Ma már oltványfajta diókat ültetünk!
Ezeknek nem nő meg olyan nagyra a koronájuk, mint a magból kikelt diófáknak. Rövidebb ideig is élnek és nagy szemű, papírhéjú diót teremnek. A mai diók hét-nyolc év után hoznak termést, s negyven évig teremnek. Fontos: A tavaszi fagyok az egész termést elvihetik, mert a diófa korán virágzik.
Egészséges dió! Ősszel a zöld burok kicsit megfeketedik, ám még a fán felreped, így a dió könnyen lerázható...
A betakarítás
A dió érését a kopáncs felrepedése jelzi. Ilyenkor a dió könnyen kiesik a kopáncsból. Akkor kezdhető a diófa rázása, ha a burkok már felrepedeztek. A legfontosabb szabály, hogy a fáról lehullott (vagy lerázott) termés maximum 2 napig maradhat állagromlás nélkül a talajon. A talajból ugyanis gombás betegségek fertőzik meg a diót! Plusz ha a héjas dió sokáig fürdik az őszi nap melegén a talajon, a héjon belüli hőmérséklet megemelkedik. A következmény: a dióbél fehérjéi denaturálódnak (rossz ízűvé válnak). Az eső is nagy kárt okozhat a termésben. A földön heverő dió héja nedvességet szív magába, ami penészgomba-fertőzéshez vezet. Ezért nem árt, ha szüret előtt megnézzük az időjárás-előrejelzést, s ahhoz igazítjuk a betakarítást.
A földön heverő dió héja nedvességet szív magába, ami penészgomba-fertőzéshez vezet.
Vigyázz a juglonnal!
A dió a metszési idejében különbözik a többi gyümölcsfától: míg a többit kora tavasszal metszik, még kihajtás előtt, a diófán ősszel végzünk ritkító metszéseket. Az idős fa ugyanis tavasszal csöpög, amivel sok vizet veszt, s akár rothadásnak is indulhat. Másik jellegzetessége, hogy maga mellett nemigen tűr meg más növényt, mert juglont tartalmaz. A juglon olyan aromás vegyület, ami akadályozza más növények növekedését (ezért a diófa levele, ága még vegyes komposztba sem való).
Az ágat a bottal csak gyöngén rázogassuk. Nem szabad megverni, mert megsérül a fa
Telepítés
Az őszi hónapok az ideálisak a facsemete kiültetéséhez. Az őszi ültetés egyszerűbb, viszont a fák eredése vontatott. A sérült gyökérrendszer a hideg talajban rosszul regenerálódik, és fertőződhet. A tavaszi telepítés előnye a melegebb talaj, a gyorsabb regeneráció, de ilyenkor sokkal nagyobb a facsemeték vízigénye – tehát öntözni kell.
Nem csupán a nagyobb ültetvényeken, hanem a szórványban, az otthoni diófákon is ronda feketére aszott a dióburok...
Riadó!
Riportképeinket a Gömörben és a Csallóközben készítettük. A Gömörben egy szép dióligetben jártunk – a zöld dióból likőr készül. A fák szépek és egészségesek. A többi képünket már a Csallóközben fotóztuk, ahol idén a kertészek riadót fújtak, mert gyilkos kór támadta meg a fákat. Nem csupán a nagyobb ültetvényeken, hanem a szórványban, az otthoni diófákon is ronda feketére aszott a dióburok... Bár a dióbél piaca igazán csak most, novemberben, a betakarítás után indul be, az előrejelzések szerint idén gyér diótermés várható a déli régiókban. És, mint mondják, csak idő kérdése, mikor terjed tovább a betegség más, kiterjedtebb területekre...
A gyilkos kártevő pedig Amerikából érkezett (honnan máshonnan), és a neve nyugati dióburokfúró légy. Hat évvel ezelőtt hurcolták be hozzánk, és egyre szaporábban terjed. Elsőként Horvátországban mutatkozott, majd átterjedt Magyarországra – és mi sem úsztuk meg, hozzánk is elért. Az idei szlovákiai diótermésben hatalmas károkat okozott. A nyugati fúrólégy külsőre nagyon hasonlít a cseresznyelégyhez, szinte alig lehet őket megkülönböztetni. Ám sokkal agresszívabb rovar, így nehéz ellene védekezni.
Ahogy az almának az almamoly, a szilvának a darázs, úgy a diónak is megvan a maga kártevője: ez a dióburokfúró légy
Rágja a diót
A dióburoklégy, nevéhez hűen, befúrja magát a termésbe, és ott lerakja lárváit. A lárvák a dió termésburka alatt fejlődnek ki. Abban élnek, és azt rágják... A héj megbarnul, megrothad, és rászárad a dióra. És míg a többi rovarnál kiszámítható a rajzás időszaka – addig a diófúrónál ez kiszámíthatatlan. A fúrólégynek évente egy nemzedéke fejlődik, ám a rajzása július közepétől egészen október közepéig is eltarthat. Ezáltal nagyon nehéz kiirtani, szinte lehetetlen... Hiszen a fát nem lehet hónapokon keresztül permetezni! Mindenesetre időben fel kell készülni a védekezésre. Elsősorban csapdát kell állítani a kártevőnek (ez lehet CSALOMON csapda, amelyik az illatával csábítja a diógyilkost). Miután lépre csaltuk, tudjuk csak meg, hogy melyik kártevő pusztít a dióállományban... Ha már beazonosítottuk, akkor lehet csak elkezdeni ellene a védekezést.
Talán, ha úgy volna, mint régen, és baromfi kapirgálna a diófa alatt, nem kapna esélyt a gyilkos kártevő. A tyúk ugyanis kikaparja a lárvákat a földből, és felcsipegeti, vagyis igazi biofegyverként viselkedik.
Szedjük fel!
Fontos, hogy a megrohadt diót ne hagyjuk a fa alatt a nedves talajon heverni, hiszen a lárvák csak erre várnak... Így tovább szaporodhatnak és pusztíthatnak. A megfeketedett terméskezdeményt és a burokmaradványt szedjük fel a földről, vagy égessük el. Ám fontos, hogy a szomszéd is buzgólkodjék, mert ha ő hanyag, és nem szedi össze a rothadt diót, a diófúró légy továbbterjed – és ellepi az egész vidéket...
Talán, ha úgy volna, mint régen, és baromfi kapirgálna a diófa alatt, nem kapna esélyt a gyilkos kártevő. A tyúk ugyanis kikaparja a lárvákat a földből, és felcsipegeti, vagyis igazi biofegyverként viselkedik. (Ám hol vannak ma szabadon kapirgáló, boldog tyúkok! Sehol.) Mi itt már csak abban bízhatunk, hogy a keményebb téli fagy visszaszorítja a fúrólégy terjedését, hiszen nem igazán kedveli a hűvösebb éghajlatot. Valószínűleg a Csallóközben és a déli részeken azért szaporodott el, mert itt melegebb van, mint például a Gömörben.
Míg meg nem indul a rovar mutációja és alkalmazkodása az itteni éghajlathoz, addig valamilyen szinten védve vagyunk – állítják a szakértők.
Szóval van remény, hogy idén karácsonykor még azért jut dió a diós bejglinkbe és a zserbónkba.
Valószínűleg a Csallóközben és a déli részeken azért szaporodott el, mert itt melegebb van, mint például a Gömörben.
Manapság kétfajta diófúró légy is károsít. A keleti dióburokfúró légy (Polyodaspis Ruficornis) már régóta jelen van – régebben, mint nyugati társa. Különbség, hogy a keleti fúrólégy nem tud behatolni a sértetlen zöld burokba, így nem okoz nagy károkat. Csak, ha megverte a jég a diót, mert akkor megsérül a burok, s megnyílik az út a kártevők számára. A keleti és a nyugati fúrólégy alakra teljesen különbözik egymástól, viszont a burokban talált lárváik már összetéveszthetőek. A nyugati dióburokfúró légy latin neve a Rhagoletis Completa Cresson.
