Még ma is sok gyermek indul korgó gyomorral óvodába és iskolába, pedig számos kutatás bizonyította a reggeli fontosságát. Vajon miért nem szabad kihagyni a napindító étkezést? Milyen hatással voltak az elmúlt másfél év karanténos történései az egészségükre? És mit tehet a szülő, ha látja, hogy a gyerekre felszaladt néhány plusz kiló?
A témában Antal Emese (Budapest) dietetikust, szociológust kérdeztük, aki nem mellesleg két kisfiú édesanyja is. Elmondása szerint kiemelten fontos, hogy a leendő anya és apa már a gyermektervezéskor odafigyeljen a saját táplálkozására. Később pedig a gyermeket – értelmi fejlődésével párhuzamosan – az egészségtudatos életre neveljék. Hiszen ha a jó szokások rögzülnek, akkor felnőttként is azt fogják követni.
(Forrás: pinterest.com)
– Táplálkozási szokásaink, illetve egyéb életmódbeli attitűdjeink is gyerekkorban alakulnak ki – kezdi a szakértő. – Ha ezek helyesen rögzülnek, annak bizonyítottan egészségmegőrző hatása van. Ez nyilván nagy energiabefektetéssel jár. Az, hogy a gyerekeinkből megpróbálunk egészségtudatos felnőtteket nevelni, elsősorban nem pénz kérdése. Hiszen sok sportot ingyen és társaságban is lehet folytatni: legyen szó kocogásról vagy kerékpározásról. Gyerekinket elvihetjük a piacra, vagy megkérhetjük őket, hogy segítsenek nekünk a főzésnél – így látni fogják, miképp is kerül az étel az asztalra.
– Gyakran halljuk, hogy a napindító étkezés, a reggeli kiemelten fontos szerepet játszik a gyerekek életében. Miben más a reggeli, mint az ebéd?
– A reggelit megelőzően a gyerek szervezete majdhogynem éhezik, hiszen akár 12-13 órán keresztül nem eszik. A reggeli energialöketet ad a gyereknek (és természetesen a felnőttnek is), segíti a figyelmet, az éberséget, a tanulást. Ez a gyereknek különösen fontos, mivel nem ritka, hogy a nap elején már rögtön teljesítenie kell, például a testnevelésórán.
A kutatások alapján jelenleg azt látjuk, hogy az iskolás gyerekek egyharmada kihagyja a reggelit.
– Mit tartalmazzon az egészséges reggeli?
– Négy pillére van. Gabonafélét (kenyér, müzli), fehérjét (sonka, tojás, tejtermék), valamilyen zöldséget vagy gyümölcsöt – és ne maradjon ki a folyadék sem. Számos kutatás bizonyítja, hogy azok a gyerekek, akik reggeliznek, jobban teljesítenek az iskolában. Magyarán: jobban fog a gyerek agya, ha reggelizett.
– A kihagyásnak milyen következményei lehetnek?
– Ha kihagyják a reggelit, akkor a fennmaradó étkezések során többet fognak enni. Ez pedig hosszú távon pedig túlsúlyhoz is vezethet. Tudom, hogy reggelente kevés az időnk, de könnyebb a reggeli rituáléját kialakítani, mintsem a túlsúllyal és annak kockázataival megküzdeni. Fontos szempont, hogy mi mennyibe kerül; mégis azt javaslom, hogy gondoljuk át a választásainkat. Egy teljes kiőrlésű barna kenyér jóval drágább, mint fehér társa. Viszont egészségesebb, ennélfogva laktatóbb is, ezért akár egy szelet is elég lehet belőle – míg a fehér kenyérből akár három szeletet is meg tudunk enni. A minőségre is figyeljünk oda. Az előre csomagolt élelmiszercímkéket pedig érdemes alaposan átolvasni. Fogyasszunk szezonális zöldségeket és gyümölcsöket, hiszen azok árban is kedvezőbbek, s vitamintartalomban is.
Antal Emese dietetikus (Fotó: Gösser Szilvia)
– Ha a gyerek bekerül az óvodába, iskolába, akkor szülőként hogyan figyelhetünk oda a kiegyensúlyozott táplálkozásra?
– A legfontosabb az lenne, hogy nézzük meg az étlapot. Ahhoz aztán hozzá tudja igazítani az otthoni vacsorát, vagy akár a többi otthoni, hétvégi étkezést is. A közétkeztetést illetően egyébként rendeletben szabályozzák, hogy a gyerekek életkoruknak megfelelő kosztot kapjanak. Továbbá fontos, hogy beszélgessünk a gyerekkel: kérdezzük meg, hogy mit evett, mi volt az, ami ízlett, és mi nem. Ha úgy állunk a menzához, hogy az csak rossz lehet; akkor nem várhatjuk el a gyerekünktől sem, hogy jó étvággyal eszik majd az iskolában.
– Kell a nasi a gyereknek? Ha belefér, akkor mit válasszon?
– Azt szoktuk mondani, hogy egy gyereknek naponta ötször kellene ennie, amibe beleférhet egy kis nassolnivaló is. Valakinek ez kis korpás kekszet jelent gyümölccsel vagy joghurttal, ami kiváló tízórai vagy uzsonna lehet. Valakinek viszont a zöldségcsipsz is nasi – és talán még jobb is, mint a keksz.
Rágcsáljanak bármit a gyerekek, a só, a cukor és a zsírbevitel egyensúlyár figyeljünk oda!
– Az elmúlt másfél évben hosszú időszakokra be voltunk zárva. Egyrészt, ugye azt gondolnánk, hogy a szülők jobban oda tudtak figyelni arra, hogy mit egyen a gyerek, hiszen mindenki otthon evett. Másrészt drasztikusan lecsökkent a mozgás.
– A járványhelyzet a szülőkre több terhet rótt. Volt, akiknek a digitális oktatás okozott nehézséget, míg mások nehezen találtak ki szabadidős tevékenységet a gyereknek. Felméréseink szerint a gyerekek 40%-a többet evett, mint általában; csak 48%-uknál nem változott semmi. 12% pedig kevesebbet evett. A gyerekek 42%-ának a táplálkozása egészségesebbé vált a karantén alatt (elsősorban a több zöldség és gyümölcsfogyasztás volt jellemző). És kevesebb alkalommal maradt ki a reggeli, sőt, a cukrozott üdítők helyett a gyerekek vizet ittak. A karantén negatív hozadéka viszont, hogy többet nassoltak a gyerekek. Sajnos, 44%-uk hízott is ebben az időszakban.
– Milyen hosszú távú következményekkel jár a gyerekkori elhízás?
– Az elhízott gyerekből nagy eséllyel lesz túlsúlyos vagy elhízott felnőtt. A magas vérnyomás ma már nem csak az idősebb korosztályra jellemző, a fiatalabbak is küszködnek vele. A 2-es típusú cukorbetegség az egyre fiatalabbakat is érinti. Sajnos, ez is a mozgásszegény életmódnak tudható be. A túlsúly mindenre rányomja a bélyegét: hamarabb alakulhatnak ki mozgásszervi, szív- és érrendszeri megbetegedések, de felléphetnek alvás- és légzésproblémák is. A COVID-19 megbetegedésnél is súlyosabb tünetek alakulnak ki a túlsúlyos kamaszok esetében. Tavaly a brit miniszterelnököt, Boris Johnsont is ledöntötte a lábáról a koronavírus, és túlsúlya miatt kórházba is került. Miután felépült, azt nyilatkozta, hogy le akar számolni az elhízással. Ezért kormányával kidolgoztak egy elhízás elleni akciótervet.
– Szülőként mit tehetünk, ha változtatni akarunk? Hogyan fogjunk hozzá?
– Az első és legfontosabb lépés, hogy ismerjük fel a bajt! Sajnos, azt látjuk, hogy a szülők nagy része elbagatellizálja a kérdést. Érdemes az ügyben felkeresni az iskolaorvost, a gyerekorvost. Ők segíteni tudnak abban, hogy miképp tudjuk megreformálni a gyerek táplálkozását. Az aktívabb életmód pedig rajtunk is múlik: menjünk el a gyerekkel kocogni, biciklizni, vagy csak sétáljunk nagyokat. Mindig azt mondom, hogy az egészséges életmód nem pénz kérdése! Olcsón is lehet egészségesen, és drágán is lehet egészségtelenül élni.
– Nem mondhatjuk, hogy kevés lenne az egészséges táplálkozással kapcsolatos információ. Mégis úgy tűnik, hogy az emberek nagy részét nem éri el. Mi lehet ennek az oka?
– Az interneten rengeteg információ érhető el; viszont hatalmas tévhitek, félinformációk is keringenek a világhálón. Akinek nem a táplálkozástudomány a szakterülete, nehezen tud kiigazodni. Pontosan ezért hoztuk létre a mibolmennyitegyek.hu weboldalt. Ez egy gyermek és felnőtt étrendi ajánlásokat bemutató online tanácsadó rendszer: sokat dolgoztunk rajta, hogy ingyenesen is elérhető legyen. Csak ajánlani tudom, mert itt hiteles információkat kaphatnak az odalátogatók.
