Egy szülő vallomása: Amikor lelkes szülőként délutánonként kicsomagoltam kislányom iskolatáskáját, mindig megrökönyödtem az uzsonnásdobozán. Elfogyott ugyan belőle a csomagolt tízórai, de mindig belekerült kis csokoládé, cukorka, néha gumicukor vagy nápolyi. Mint kiderült, mindez cserébe: az osztálytársaktól származtak ezek a kis nasik.
Jó érzéssel tölt el, hogy ennyire önzetlenek a gyerekek, másrészt azonban felmerült bennem a kérdés: a mai gyerekek vajon mennyi édességet hordhatnak magukkal az iskolába, ha abból másoknak is jut? Nati lányom nem szereti az édességet, de elfogadja, ha osztálytársai megkínálják. Aztán a nyalánkságokat rendre hazahozza. Nati nem árulja el a többieknek, hogy ő nem eszik édességet. Pedig nem eszik, mert nem ízlik neki a cukros íz.
(Forrás: https://hu.pinterest.com/)
A kindertojásból is csak a csomagolt játék érdekli. Kivételt csak az almás pite és a rétes képez, ám ezt a két desszertet igényes elkészíteni – s a mai szülő siet. Nati elsős kis fejével felmérte, hogy könnyebb azt mondania a többieknek, hogy a zsákmányt elteszi későbbre. Ez kényelmesebb, mint bevallani, hogy ő bizony nem édesszájú. A nyájszellem még kivetné.
A tízórai
– Gyerekkoromban imádtam a tízóraikat, amiket anyukám vagy apukám csinált nekem – nosztalgiázik Kati. – Onnan tudtam, melyikük készítette, mert apukám mindig alaposan megrakta felvágottal és zöldséggel. Ezzel szemben anyukámé laposabb volt; viszont az ő csomagjában mindig volt valami meglepetés.
A szülők zöme manapság ugyanilyen gondoskodó. Fontosnak tartják, hogy bőséges uzsonnát vigyenek magukkal a gyerekek, hiszen a napi javasolt öt étkezésből minimum hármat (tízórai, ebéd, uzsonna) az iskolában fogyasztanak el.
Ám sokszor bekavar az iskolai büfé kínálata, ami csábítóbb, mint a szülő által elkészített egészséges (valóban az?) tízórai. Szerencsére büfé csak nagyobb iskolákban működik, s ott is inkább a felső tagozatos tanulók tantermeihez van közelebb. Vannak intézmények, ahol jobban odafigyelnek a kínálatra, de ez nem jellemző. A legtöbb büfében kapható édesség véletlenül sem mondható egészségesnek: chipseket kínálnak és üdítőket. A pékáruk (fánk, kakaós csiga és társaik) mellett pedig többnyire meleg hot dogot, szendvicset vagy pizzaszeletet árusítanak.
– Gyümölcsöt nem kifizetődő készleten tartani; egyrészt nincs rá kereslet, másrészt hamar megromlik – vallja Lara, a büfésnéni. Az iskolai büfé ilyesfajta alternatívát kínál, ha a szülő éppen nem érkezik a tízóraival. Nincs is ezzel baj mindaddig, amíg a gyerek nem csak a büfés kajára van rászoktatva.
(Forrás: https://hu.pinterest.com/)
Sovány kontra duci gyerek
Évi azon szülők táborát erősíti, akik szenvednek az előítéletektől.
– Zsombor vékonydongájú kisfiú. Számtalanszor megkérdezik tőlem: vajon kap „rendes” ételt a gyerek? Közben semmi baj vele, csak már ott tartunk, hogy olyan kevés a sovány gyerek az iskolákban, hogy az ő testképe hat furán. Manapság bizony a duci gyerekek vannak többségben! Én bezzeg nem faggatok más anyukákat, hogy egy nyolcéves gyereken miért rezeg a háj... A lányok tízévesen már narancsbőrösek, a kisfiúkon meg cickók lifegnek. Mégis az a téma az iskolában, hogy az én gyerekem sovány! – fakad ki Évi.
A gyermekkorban rögződött étkezési szokások meghatározzák a felnőttkort. Egy kiskorban egészségesen táplált gyermek, aki tinédzserkorában egészségtelenül táplálkozik, nagyobb valószínűséggel tér vissza majd az egészséges ételekhez, mint az a fiatal, aki gyerekkorában is pizzán és chipsen élt.
– A fiam másodikos, készítek neki tízórait, de azért adok neki zsebpénzt is, hogy alkalomadtán csemegézhessen az iskolai büféből – mondja Krisztina. – Naponta kap három kiflit, az egyik tepertőkrémes, a másik kettő csokikrémes vagy lekváros. Csomagolok még mellé három kakaós rongyoskiflit. Mivel a folyadékbevitelre is ügyelek, otthon cukormentes szirupból limonádét készítek, és azzal töltöm fel a fiam palackját. Ebédre is jár, szerencsére jó étvágya van. A nap folyamán lemozogja a fölösleges kalóriákat. Különben is, heti háromszor fociedzése van. Kamaszkorában meg majd megnyúlik; feleslegesen nem aggódom.
Krisztina nem érzi, hogy bármiben is hibázna. Igyekszik néha gyümölcsöt vagy sárgaréparudacskákat is becsempészni a tízórais zacskóba. Azért elárulja, hogy most mintha pocakosabbnak látná a gyermekét (amiről biztosan a Covid-19 tehet), de nem foglalkozik vele. Majd lefogy...
Konklúzió chips nélkül
A szakemberek szerint a duci gyerekek később rosszul járnak. A gyermekkori elhízás miatt sokkal hamarabb megjelenhetnek a szív- és érrendszeri betegségek, az ízületi fájdalmak, kialakulhat a cukorbetegség, illetve a magas vérnyomás. A szülőknek már csak emiatt kerülni kellene a tízórai csomagolásakor a sok fehér kenyeret és az édességeket.
A gyerekek számára a legfontosabb a szülői mintha, még ha csak étkezésről is van szó. Érdemes „együtt venni, együtt enni” a gyerekkel; aki korán megtanulja, hogy milyen szempontokat vegyen figyelembe a vásárlásnál. Ha a gyereket eltiltjuk valamitől, azt mi se együk. (Legalább ne a gyerek előtt!) Ha látjuk rajta az elhízás jeleit, időben váltsunk életmódot, vigyük a gyereket rendszeresen sétálni, mozogni, sportolni. S nem utolsósorban felejtsük el az önámító megnyilvánulásokat: majd megnyúlik, én is ilyen voltam, de mikor olyan gusztusosan eszik! Ezek a mondatok közel sem helyénvalók.
