Jó tanácsot ezret is kaphatunk. Cseréld ki a matracodat, jól szellőztess ki – ezek a leggyakoribbak. Az álom mégis messzire elkerül bennünket.
Az a legfontosabb, hogy gondjainkat ne vigyük magunkkal az ágyba. Másodszor: ugyanabban az időben feküdjünk, és ugyanabban az időben keljünk. Ha ezt betartjuk, hamarosan kipihenhetjük magunkat.
A vajas kifli nem hálószobába való
Anna harmincöt éves, és azóta alszik rosszul, amióta Kristófka megszületett. – Folyton töprengek valamin. Mit kell még elvégeznem, hová kell mennem, milyen elintéznivalóim vannak, mit nem szabad elfelejtenem – mondja. A hangján is érezni, hogy nem tud leállni. Holott úgy él, hogy el kellene aludnia már esti fogmosás közben, és reggelig aludnia, mint a bunda. Mégsem ez történik. Éjfél előtt fáradtan zuhan ugyan ágyba, de hajnali fél négykor mindig felébred. – Arra ébredek, hogy valamit megint elfelejtettem. Néha az egész napot visszapergetem. Reggel aztán hullafáradt vagyok – mondja.
Az alvással foglalkozó szakemberek fejüket csóválják, és figyelmeztetőn felemelik az ujjukat. Hiba, nagy hiba! Az ágyban aludni kell. Minden más szigorúan tilos. A szeretkezésen kívül. Az ágyban nem eszünk, nem nassolunk, nem nézzük a tévét – nem is szólva a gondokról. Semmi sem segít. Se az új matrac, se a selyempizsama, ha ágyunkból tanácstermet csinálunk, még ha csak saját magunkkal is tanácskozunk. Azért fekszünk le, hogy aludjunk. A rossz alvók alfája és ómegája két dolog legyen: az üres fej és a rendszeresség. Ha rosszul alszunk, akkor minden áldott nap – vasárnap és hétköznap, munkanapon vagy szabadságunk alatt – este tízkor feküdjünk le, és reggel hatkor keljünk. Testünk ugyanis megjegyzi az elalvás és a felkelés óráját is. Ha ezt a szabályt betartjuk, nyugodt alvás lesz a jutalmunk. Ha nem tartjuk be, és este hol eddig, hol addig tévézünk, testünk majd megkérdi: Hogyhogy? Ma nincs tévé? Mi lesz a megszokott sorozatommal? A lefekvéstől számított fél órán belül el kell aludnunk. A rossz alvóknak tilos a könyv, annak ellenére, hogy sok ember könyvvel a kezében alszik el. A test lusta és gonosz. Szeret henteregni. Aludni a szellem akar. Csakhogy a szellemet a test félresöpri. Pedig az lenne a helyes, ha fordítva történne.
Akkor kell aludni menni, mikor elálmosodunk. Sokan nem álmosodnak el este tízkor. Nekik azt ajánlják az alvásszakértők, hogy fárasszák ki magukat, dolgozzanak, sportoljanak, sétáljanak.
Nappali szendergők
A rossz alvást a rossz álmok is okozhatják. Rudinak bizalmas ismerősei a rémálmok. Nehezen alszik el, forgolódik, nézi a plafont. Nem jön álom a szemére. – Nem emlékszem, mikor álmodtam valami szépet. Csupa gyilkosság, menekülés, kísértet vesz körül álmomban – mondja.
A másik csoportba azok tartoznak, akik túl sokat alszanak. Elalusznak bárhol és bármikor: a villamosban, a parkban a padon, az értekezleten. Vigyázat, a látszat csal! Azért szundikálnak, mert éjjel keveset alszanak, és nappal próbálják behozni a lemaradást. Ez a gond általában az elhízott embereknél jelentkezik. Alvás közben nehezen lélegeznek, pár pillanatig nem is lélegeznek, erre felébrednek. Teleszívják a tüdejüket levegővel, és alszanak tovább. Orvosi nyelven ez a jelenség az alvási apnoé. A rövid felriadásokra nem is emlékeznek – a testük azonban emlékszik. Alvásuk nem pihentető, ezért nappal fáradtak és aluszékonyak.
Az orvosok ilyen esetekben is csóválják a fejüket: ezek az emberek nem tanultak meg aludni. Néha az is segít, ha lefogynak vagy változtatnak alvási szokásaikon. Máskor szakembernek kell segítenie.
Vigyázat, fáradt vagyok! Az alvás művészet?
Igen, művészet. Mert ha az ember nem tud aludni, vagy ha alvása nem pihentető, akkor az nagy teher mind a nem alvó, mind a környezete számára. Az Egyesült Államokban statisztikát készítettek a rossz alvók által okozott balesetekről. Szédítő szám jött ki. Az okozott károk pénzbeli értéke meghaladta a nyolcvanmillió dollárt. Százezer közúti baleset és tizenhatezer áldozat halálának okozója volt a fáradtság és a kialvatlanság.
Ezeket a számokat nézve már nem legyinthetünk. A lakosság tíz-tizenöt százaléka szenved álmatlanságban, és ez a szám folytonosan növekszik.
És nem csak az álmatlanság nagy probléma. A nyugtalan láb szindróma is. A betegségben szenvedő ember képtelen nyugodtan ülni, feküdni, állandó kényszert érez a láb mozgatására. De nem ez az egyetlen kellemetlen tünet. Sokan arról számolnak be, hogy szúró, viszkető, égető fájdalmat éreznek a lábukban. A nyugtalan láb szindróma gyakoribb a nőknél, mint a férfiaknál. Az Egyesült Államokban a terhes nők húsz százalékát érinti. A gyógyszer maga a szülés. De mi van a többiekkel?
A nyugtalan láb szindrómára vannak gyógyszerek, amelyek szedése pár nap után megszünteti a nyugtalan láb szindrómát. Sokszor a magnézium segít, mert magnéziumhiány is okozhat ilyen tüneteket.
A betegesen aluszékony embereknek, akik még a cégebédek alatt is elalszanak, gyakran segít, ha egyszerűen lefogynak. A sovány ember könnyebben lélegzik alvás közben, nem ébred fel minduntalan, és reggel sokkal kipihentebb. Rosszabb a helyzet az alvajárókkal és a nyomasztó álmokat álmodókkal. Ennek okát nemigen ismerjük. A neurológusok feltételezése szerint – egyszerűen szólva – az egyik agyfélteke álomba merül, a másik viszont ébren van, és ez okozza a panaszokat.
Az aludni nem tudóknak egy szabályt minden körülmények között be kellene tartani: a rendszerességet. Rendszert kell vinni alvási szokásainkba, és be kell tartanunk az alvási higiénia előírásait. Néhány egyszerű trükk csodát művelhet, és a normális alvás visszatér.
Az orvos legelőször is részletekbe menően elbeszélget a beteggel. Néha elég megváltoztatni az alvási szokásokat. Máskor alaposabb kivizsgálás szükséges az alváslaboratóriumban. Az alvászavar hátterében súlyos betegség, fájdalom vagy magánéleti problémák is meghúzódhatnak. A beteg addig nem fog nyugodtan aludni, amíg az alvászavart kiváltó ok meg nem szűnik.
Az altató tabletta legyen a legutolsó megoldás. Időről időre megengedhető, mert a tabletta a kisebbik rossz olyan esetben, amikor a beteg egyáltalán nem tud aludni.
Pacsirták, baglyok, kísértetek
Nagyanyáink azt állították, hogy az éjfél előtti alvás a legpihentetőbb. Tehát a tyúkokkal menjünk aludni, és a tyúkokkal keljünk. Az orvosok nem osztják a véleményt. Szerintük ez csak hiedelem. Az alvás hatásfoka mástól függ. Az igaz, hogy az alvás első fázisa, a „non REM” fázis a legpihentetőbb. Lényegében viszont mindegy, hogy mikor megy az ember aludni. Az emberek között vannak „pacsirták”, akik este korán fekszenek le, és reggel korán kelnek. A „baglyok” nem szoktak elaludni éjfél előtt, s reggel szívesen alusznak tovább.
Az alvászavarral küszködők többsége problémás ember. Olyanok, mint a gyerekek. „Nekem nem kell ugyanabban az időben lefeküdnöm, én olvashatok az ágyban, nézhetem a tévét, mert ezt szoktam meg.” Az orvos erre azt mondja: Igen, a jó alvó azt csinál az ágyában, amit akar: terítőt hímezhet, vad rockot hallgathat, mert akkor is elalszik. A rossz alvó két dolog közül választhat: vagy megfogadja a tanácsokat, vagy nem fog aludni.
–varga–
