Interjúnkból megtudhatják, hogy a mai illatkreátorokat franciául találóan „Orrnak“ nevezik. Ők azok, akik a különböző keverékekből egyedi, a természetben nem létező illatkompozíciókat alkotnak. A világon több le nez, „Orr” működik, s általában férfiak. Zólyomi Zsolt is egy az „Orrok“ közül: tünékeny illatok érző orrú tervezője. Maga a parfüm szó – a latin „per fumum”, a füstön át – kifejezésből származik. Az istenekkel folytatott beszélgetést jelentette, illatos füstök segítségével. Európában a papok voltak azok, akik hivatásukhoz „nem illően“ vizsgálták egyes növényi és állati eredetű anyagok hatását az emberekre.
Zólyomi Zsolt az egyetlen igazi parfümőr közel-távol – egészen Versailles-ig ment, hogy a szakmát kitanulja. Megtudtuk, hogy parfümtanácsadást is nyújt, ilyenkor megmondja, hogy milyen illat illik hozzánk. Pesten a belvárosi kis üzletében, a Le Parfumben beszélgettünk.
– Ön az egyetlen parfümőr Magyarországon!
– Igen, sajnos.
– Sajnos? Ez azt jelenti, hogy monopolhelyzetben van.
– Igen, de nálunk nincs parfümipar. Tehát egy nem létező iparban vagyok monopolhelyzetben.
– Vannak ennek előnyei?
– Képzelje el, hogy gyakorol egy szakmát, de nincs kivel beszélni róla, és ha szeretné képezni magát, nem lenne hova fordulnia – egyetlen ember sem akadna, akivel megvitathatná a kételyeit. Ez pedig azért rossz, mert a parfümöt meg kell szagolni. Tudni kell, hogy én nem a magyar piacról élek. A tevékenységem kilencven százalékát külföldi megbízások teszik ki, külföldi márkák és magánügyfelek. Kevés magyar ügyfelem van. Ha van, annak persze örülök, melengeti a szívemet.
Egy szakképzett parfümőr bármilyen illatot alapanyagaira tud bontani. Mikor 2005-ben kijutottam Versailles-ba, hatvan év után én voltam az első magyar tanuló.
– Ha ez így van, miért jött vissza Magyarországra?
– Nem jöttem vissza, ez csak a látszat. Az, hogy mi most tudtunk találkozni Budapesten, csak azért van, mert épp itthon vagyok. Egyébként az év felét külföldön töltöm.
– Üzlete csak itt van...
– Igen, de ez a kis üzlet csak hobbi. Játék bizniszt nem Kuala Lumpurban csinál az ember, hanem a szülőhazájában. Azért hoztam létre ezt a kis budapesti butikot, hogy megmutassam a szakma aktuális csúcsteljesítményeit.
– A világ legrangosabb parfümtervezői iskolájában végzett, a Guerlain által alapított ISPCIA Fragrance Academyn, ahova az egész világból évente 12 embert vesznek fel. Hogyan kell elképzelni egy ilyen magániskolát?
– Sok mindent tanultunk, de ami talán a legfontosabb, az az illatfelismerés és emlékezés. Mivel a parfümgyártásnál közel tízezerféle illatot használnak, ezeket meg kellett tanulnunk egyenként, majd akkordokban megkülönböztetni. Amikor ez már ment, következtek az akkordokból összeállított parfümmodellek, és a legvégén az igazi parfümök illatának memorizálása. Egy szakképzett parfümőr bármilyen illatot alapanyagaira tud bontani. Mikor 2005-ben kijutottam Versailles-ba, hatvan év után én voltam az első magyar tanuló. Pedig régebben voltak magyar parfümmárkák, és az 1930-as években Magyarországon rendezték meg a parfümőrök éves bálját. Ám ezt mind romba döntötte a második világháború.
Gyerekkoromban kikerültem egy évre Észak-Afrikába (a papám szemorvos volt). Alig tízéves voltam, és mellbe vágott a fekete kontinens. Döbbenetes, nagyon más volt, vagy éppen valósággal elárasztottak az új illatok. Líbia kinyitotta számomra a világot.
– Franciaország a parfümkészítés fellegvára. Minek köszönhető, hogy a franciák megnyitották a külföldiek előtt a kapukat?
– A parfümiparból elkezdett hiányozni a kreativitás. Amikor kifejlesztenek egy új parfümöt, akkor egy-másfél éves kutatási idővel kell számolni. A felgyorsult világban, amikor egyre nagyobb a divatházak közt a rivalizálás, erre nincs mindig elég idő. Egyrészt gyakran a már meglévő parfümöket dolgozzák át, így gyorsan, szemérmetlenül olcsón tudnak piacra dobni egy-egy új terméket, „természetesen” szintetikus alapanyagokból. Másrészt a tender kiírásakor megeshet, hogy ugyanaz a valaki nyeri el, aki előző évben a konkurens cégnek dolgozott. És a vásárló egyszer csak azt veszi észre, hogy az új Escada parfüm kísértetiesen hasonlít az elmúlt évben megjelent Guccira, amely viszont alig különbözik a korábban piacra dobott Yves Saint Laurent-től... Nem csoda, hogy a vásárlók egyre többször becsapottnak érzik magukat! A cégek nem fejlesztésre, hanem inkább reklámra költenek. Őrült összegeket! Gondoljunk csak bele: egy Chanel reklámblokk ma néha ugyanannyiba kerül, mint egy egész estés hollywoodi film.
– Mielőtt Versailles-ba ment, tanult valakitől?
– Nem. Az orrom mindig is nagyon kíváncsi volt, és mindent elolvastam, de gyakorlati tudásom egyáltalán nem volt. Gyógynövény-biológiát meg szerves kémiát tanultam, de mindig az illatok érdekeltek. Ez gyakorlati szakma, mesterek mellett lehet csak elsajátítani, nem az iskolában. A befektetett pénz és energia azonban megtérült, mivel már az iskolapadból „megvettek” különböző projektekre.
– A versailles-i felvételire nem kellett készülni?
– Nem. Ez egy készségszakma, és akinek nincs meg hozzá az orra, annak kár odamennie.
A cégek nem fejlesztésre, hanem inkább reklámra költenek. Őrült összegeket! Gondoljunk csak bele: egy Chanel reklámblokk ma néha ugyanannyiba kerül, mint egy egész estés hollywoodi film.
– Mi alapján tudják megállapítani, hogy valakinek van-e hozzá érzéke? Hogy mit érez illatosnak, mit büdösnek?
– Nem teszek különbséget büdös és illatos között. Ha az elárusítónőm a felvételi interjún kimondja, hogy egy illat „citrusos”, az nem nagy szám. Ám ha hozzáteszi, hogy kicsit olyan, mint amit a mojitóban szokott inni, nem pedig olyan, amilyet a teában, az már érdekes. A mojitóban lime van, az Earl Grey teában pedig bergamottnarancs héjának a kivonata. Mindkettő citrusos, de másképp. Én megszagolom a vetiver nevű alapanyagot, amely egy keleti fűféle – és meg kell tudnom mondani, hogy Jáváról vagy Haitiről származik-e.
– Fontosnak tartja a szakma elterjesztését itthon, és a bolt is a kultúrmisszió része. Tudom, hogy workshopokat is szokott tartani. Mekkora az érdeklődés?
– Évente egyszer-kétszer tudom csak megcsinálni, és egy hétvégét vesz igénybe. Ilyenkor négyszer másfél órán át szaglászunk az emberekkel, én végig beszélek. Egy kis teremben szoktuk tartani, ahova nagyjából húszan férnek be, és mindig telt ház van. Nekem azért fontos ez, mert úgy érzem, hogy így valamit visszaadok az országnak, és mert emlékszem, milyen rossz volt, hogy annak idején nem tudtam kihez fordulni. Ez a szakma tágabb, mint amit gondolnak róla. Sokan azt hiszik, a parfümőr az az ember, aki kitalálja a parfümöt. Valójában azonban sok részterülete van a szakmának, a szélvédőmosó-illatosítón át az illatgyertya-fejlesztésig. Olyan parfümőrök is vannak, akik parfümbolti eladókat képeznek, vagy akik kreatív igazgatók lesznek, és egy márka illatportfólióját építik.
– És a háztartási tisztítószerekkel is annyit lehet keresni, mint egy luxusmárkával?
– Mindegyikkel jól lehet keresni. Ez egy komoly iparág! Egy végzős az iskola befejezése után bekerül harmadasszisztensnek egy parfümőr mellé, szerez 5-8 év gyakorlatot, és csak utána lesz belőle igazi parfümőr. Az évek során egyre bonyolultabb feladatokat kap. Ez azt jelentheti például, hogy parfümőrünk egy több millió svájci frankot érő multiban dolgozik, a Flavour and Fragrance Industry nevű szektorban. Ez az illatgyártó cég gyárt például a Shellnek, a Persilnek meg a Chanelnek is. A termékek ugyanis egy cégen belül készülnek – és a parfümőr, aki felfelé lépked a ranglétrán, egyszer csak azon kapja magát, hogy ő tervezi a következő Dior illatot. A parfümőrök másik része nem szegődik el egy multihoz, hanem egyedül járja a világot. Mint én! Én egy idős és nagyon híres parfümőr, Jean-Claude Delville tanácsára független maradtam. És nem bántam meg.
– Azt mondta, nem tesz különbséget büdös és illatos között. Ugyanakkor a személyes konzultáció során megszaglássza az embereket. Van jó és rossz testszag?
– Van.
– Ha jól értelmeztem, amiket korábban mondott, a parfüm – ideális esetben – kiegészíti a testillatot, nem pedig elfedi.
– A jó parfüm együttműködik a normál testillattal. A rossz parfüm pedig elfed, és amikor lekopik, előjön a valódi testillat. Először is nem árt, ha jó az alaptestillat, amit egészséges életmóddal lehet elérni.
– Egy személyes tanácsadásnál csak a testillat számít, vagy a személyiség is?
– A konzultáció egy óra, ennyi idő alatt nem ismerek meg egy személyiséget. Amikor bejön hozzám valaki, beszélgetünk, és már a kinézetéből leveszek valamennyi információt, megszagolom a testillatát, és ez nekem elég. A parfüm fegyver, amellyel sok mindent el lehet érni, ha szépen épül rá a testillatra. Akkor valami nagyon szépet mutat az emberről. Ha olyat építek valakire, ami nem ő, az le fog kopni, és előjön az igazi szaga. Négy emberből három olyan parfümöt hord, amely nem illik a testillatához. Például feltesz valami „cuki”, édes illatot, miközben ő maga valójában nem édes.
– A honlapján szerepel, hogy otthonokat is illatosít. Ezt is konzultáció előzi meg?
– Igen. Ugyanúgy meg lehet rendelni, és az ára nagyjából annyi, mint egy közepes ügyvéd óradíja. Kimegyek, körbeszaglászok, megkérdezem a használat ritmusát, és megszagolom a berendezési tárgyakat. Amikor bejön hozzám valaki, beszélgetünk, és már a kinézetéből leveszek valamennyi információt, megszagolom a testillatát, és ez nekem elég. A parfüm fegyver, amellyel sok mindent el lehet érni, ha szépen épül rá a testillatra.
Sokan azt hiszik, a parfümőr az az ember, aki kitalálja a parfümöt. Valójában azonban sok részterülete van a szakmának, a szélvédőmosó-illatosítón át az illatgyertya-fejlesztésig.
– Említette az egyik illattal kapcsolatban, hogy férfias, de egy korábbi interjúban azt mondta, hogy ennek nincs sok értelme. Mióta létezik ilyen kategorizálás?
– Amióta tömegtermelés van, és az eladásszám a fontos. Ám csak az egyéni testillat számít! A 20. század elején alakult át a szakma, akkor iparosították, és onnantól kezdve vannak szintetikumok, mert azok sokkal olcsóbbak. Az én parfümériámban, a Le Parfum-ben nincs ilyen, de a normál piacon szinte csak ilyet lehet kapni.
– Térjünk át kicsit a pannonhalmi projektre. Úgy tudom, együtt dolgoznak valamin. Pontosan min?
– A Pannonhalmi Apátságban találtak régi kozmetikai receptúrákat, amelyeket újra kevertek. A bencés egy munkásrend, hagyományosan sokat dolgoztak a kertben, és kozmetikumokat fejlesztettek ki maguknak arra az estre, ha kicserepesedik a kezük. Ezeket találták meg nemrég az apátság papjai. Engem kerestek meg, hogy fejlesszek illatot a termékekhez. Ezek szappanok és krémek, illetve készül majd testpermet is.
– Az ön parfümjei milyen alapanyagokból készülnek?
– Szívem szerint minél több természetes alapanyagot használok – és csakis a legjobb minőségben! Ez visszatükröződik az árakon is, hiszen a legolcsóbból 1 kg 130 euró, de van olyan is, aminek az ára eléri a 150 ezer eurót. Szerencsére ma már olyan jó a logisztika, hogy két-három napon belül megérkezik, mondjuk, a vanília Madagaszkárról, a citrom Szicíliából vagy éppen az ylang-ylang a Comore-szigetekről. De hadd ne soroljam, hiszen egy modern parfümőr jelenleg 6-8000 alapanyaggal dolgozik.
Kovács Natália
