2018-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a világ „legnagyobb és leggyorsabban terjedő” járványának nevezte a Kongói Demokratikus Köztársaságban dúló kanyarójárványt. Nos, úgy tűnik, hogy a WHO kénytelen lesz mindkét jelzőt átengedni a 2019 decemberében a kínai Vuhan nagyvárosban kitört, koronavírus okozta járványnak.
A vírusok a legkisebb élő részecskék, „nagyságukat” nanométerben (a milliméter milliomod része) adjuk meg, és csak elektronmikroszkóppal vizsgálhatók. A genetikából ismert nukleinsavat tartalmazó magból – ez lehet DNS vagy RNS – és az ezt burkoló fehérjéből állnak. E burok elektronmikroszkópos képe ismert, látható alakzatokra emlékeztet. Pl. koszorúra vagy koronára – innen a név: koronavírus.
Sietünk leszögezni: nem egy teljesen új, eddig ismeretlen vírusról van szó, csupán az RNS-vírusok koronavíruscsaládjának egy új tagjáról. Régebbtől ismeretes, hogy a koronavírusok különböző állatfajokat (pl. denevéreket) fertőzhetnek meg. Az állatról emberre terjedés lehetősége 2003-ban merült fel, amikor a „súlyos akut respirációs szindrómával” (SARS), azaz légzési elégtelenséggel járó epidémia okozójaként egy koronavírust izoláltak. Talán nem véletlen, hogy ez a járvány is Dél-Kínából indult, és bár átlépte Kína határait, aránylag gyorsan lezajlott. Akkor a cibetmacska, a vadászgörény, a denevér mellett a házimacska is gyanúba keveredett mint vírusgazda. 2012 őszén a Közel-Kelet országaiban okozott légúti megbetegedéseket egy újabb koronavírus.
A jelenlegi, kezdetben Vuhan-vírusként emlegetett, ma hivatalosan „NCOV-2019” (novel coronavirus) néven szereplő új törzs szintén az állatokról terjedhetett át az emberre. S mivel mutációról, azaz a vírus antigén szerkezetének megváltozásáról, az ember immunrendszere számára eddig ismeretlen betolakodóról van szó, a vírus fertőzőképessége rendkívül nagy – ez magyarázza a gyors terjedést. Nem zárható ki tehát a pandémia (világjárvány) kialakulásának veszélye. Ez utóbbi ellenére nincs ok pánikra. A túl nagy médianyilvánosságot kapó hírek, a WHO által meghirdetett vészhelyzet ellenére – maradjunk optimisták! (Hadd emlékeztessek a négy évvel ezelőtt, a riói olimpia megrendezését veszélyeztető ZIKA-vírusra – abból sem lett világjárvány.) A Kínában bevezetett szigorú járványellenes rendelkezések (karantén, a feltételezett vírusgazdák forrása, a vuhani piac lezárása stb.), „a világ” intenzív védekezése meg fogja akadályozni a pandémiát. Mit tehet az egyszerű halandó? Tekintse a Vuhan-vírust az influenza egy újabb változatának, és védekezzen ellene úgy, ahogy a náthaláz ellen teszi: a személyi higiénia szabályainak szigorú betartásával. Alapos, szappannal végzett kézmosással, zsebkendőhasználattal, a tömegrendezvények kerülésével. Hangsúlyozzuk: az antibiotikum nem gyógyítja a vírus, így a koronavírus okozta betegséget sem. Az ágyban maradás mellett – ne terjesszük tovább a vírust – a lázcsillapítás, folyadékbevitel, köptetők és egyéb tüneti szerek rövidíthetik a betegség lefolyását. Ha a láz nem csökken, a köhögés fokozódik, fuldoklás jelentkezik, hívjunk a beteghez orvost!
Dr. Kiss László
