozott. Igyekszik a kedvemben járni, és ha rábízok valamit, teljesíti. Lett egy közös kedvtelésünk is: a hajómodellezés. Versenyekre járunk, szórakozunk, és nagyon élvezzük az együtt töltött időt. Szerintem a nők dominálnak egy házasságban, de okosan kell irányítaniuk a férjüket, nem erőszakkal."
Marika
Semmi rossz nincs abban, ha szépeket mondunk életünk párjának. A valódi manipulálás ott kezdődik, amikor hízelkedünk, de magunkban egészen mást gondolunk. Vagy amikor zsaroljuk a másikat: „Amíg nem kapom meg ezt az ékszert, nincs szex!
,,Ha a jóisten megengedi, idén lesz a 40. házassági évfordulónk – volt időnk megismerni, megszokni egymást. Az életben meg kell tanulni elviselni és megbocsátani a másik hibáit. Tisztelnivalók azok a családapák, akik tőrödnek a gyerekekkel, hiszen minden fiúnak az apja a példaképe. Minden gyerek, fiú és lány is azt viszi magával az életbe, amit otthon lát. Igaz, nekünk is résen kell lennünk, hogy a gyerekeink ne kerüljenek rossz társaságba, ne nyúljanak a drogokhoz, az alkoholhoz. A férfiak különbözőek, ugyanúgy, mint mi, nők.
Ha a tévében hoki- vagy focimeccs van, olyankor nem jönnek el velünk sétálni, vagy nem viszik le a szemetet. De inkább nézzék otthon a tévét, minthogy a kocsmában üljenek záróráig, vagy nők után járkáljanak. Ha a férj nem szeret bevásárolni, ne is erőltessük, mert felesleges dolgokat is megvesz. Fokozatosan próbáljuk leszoktatni a rossz szokásairól, mert ha egyszerre akarjuk megváltoztatni, úgysem fog menni. S ő ezt kifejezetten terrornak érzi majd. Próbáljunk meg békében együtt élni a másik nemmel. A szomszédasszonyom hirtelen megözvegyült. Most látom, milyen rossz egyedül, magányosan élni, főleg így öregkorban."
D. Erzsébet
,,Mit akarnak a férfiak? Véleményem természetesen szubjektív. Nem sok férfit ismerek közelről, de a férjemet és az öcsémet igen. Az öcsém egy „alfa hím”, egy domináns egyéniség. Egész életében görcsösen bizonyít – a családjának, a baráti körének, a rokonainak. Már mindene megvan: titulusa, emeletes háza, sikeres vállalkozása, de soha nem elég neki, amit elért. Újabb célokat tűz maga elé, én meg féltem őt, hogy egyszer belerokkan a hajszába. Meg akar felelni minden kihívásnak.
A sógornőm szerintem szerencsétlen, mert hiába van meg az anyagi jólét – nyugalom soha sincs. Nem jó már az ötéves autó, újabb kell! Ők soha nem fogják megérteni, mi a boldogság. Szerintem a boldogság az, ha valaki megelégszik azzal, amije van, és nyugodtan éli le az életét. Nem tudom, az én öcsém mit akar. Talán állandóan dicséreteket besöpörni, hogy ő milyen ügyes, mi mindent meg tud szerezni.
A férfiakat kimondhatatlanul sérti és dühíti az is, ha a nő jelzi, hogy egy más férfi mellett jobb dolga lenne, esetleg lesz is! Még akkor is, ha tudja, hogy kevés a fehér lovon járó királyfi vagy más férfiisten. A férfival nem szabad olyasmit éreztetni, hogy „ha ló nincs, szamár is jó” alapon vagyunk vele.
A másik véglet az én férjem. Ő egy szelíd „béta hím”. Szerencsére, mert én vezér típus vagyok. Én irányítok mindent, és ez neki megfelel, mert így kényelmes életet élhet mellettem. Valójában jól kiegészítjük egymást. Csupán egy dologgal nem bírok megbarátkozni 30 év házasság után sem. Az én uram nem szereti a fájó igazságot. Mindig kozmetikáznom kell neki a dolgokat. Néhányszor próbáltam neki az igazat megmondani – akkor pokol volt az életem! Igenis a férfit manipulálni kell! Dicsérni, felmagasztalni az egekig, kedvében járni, kényelmét biztosítani.
Egy példa:
– Mennyibe került az új rúzsod? – kérdi ő. Nem mondhatom meg neki, hogy 10 euróba, mert szemrehányást tenne. De ha azt válaszolom:
– Á, egy kiárusításon vettem, csak 2 euróba került –, akkor minden rendben. Hát ilyen ő. Kegyes csalásaimat már rutinnal végzem. Így viselhető el az életünk."
Tisztelettel: egy hűséges olvasójuk
