Nem beszélünk zöldségeket

Ma már olyan zöldséget tudunk termeszteni, amilyent csak akarunk. Ha egy áruházlánc hosszúkás dobozokba csomagol, akkor kissé karcsúbb uborkákat rendel. A másik láncnak meg inkább négyszögletes dobozai vannak – na, erre az ő uborkái meg kicsikét meghíznak.

A benzinkutasok meg azt mondják, hogy az ő klienseik a gyorséttermi sarkokban inkább snackuborkára vágynának, amit csak bekapnak, s már mennek is. Ja, és ennek a miniuborkának a héja legyen leheletnyi, mert úgy gusztusosabb...

Tóth Kamil

A vetőmagos és a zöldségtermesztő ma minden ilyen kívánságnak eleget tud tenni. Amit most leírunk, az nem a fényes jövő, hanem maga a zöld valóság. Gondoljuk csak el, miért olyan egyformák a paradicsomok vagy a saláták az üzletekben. A fóliázók jól tudják: nincsenek csodapermetek, melyek hatására szabályos zöldségek teremnének. A titok a vetőmagban rejlik: ma a vetőmagvállalatok úgy tudják alakítani a termények tulajdonságait, ahogyan azt a piac megkívánja.

S ez az újmódi paradicsom már nem íztelen, szagtalan, íze van és színe. Persze, ezek az új zöldségek már nem földben teremnek. A termőföldet az ember már az uralma alá hajtotta, ám abban nincsen köszönet. A termőföld kimerült. A megoldás egyes szakemberek szerint a hidropón termelés. Mikor az üzletek polcain tökéletesen egyforma – és tökéletesen piros, sárga, zöld – zöldségeket látunk, azok mind vízkultúrás zöldségek.

Miért nem barnul meg a konyhapulton hagyott saláta? A hidropón paradicsom sem poshad el, ha nem rakjuk a hűtőbe... A megfejtés: a frissesség mint fajtatulajdonság beléjük van „kódolva“ – mondja Tóth Kamill

Nagy tömegeket folyamatosan (ha már télen is salátára fáj a fogunk) csakis vízkultúrás termesztésű salátákkal és zöldségekkel lehet ellátni. Legalábbis a szakértők ezt állítják. Ilyen zöldségeket már nálunk is termesztenek, egyre-másra nőnek ki a földből a holland technikán alapuló üvegházak. A kezdeti kísérletezgetés után beindultak a hazai cégek, de persze folyamatos a kapcsolat a holland szakértők és a hazai termelők között. Mi egy itteni szakembert kerestünk meg. A tardoskeddi Tóth Kamill a Rijk Zwan holland vetőmagvállalat értékesítési vezetője rengeteget tud az „új“ zöldségekről. 

– Mit érdemes tudni a Rijk Zwaan cégről?

– Rijk Zwaan 1924-ben alapított egy kis vetőmag-kereskedést Rotterdamban. Ő volt az, aki kitalálta, hogy mely szülőnövényekből összerakott karfiol adja a legfehérebb rózsájú karfiolt. Ezzel a karfiollal érte el az első nagy sikerét. Az ő cégéből nőtt ki a mai vállalat, s jelenleg a Rijk Zwaan a világ ötödik legnagyobb vetőmagos cége. A világ különböző helyein vannak kutató- és nemesítő állomásaink – többek között a magyarországi Felgyőn. Magyarország látja el Szlovákiát és még vagy 11 környező országot is vetőmaggal és tanáccsal. A talajos termesztés mellett a csúcstechnológiás kertészszakma számára készítünk vetőmagokat. Biovetőmagjaink és a kezeletlen magok semmilyen vegyszeres csávázást nem kapnak.

A szabályos levelekre szétpotyogó saláta és a kézre eső torzsa nemesítés eredménye. Jár hozzá egy ügyes kis torzsavágó is.

– Hollandiában alig van termőföld, hiszen területe nagy részét a tengertől hódította vissza. Elgondolkodtató, hogy egy ilyen parányi ország hogyan válhatott vetőmaghatalommá?

– Pont úgy, hogy azt a kis területet, amit birtokolnak, igyekszenek maximálisan kihasználni. Hollandia a precíziós gazdálkodás úttörője, itt minden talpalatnyi föld számít. Ha a traktor a krumpli ültetésekor csak egy centit csúszott el minden soron, az 60 sor után kétsornyi krumplit, vagyis haszonkiesést jelentett. A cél Hollandiában mindig is a hozam maximalizálása és a kiadások csökkentése volt.

– Nálunk mindenki a háztáji zöldséget siratja. Itt legalább tudom, hogy mit eszek…

– A kinti termesztésnél egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás. Nekünk is van kertünk otthon, Tardoskedden. Kiültetem a kertembe a paradicsomot, s boldog vagyok, mert nem látott vegyszert. Az érett termést meghámozom, aztán a héját beküldöm laboratóriumi elemzésre – s még DDT-t is tartalmazhat, ami egy 50-es évekbeli rovarölő szer. A földjeink ugyanis eléggé szennyezettek.

A növényre eső esik, hajnalban lehűl a levegő, a növény stresszhelyzetbe kerül, és kimosódnak belőle a tápanyagok. Megtámadhatják betegségek, a gombákkal együtt toxinok kerülnek belé, s a termés máris nagyobb kárt okoz, mint hasznot. 

– A vízkultúrás zöldségeket nem mindenki pártfogolja. Azt mondják, hogy műtrágyás fürdőben áztatják a paradicsomunkat. 

– Ha a növénynek bármi olyat adunk, ami nem jó neki, azt a növény rögtön megérzi. A növényben és a termésben minden kimutatható. Ha olyan vegyszert kap, ami az emberre káros, a növény veszélyes hulladéknak minősül, és megsemmisítik. Ez így működik Szlovákiában is. Azoknak a zöldségtermesztőknek, akik az áruházakba szállítanak, szigorú követelményeknek kell megfelelniük. Az ellenőrzések a legtöbbször meglepetésszerűen történnek. A kertészek nagyon vékony jégen táncolnak, mert a korszerű növénytermesztésben gyakorlatilag nincsenek engedélyezett vegyszerek, folyamatosan kivonják őket a forgalomból. Fontos, hogy a növény jól érezze magát, meglegyen az optimális hőmérséklet- és tápanyagszint a gyökérzetben, a jó levegő és a megfelelő fényviszonyok. Ha ez mind megvan, akkor a növény nem betegszik meg. 

– Ma a legnagyobb gond, hogy a vetőmagpiacot pár nagyvállalat uralja, s ugyanazokat a vetőmagokat használjuk mindenütt. A biodiverzitás, az élet sokszínűsége eltűnik, amivel a rendszer sérülékennyé válik, megnő a betegségek kockázata... 

– Mi a biodiverzitást tartjuk, hiszen minden zöldségből sokféle fajtát kínálunk formára, ízre és színre is. Ma az öt vezető vetőmagos cégből négy valamelyik vegyipari multihoz tartozik. Mi vagyunk az egyetlen, amelyik eredetileg is a vetőmagos cég voltunk, s innen jutottunk a csúcsra. Mi semmilyen vegyi vállalatnak nem vagyunk tulajdonosai, s nem vagyunk velük egyéb kapcsolatban. Hisszük és valljuk, hogy a természetben van annyi gén és nemesítési anyag, amivel bevihetjük a növénybe a különböző rezisztenciákat. Persze a nemesítésnél a géntechnológia elengedhetetlen – ám ez a hagyományos nemesítést is segíti. A hagyományos nemesítési eljárással 4-5 évbe tellett, mire egy új salátát piacra dobtak. Ma ez 2-3 évre lerövidült. Azzal, hogy a Föld északi és déli féltekéjén is történik nemesítés, egy évben nyolc salátatermesztési ciklust is lepörgetünk. A géntechnológia segítségével pedig az új hibridekben már a szikleveles növényből meg tudják állapítani, hogy mi van az utódban. Nem kell megvárni a növény teljes kifejlődését, s ettől begyorsul az egész folyamat. Génmódosítást viszont nem végzünk! A génmódosítás a gének összetételébe avatkozik bele úgy, hogy ezt-azt átvesznek a másik fajból, olyan módon, ahogy az a természetben nem fordulhatna elő. 

A minicukkini egy zöldség snack, aminek a virágja is ehető.

– Mennyi ideig fejlődik egy Rijk Zwan saláta?

– Egy hi-tech saláta a csírázástól nagyjából 50 nap alatt kifejlődik. Fizikai képtelenség, hogy ezalatt megöregedjen, és toxikus anyagokat szívjon magába. A miénk volt az első vállalat, amelyik az áruházi láncokat is megcélozta. A fogyasztó a legtöbb termékünkkel úgy találkozik, hogy nem is tudja, hogy a miénk. Magyarországon az összes élelmiszerláncban jelen vagyunk, Szlovákiában is jó pár helyen. Tudni kell még, hogy komoly piackutatást is végzünk: a berlini Retail Centerben mérik fel, hogy a fogyasztó 6 vagy akár 10 év múlva mit fog enni és kívánni...

– És ezt miből tudják megjósolni?

– Berlin pezsgő multikulti város – sok új betelepülttel, akik képviselik, hogy a jövőben hogyan fogunk gondolkodni. Berlin ma az áruházi fejlesztések fő ütőere. A nagy láncok itt tesztelnek, kutatnak – ám a zöldség túl nagy falatnak bizonyult számukra. Itt segítünk mi. Megkérdezzük a vásárlót. Vizsgáljuk például, hogy az áruházak polcrendszerein többféleképpen elhelyezett zöldség milyen reakciót vált ki az emberekből. Az árakat is figyeljük.

A vásárló az egyik vizsgálati módszer során okosszemüveget kap, és a legmodernebb szenzorikus gépek vizsgálják a szemét, a viselkedését, hogy mi tetszik neki. A szemünk elárul bennünket. S ami tetszik, annak irányába aztán elindulhat a nemesítés. 

– Lássuk a mai zöldségtrendet. Mit keres a vásárló?

– A kemény, de íztelen, fehéres belsejű paradicsomnak mára lecsengett. Fontos, hogy a paradicsom piros, lédús és ízletes legyen. Ezt a nemesítés során a magasabb likopintartalommal érték el (a likopin a paradicsom színanyaga). Sok érdekesség van még. A salátának például csak egy részét fogyasztjuk el. Egy fél kilós salátánál a külső leveleket sokszor eldobjuk, a torzsáját kivágjuk, ami nagyjából 15 dekát tesz ki. Mindenki a saláta közepére pályázik. Ezért nemesítettük ki a Salanova salátát, amelynél a torzsa kivágása után a fej egyforma levelekre esik szét. Nincs csata, hogy kié lesz a belső levél. Ráadásul tizedannyi mosást igényel, tehát környezetkímélő, mert kevesebb vizet használunk el hozzá. A salátát több innovációs díjjal jutalmazták. A roppanós római salátánkat pedig a csónakforma teszi alkalmassá az előételek tálalására. Ecet vagy meleg szósz hatására nem esik össze, mint a hagyományos saláták...

A roppanós római saláta csónakformája alkalmassá teszi előételek tálalására.

– Hol termesztik ezeket a salátákat?

– Szerte a világban. Nálunk például Marcelházán. Favoritunk a Knox salátacsalád, amelynek az a plusztulajdonsága, hogy a feldarabolás után a vágási felülete csak 2-3 nap után barnul meg. Húsz évig dolgoztak rajta, hagyományos nemesítéssel. A lassított oxidáció egy saláta esetében fontos információ lehet egy szakács számára. Az ötlet 1995-ben született meg, majd egy évre rá már kihoztak egy salátát, ami nem barnul meg mindjárt, mikor kint hagyják az asztalon. Aztán négy évvel ezelőtt mutatták be az első Knox salátát, tehát húsz év kellett ahhoz, hogy az ötletből betű legyen, és a frissességből tulajdonságot kreáljanak... Egy másik körvonalazódó trend a snack zöldségek megjelenése. A mai rohanó világban nincs idő inni, dehidratált szervezetünk vízért kiált. A trendi zöldségtermesztő becsomagolja a vizet paradicsomnak, uborkának, dinnyének. Egyre keresettebbek Nyugaton a zöldség snackek: a miniuborka, a minicukkini, az egyszemélyes, magszegény görögdinnye... 

– Mitől egyformák az áruházi paradicsomok? Hiszen a kiskertünkben nem így néznek ki. 

– Az egyforma méretű paradicsomokat pinknek látszó, optimális spektrumú fénnyel világítják meg. Itt az a fontos, hogy a fürt egyszerre virágozzon el – ami szintén fajtatulajdonság. S mikor a beszállító megmondja, hogy neki 250 grammos fürtre van szüksége, akkor ha megfelelően megmetsszük, a fürt pont ennyi grammos lesz. Magnemesítéssel ennyire aprólékosan tudják ma szabályozni a termést. 

– Mit szólnak ehhez a hazai kistermelők? 

– Szerintem örülnek, hiszen a vetőmagjainkat ők is vásárolják, akár kiskerti termesztésre, nem csupán a nagytermelők. Ami meg a piacozást illeti, elég szkeptikus vagyok: én minden árust arra köteleznék, hogy mutassa fel a permetezési naplóját, vagy a beszállítójáét. Csak utána vásárolnék tőle... Szóval, én maximálisan megbízom a zöldségeinkben. 

A hidropónia, vagyis a vízkultúrás termesztés először a Németalföldön terjedt el – onnan került hozzánk a vetőmagvállalatok közvetítésével. Lényege, hogy a zöldség nem földben növekszik, hanem tápoldatban. Gyökeret kókuszrostba vagy kőgyapotba ereszt, itt nincs szükség a jó öreg anyaföldre. 

Különbség

A talajban növekvő palánta energiáinak jó részét gyökérzetének a fejlesztésére fordítja – minél több tápanyagot akar felszívni a földből. A vízkultúrás növény pedig minden energiájával növekedik, hiszen gyökérzete számára biztosítva van az igényeinek megfelelő tápoldatmennyiség. Így a vízkultúrás növény kis helyigényű (hisz felfelé kúszik) és rövid idő alatt ad termést. Sőt, nagyobb terméshozamot ad, mint a hagyományos. Mi előre megrendelhetjük, hogy például milyen paradicsomot vagy uborkát szeretnénk, s a tápoldatos fürdőcskét eszerint állítják össze. A végén szemre tökéletes zöld, piros, sárga zöldségek teremnek... 

Szatyorprogram

Magyarországon már működik. A zöldségtermesztéssel foglalkozó család a környéken élő többi családot is ellátja friss zöldséggel. A vevők előre befizetnek a zöldségcsomagokra, és ami a héten éppen megterem, azt megkapják a táskájukba. Nálunk is megérné bevezetni!

Tardoskeddért (is) tevékenykedik

Tóth Kamill Budapesten dolgozik, de mint mondja, tardoskeddi kertjében különleges gyümölcsök – fanyarka, berkenye, homoktövis, kakiszilva, naspolya – teremnek. Hétvégente ugyanis visszajár a szülőfalujába, ahol önkormányzati képviselőként is munkálkodik. A nyitrai egyetemen kert- és tájépítészetet tanult, a doktori képzésen a budapesti Corvinus Egyetemen vett részt. Egy évet tanított a nyitrai egyetemen, majd feleségével évekig paprika- és uborkafarmot vezettek Marokkóban. A holland Rijk Zwaan vállalatnál már tizedik éve értékesítési láncokért felelős menedzserként dolgozik.