Mitől lesz élhető egy település?
Falvaink és községeink között hatalmas különbségek vannak. Még mindig vannak olyan községek, ahol befejezetlen a csatornázás. Ahol tevékeny a polgármester, ott életünk terei tiszták és kellemesek. A csöveket és vezetékeket alagutakba fektetik, nem botlunk lépten-nyomon útjavításba – miközben az utak kátyúsak.
A jó településnek tiszta a működése is, a képviselőtestület a köz érdekeit tartja szem előtt. Hosszabb távra terveznek, s vezetőváltáskor a terveket nem borítják fel egyéni érdekek kedvéért.
Mitől jó egy falu?
Polgármestereket, környezetvédőt és tevékeny nőket kérdeztünk életünk külső és belső tereiről. Minden a közösségeken alapul, derül ki mindjárt az elején. Az a jó, ha van a községben pezsgés, van élet, építkeznek (de nem átabotában), és szívesen szerveznek közösségi rendezvényeket. Az a jó, ha a lakosok szeretnek együtt lenni, mert abból sok jó dolog kisülhet. Az is fontos, hogy a terek és épületek esztétikusak legyenek, mert azokra inkább büszkének lehet lenni: egy fénylő tornyú kis faluba inkább hazavágyunk, mint egy lepukkant településre.
A jó város és község tiszta,
van elég szemetes. (Dunaszerdahelyen, ahol a szerkesztőségünk található, néha száz métert kell menni, mire szemetest találunk.) Udvarias rendőrség vigyáz a polgárokra: nem a tisztes lakókat zaklatja, akik bejelentést tesznek, hanem a városközpontban éjfél után randalírozók közt rak rendet.
Divat KISUDVARNOKBAN
Divatanyagunkat Európa egyik „legszebb falujában” fotóztuk (írásunk itt olvasható: Selyemkendőben a legszebb faluban.) Pár éve ugyanis a csallóközi Kisudvarnokot az év településének választották, és a 7 legmenőbb európai település közé sorolták.
A falunak alig több mint ezer lakosa van
– Elődeim mind azon igyekeztek, hogy megépüljön egy faluház – emlékszik vissza a polgármester, Marczell Zoltán. – Az építkezést ők kezdték el, de már mi fejeztük be. A többi beruházás pedig jött egymás után, sikeresen pályáztunk az uniós kiírásokon is.
Sajnos, ma még sok településünkön hiányzik a rendezett utcakép
Ezért sem vagyunk Európa-kompatibilisek. Kisudvarnokban is az úthálózat felújításával folytatták: szinte minden utcát sikerült újraaszfaltozni, elkészült a kerékpárút, ami egyben görkoripálya is. Az utacskák nagyon közkedveltek: kutyát sétáltatnak rajtuk, kocognak, az idősek a nordic walkingot űzik.
A jó település rendezett, nem bontják meg esztelen építkezésekkel a faluképet, a régi házakat is felújítják és megbecsülik.
Az új vagy felújított középületek pedig csak felteszik a pontot az i-re, vagyis az egységes utcaképre. (Azt mondják, az a falu fejlődik igazán, ahol a polgármester ért az építkezéshez.) Nos, itt a polgármester egyenesen építészmérnök, és az ő szakmai hozzáértése nagy segítség a kivitelezések során. Itt minden tervet átgondolnak, a formát és a funkciót összehangolják. Nézzük csak! Itt van az új községháza és az amorf tömegű kultúrház. Mögöttük található a szabadtéri színpad a nádtetős pihenővel. Az óvodakertnek pedig mindenki a csodájára jár: a kisudvarnoki csemeték egy régi kúria udvarán játszanak, de játszótérből több is van a faluban. (Bölcsőde is tervezve van, ami nagy segítség lesz az anyukáknak.) A felújított kúriában pedig multimédiás konferenciaterem, igazi közösségi tér várja a fiatalokat és a nyugdíjasokat.
– Erre a házra igen büszkék vagyunk! – mondja Marczell Zoltán. – Eredetileg 1830 körül épült. Gyönyörű ház, amelyet nem akartunk veszni hagyni. Modernizáltuk, ám a jellege megmaradt. A galériáról pedig közösségi termek nyílnak, itt gyakorol például az énekkar. S ha már június van és pünkösd, szóljon a dal a Pünkösdi Rózsa népdalkörről: ők szervezik minden évben a pünkösdi dalfesztivált. Ilyenkor a népviseletbe öltözött vendégek énekelve vonulnak a faluban, meg-megállnak egyik-másik ház kapujában, ahol megvendégelik őket.
–dráfi, varga–
